Horváth Csaba Úri murit csapott Székesfehérváron
Az évad első bemutatója a székesfehérvári Vörösmarty Színház nagyszínpadán az Úri muri, amelynek premierjét október 19-én tartották. Horváth Csaba újra Móricz-művet állított színpadra, ezúttal anyaszínházában, ahol a próza mellett erős hangsúlyt kaptak a fizikai színház eszközei.
Magyar virtus vidéki dzsentri módra – egyebek mellett ezzel jellemezte az Úri murit Horváth Csaba rendező, akinek nem ez az első Móricz-adaptációja: 2023-ban nagy sikerrel állította színpadra a Kivilágos kivirradtig című produkciót a szombathelyi Weöres Sándor Színházban. Egy korábbi interjúban elmondta, Móricz Zsigmond világa azért egyedi, mert rendkívüli éleslátással, sokszor kegyetlen iróniával, de mégis úgy gyakorol kritikát kora úri társadalmi rétegére, hogy közben hőseit, figuráit érezhetően szereti.
A szóban forgó előadás erősen épít a fizikai színház eszközeire, a próza mellett a mozgással erősíti fel nemcsak a történet motívumait, de a szereplők érzelmi állapotát is. A regényhez hasonlóan a színpadi verzióban szintén anekdoták mutatják be a dzsentrik világát. Az urak csak mulatnak, nem törődnek mások problémáival, elítélik és hátráltatják a változást. A főszereplő ezen a helyzeten igyekszik javítani, de sem ebben, sem pedig magánéletében nem jár sikerrel.
A színpadra alkalmazásban Tóth Réka Ágnes dramaturg segítette a rendező munkáját. A szövegkönyvben a dialógusokat a regényből idézett narratív részletek egészítik ki, amelyek több mélységet adnak a történetnek, illetve tartalmasabban írják le egy-egy karakter érzelmi állapotát. A produkció látványáért ugyanaz az alkotócsapat felel, akik már korábban is dolgoztak Horváth Csaba rendezéseiben. Benedek Mari mai szerelésekbe öltöztette a színészeket, a jelmezek egyszerre karikatúraszerűek és fájdalmasan ismerősek. A díszletet Kalászi Zoltán és Kiss-Benedek Kristóf tervezte; a páros próbálta úgy megjeleníteni a magyar vidék jellegzetes elemeit – a gémeskutat, a tanyát, a búzát –, hogy egyszerre szolgálják ki a fizikai színház követelményeit és idézzék meg az alföldi táj és építészet attribútumait.
Az előadásban a talpalávalót élő zenekar biztosítja, a zenei vezető Cserta Balázs. Jobbágy Bence, Blaskó Norbert Ákos és Laukó Tamás zenészek ismerős népi dallamokkal emelik a produkció minőségét.
A történet főszereplőjét, Szakhmáry Zoltánt Kovács Tamás alakítja, feleségét, Rhédey Esztert Ballér Bianka, a szeretőjét, Szabó Rozikát pedig Ladányi Júlia; a címszereplő urak közül Csörgheő Csuli szerepében Krisztik Csaba látható, Borbíró Gyulát Sághy Tamás játssza, Keller János Zsellyei Balogh Ábelt alakítja, Lekenczey Mukit pedig Kuna Károly formálja meg. A további szerepekben Varga Mária, Kerkay Rita, Váradi Eszter Sára, Kiss Diána Magdolna, Imre Krisztián, Kádas József, Kricsár Kamill, Rovó Tamás, Horkay Barnabás, Pallag Márton, Bari István és Lehel Vilmos láthatók.
