Fekete humor a mesekönyvben, avagy a poéta elrontja a gyerekeket?
Az utóbbi években utat tör magának a nonszensz és az abszurd humor a magyar mese- és verseskönyvek világában. De ki tud nevetni (és ki nem?), és pontosan micsodán, ilyenkor? Két szerzőnk, Dániel András és Varró Dániel újabb mesekönyvein keresztül magunkat és a minket körbevevő világot is leleplezhetjük.
A gyerekkönyvek sokszínű humorát legutóbb két világklasszison keresztül vizsgáltuk meg közelebbről. Ezek közül az Alice Csodaországban képviselte a kultúránkba lassabban beépülő humor, a nonszensz (egy felépített irodalmi világra vonatkoztatva az abszurd) válfaját.
Az utóbbi években kis hazánkban is felpörögtek az események e téren a gyerekirodalomban. Darvasi László megjelentette abszurd világú könyvsorozatának harmadik kötetét (Trapiti és a Cukorvári gyerekek), valamint szintén az idei könyvhéten látott napvilágot Dániel András két, minden korosztály számára élvezetes nonszensz könyve, amelyekről alább még szó esik.
Fekete humor gyerekeknek
A nevettetésnek erről az irodalmi válfajáról az elmúlt húsz évben Kiss Ottó (Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután Móra, 2006), Keresztesi József (Mit eszik a micsoda? Magvető, 2015) és mások gondoskodtak. Varró Dániel kötetein és író-olvasó találkozóin keresztül egyre népszerűbbé vált a magyar családokban is a nonszensz. Eleinte nagy felháborodást váltott ki a költő gyerekverseinek altesti és fekete humora. A következő négysorosok a közösségi médiában váltak hírhedté:
Szép állat a krokodil,
minden este bekakil.
Bekakil-bepisil,
szép állat a krokodil.
(Részlet a Badar állathatározóból)
Jó játék a konektor,
én jöttem rá magamtól.
Beledugom, hol egy toll?
Jó játék a konektor.
(Részlet a Hat jó játék babáknak című versből)
Mondhat ilyesmit egy költő a vicc kedvéért? Pedig csak az angolszász világban korábban meggyökerezett, a gyerekek által időtlenül kedvelt hagyományalakzatba, a nonszensz stílusába illeszkedett akkor friss verseivel. A pisi-kaki és az életkockáztató műveletek koordinátatengelyei főleg azok szemében volt szálka, akik vagy nem ismerik a fikció természetét, vagy kontextusából kiragadva, az életkori kiadói pozicionálást figyelmen kívül hagyva pedagógiai szempontból értelmezik azokat. A poéta elrontja a gyerekeket – gondolják. Pedig ha tudnák, térben és időben milyen hosszú úton jutott el hozzánk ez az életigenlő humor, és milyen változatos!
Szellemes fordítók sora Kosztolányitól Weöresen át Vass Istvánig és tovább; Karinthytól Hazai Attilán át Lakatos Istvánig és Varró Dánielig. Kiadók közreműködése, gyerekzenekarok áldásos népszerűsítő tevékenysége és sok-sok év kellett hozzá, hogy megcsillanthassa itthon is magát az irodalmi gyerekszórakoztatásnak ez a fajtája.
De egyébként is, a kiragadott idézetek forráskötetei a kisbaba korukra visszaemlékező nagy óvodásoknak, kisiskolásoknak készültek. (Ez már abból is következik, hogy a kisbabák nem tudnak olvasni, sem nem értik a felolvasottakat.) Az érettebb gyerekek viszont szívesen nevetik ki saját korábbi tudatlanságukat.
A szerző csak betartotta és továbbgondolta egyes műfajok sajátosságait. Például az ír eredetű műfaj, a limerick is új életre kelt a gyerekkötetekben (ez ötsoros vers, jellemzően abszurd, humoros vagy obszcén elemekkel, jellegzetes rímképlete AABBA). Ahogy a clerichew is (ejtsd: klerihjú, négy sorból álló, AABB rímképletű, kötetlen ritmusú mini életrajz nonszensz elemekkel, egy híres ember nevével rímhelyzetben), csak magyar nyelven még zeneibbé tette az eredményt.
Volt egy úr, lakhelye Tajvan,
tudta, hogy a fején vaj van.
Margarin nem lévén
fejen állt zsemléjén –
kicsinyke öröm a bajban.
Szólt egy úr, lakhelye Quebec:
„Jöjjetek, ti hitvány ebek!
Cápák és medúzok –
én mindent megúszok…”
Nem úszik most már, csak lebeg.
(Részlet Varró Dániel Limerik című verséből)
Gyerekeknek alkotva a magyar szerző tompított az obszecenitáson, szeméremsértésen, jelen esetben a megbotránkoztató vulgaritáson. Azonban a fekete humor, a halál nevetséges szituációba illesztése prímán működik gyerekközönség előtt is. Varró idén versennyel is népszerűsítette a nonszensz műfajokat. Szülők és gyerekek is tollat ragadtak és pályáztak költőket megszégyenítő módon jeleskedve az irodalom és a nonszensz humor terén.
A Star Wars-ot megírta George Lucas.
Azt mondta Darth Vader: 'Nyomulás!'
Obi-Wan Yodával
Kardoztak csodával.
Kylo Ren mit csinált? Orrtúrást.
(Szerzője Mihályi Virág Bors. Forrás: Facebook)
Mesevilág az ágy alatt és Porcz professzor csodálatos képességei
A jelenkori nonszensz gyerekkönyvek egy másik, élő mestere, aki nemcsak prózájában, hanem grafikáiban is meghökkenti közönségét, Dániel András. Számos könyve közül óvodáskori nagy kedvenc a Kufli-sorozat, a családi favoritunk pedig a Mit keresett Jakab az ágy alatt? humora volt.
Hagyjuk, hogy a szerző az orrunknál fogva vezessen, és bármi megtörténhessen velünk Jakabon keresztül, akár csak Alizzal csodaországban. Az idei könyvhétre Dániel András az otthonról elindulás nehézségét állította reflektorfénybe a nonszenszig és tovább, az abszurdig feszítve a szituációt (Csak egy olyan átlagos szerda reggel).
A Professzor Porcz bámulatos képességei-ben pedig szó szerint reflektorfényben adja elő nonszensz, csak rajzban megvalósítható képességeit a hős. A lehetetlensége, a kifordított logika, az említett írók életművében esetenként létfilozófiai játékokig, vagyis az abszurdig ível. Professzor Porcz a valóságban lehetetlen dolgokat produkál a színpadon, mert a mesében és a rajzban ennek nincsenek fizikai határai.
A művészi határfeszegetésről, művészeti ágak önértelmezéséről, a médiumok teljesítményéről, vagyis egzisztenciális filozófiai kérdésekről szól a könyv. Éppen ezért nem csak gyerekeknek való. Ugyanakkor tény, a végtelen lehetőségek játékára a gyerekek is vevők.
No persze, nekünk, felnőtteknek már némi kalandvágy, nyitottság szükségeltetik a lét, a valóság megfejtésének multiplikálásához. Valljuk be, erre igencsak rászorulunk, ha kamaszokat nevelünk, mindenképp. Ahogy Kant mondta Az ítélőerő kritikájában: „A nevetés olyan várakozásból származik, amely egyszerre semmivé foszlik.”
Fotók: Sorok Péter/Kultúra.hu