Gyerekek milliói nőhettek fel a rajzain, pedig egész életében gyanús volt az államhatalom számára
Húsz éve, 2006. szeptember 3-án hunyt el F. Györffy Anna grafikusművész, az egyik legismertebb magyar könyvillusztrátor, aki nélkül más lenne a gyerekkor varázsvilága, más lenne a mesék térképe is, amit, ha bejárunk – lásd a Hófehérke karácsonya című kötetet –, eljuthatunk a királyfi kastélyához, aki: „most nem ér rá, de jövőre eljön Hófehérkéért”. Mi is elindulunk egy térképen, amely átvezet F. Györffy Anna életén.
De előtte lapozzuk föl a leghíresebb könyvét, az 1968-ban megjelent Mosó Masa mosodáját, aminek egyik emblematikus rajzán Masa csipesszel szárítókötélre rakja a nyulakat, akik fülüknél fogva lógnak. Rakjunk föl mi is erre a ruhaszárító kötélre néhány rajzot.
Nem túlzás azt mondani, hogy ő színezte ki a gyerekkorunkat, és ehhez segítséget is kért tőlünk, mert F. Györffy Anna kifestőket is készített, hogy a mi kezünkben is legyen színes ceruza. De készített dísztáviratokat, kártyanaptárakat, öltöztetőbabákat, kivágható papírjátékokat, képeslapokat és számos legendás diafilmet is. Ha egy kisgyerek kivágta és összerakta a Dörmögőben található F. Györffy-féle bútorokat, azok bekerültek a játékai közé, esetleg ráültetett egy-egy apró figurát, bemozgatta azokat, tehát az illusztrátor valóban része volt az életünknek.
Minden felületen ott volt, a gyerektextíliáktól a szuvenír selyemkendőkön át a bélyegekig. Jellegzetes illusztrátora volt a Dörmögő Dömötörnek és a Kisdobosnak is. De nemcsak illusztrált, hanem írt is meséket, a korszak egyik emblematikus története, az Óvoda az őserdőben a saját meséje. A leghíresebb munkája talán a Pöttyös Panni (1955), és a Mosó Masa mosodája (1968) illusztrálása, de több tucat emlékezetes mesekönyv felképezése fűződik még a nevéhez.
Hasonlóan jelentőségteljes a diafilmes munkássága is, ott vannak például a mára már kultikus státuszú Grimm-diák, a Csipkerózsika, a Hamupipőke és a Hófehérke. Sokaknak ezek a filmkockák jelennek meg először, ha szóba kerülnek ezek a klasszikus mesék. Ugyanilyen legendás dia a Sólyomszem, a felsült indián vagy a már említett Óvoda az őserdőben.
Györffy Anna 1915. június 18-án született a Kolozsvár melletti Szucságon, édesanyja Papp Anna, édesapja a néprajztudós Györffy István. Polgári miliő vette körül, bátyja, Györffy István szemészprofesszor, öccse, Györffy György elismert történettudós volt.
Már a Dörmögőnek dolgozott, amikor azzal lepte meg testvérét, Györgyöt, hogy a gyereklap címlapján álló Marci mackó fején a csákó abból az újságlapból készült, amelyen egy Györggyel készült interjú olvasható. A szemfülesek kiszúrhatják a betűtengerben a Györffy nevet.
Hamar kiderült a gyermek Györffy Annáról, hogy kiválóan rajzolt, és hogy alkotásaira milyen nagy hatást tettek az nagyszülőknél töltött erdélyi nyarak, és az első világháború utáni hollandiai vakációk is, ahová az Országos Gyermekvédő Liga küldte ki a nélkülöző kicsiket. Anna is többször járt Rotterdamban, ahol megtanult flamandul, és vett zongoraórákat is, de elvitték kiállításokra, múzeumokba is, ahol megismerte a németalföldi mesterek munkáit.
A székesfővárosi Iparrajziskolában ruhatervezést, a plakátokat is tervező Molnár C. Pálnál pedig alakrajzot tanult. Talán a battonyai születésű Molnár C. is hatással volt rá, amikor 1936-ban megtervezte a Goldstrand kendő hirdetését. Különösen izgalmas, ahogy F. Györffy Anna rajzaiban összeér az art deco esztétika a divattervezők vonalvezetésével, a kalotaszegi népviselettel és a holland gyerekkönyvek illusztrációival. Az is izgalmas, ahogy az 1940 körül készült gyermektextil-mintatervein látható mackó évtizedek múlva visszaköszönt a Dörmögő Dömötör medveábrázolásaiban.
F. Györffy Anna akárhol dolgozott, mindenütt maximalista volt, 1935-től 1945-ig a Goldberger gyár textiltervező műhelye alkalmazta, ahol rövid időn belül a tervezőosztály helyettes vezetője lett. 1939-ben házasodott össze Farkas Ferenccel (1903–1966), Györffy Anna nevébe a házasság után került F betű, férje vezetéknevének kezdőbetűje.
Farkas erdélyi származású könyv- és lapkiadó vállalkozó volt, a Nemzeti Parasztpárt alapítója, aki később a forradalmi Nagy Imre kormányban Bibó István mellett államminiszter lett. Meglepő, de a Bibó-féle kapcsolatot elnézte neki a bosszúálló hatalom, és nem sokkal a forradalom után létrejött OTP részlegvezetőjeként ő volt az, aki bevezette a takarékbélyeget.
Szentendrén, a Bükkös-patak partján vettek telket, ahol házat építettek, amit egy ideig nyaralónak használták, majd később az lett az otthonuk. F. Györffy Annáék szentendrei otthonában olyan kiválóságok fordultak meg, mint Bernáth Aurél, Bibó István, Ferenczy Béni, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Németh László, Ottlik Géza, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Weöres Sándor.
A gyerekirodalom legendás, az ötvenes évektől a nyolcvanas évek végéig tartó korszaka elválaszthatatlan F. Györffy Anna nevétől. Születésének 100. évfordulóján a PIM-ben nagyszabású kiállítást rendeztek, és az évfordulóra megjelent Farkas Judit Antónia szerkesztésében a Mosó Masa és barátai című kötet. Egy levelében azt írta F. Györffy Anna édesapjának, hogy gyermeklapok számára való rajzolásra specializálódtam, és nagyon jól megy, nagyon boldoggá tesz! Tegyük hozzá, hogy nemcsak őt tették boldoggá ezek a rajzok, hanem gyerekek millióit is.
Címlapfotó: Poós Zoltán/Kultúra.hu
