Így nevelj könyvmolyt a gyerekből

Amikor ezen a képzeletbeli retró bulin a Backstreet Boys-pólóban feszítő anyuka azt mondja a Spice Girls-pulóveres SZMK-s anyukának, hogy bizony az ő lánya még a Harry Pottert sem olvassa el, mert uncsi, akkor mindketten tudják: nagy a baj. Mert még az az ötlet sem segített, hogy elmentek egy Potter-tematikára épülő étterembe, majd megnéztek egy epizódot a filmből. Vajon milyen praktikák szükségesek ahhoz, hogy könyvmolyt neveljünk a gyerekből?

Először is: korlátozzuk a mobiltelefon használatát. Nemcsak azért, mert a kutyawellnesses TikTok-videók idegesítőbbek, mint Rowling könyvében Hisztis Mirtill nyafogása a WC-ben, hanem mert így nemcsak az olvasás esélyét veszítjük el, hanem a gyerekünket is. Ilyenkor – még mindig a retró buliban vagyunk – odavetik a szülők: újra kell csomagolni a terméket. És ebben lehet valami. Azzal nem megyünk sokra, ha azt mantrázzuk az ötödikes gyereknek, hogy én a te korodban már kiolvastam az összes Delfin könyvet, mert anyu gyerekkorában szinte semmi nem vonta volna el a figyelmét, legfeljebb a vasárnap délutáni Kacsamesék.

Sok kamasz a kötelező olvasmányok és a memoriterek miatt eleve nyűgnek érzi az irodalmat. Ugyanakkor, ha elmagyarázzuk, hogy ezek ismerete nélkül sokszor még egy focimeccs szpíkerének az utalásait sem értik meg, valamivel bentebb vagyunk. A legjobb tényleg az, ha megpróbáljuk újracsomagolni az irodalmat.

Vigyük el olyan kuckós könyvesboltokba, ahol magával ragadhatja a könyves világ atmoszférája, és ráérezhet a kockás plédes, teás hangulatra, amit majd otthon is meg szeretne valósítani a könyves zugával. Vigyük el könyvtárba is, az ifjúsági könyvek kalandregényes labirintusa magával ragadja, ráadásul szeretni fogja a kikölcsönzés rituáléját is.

Kétségtelen, hogy a mobiltelefon Roxfortban is tilos lenne, de attól még felhasználhatjuk a közösségi platformok keretezését. Mivel a gyerekek számára sokszor jelent gondot az olvasmányélmények összefoglalása – ez például a történelemórákon való feleléskor is komoly gondot jelenthet – ezért motiváló lehet, ha akár Hedviggel, Potter baglyával küldünk rövid üzeneteket, vagy irodalmi SMS-t íratunk, majd megnézzük a telefonunkon, sikerült-e az elküldött 160 karakterben a nagybetűs lényegkiemelés.

Ezt továbbgondolhatja egy könyvescsendélet-fotóval, azaz a könyvet elhelyezi egy megkomponált környezetben, vagyis készíthet egy Instagramon is menőnek tűnő képet, olyat, amit a könyves blogokban, kiadói prospektusokban is láthatunk. Légy könyves influenszer! – adhatjuk ki a felhívást, és a gyerekünkkel elkezdhetünk egy könyves blogot, ami nem más, mint egy kortárs olvasónapló, egy régi módszer újracsomagolása.

Örüljünk tehát annak, ha vitatkozik a könyvekről, az sem baj, ha azt gondolja egy klasszikusról, hogy baromi uncsi. Ha meg tudja indokolni, az fejleszti a kritikai gondolkodását. Készíthetünk a családi könyvtárból szabadulószobát is, sajátos tematikára felépítve – ami lehet akár János vitéz, a Légy jó mindhalálig, az Egri csillagok, vagy éppen Harry Potter-élményvilág is – ahonnan ki kell majd szabadulnia. Számos könyves próbatétel után megérkezhet a nappaliba, ahol ajándék is várhatja a könyves kalandort.

Elmesélhetünk egy-egy történetet emojikkal is, sőt a kis ikonokkal értékeljük is a könyvet, egy fejezetet vagy egy karaktert. A 12-14 éves korosztály számára lehet izgalmas a slammerek és a fiatal költők csodafegyvere, az instavers, azaz atmoszférikus képekhez, festményekhez rendelt versrészletek megosztása. A klasszikus líra felképezése éppen olyan sikeres lehet, mint a kortárs költészet közreadása. Idővel a gyerek nem úgy tekint az irodalomra, mint nehéz, régies szókincset használó szövegekre, hanem azt is gondolhatja, hogy a szövegekben felfedezheti magát vagy éppen idegen világokat is.

A gyerekeket mindig is izgatta, hogy „milyen volt apa vagy anya gyerekkorában”, így, ha a szülők megmutatják, és akár együtt olvassák el velük a sorsfordító könyveiket, a gyerekek számára felérhet egy beavatással.

Ha egy-egy klasszikus történet megvan diafilmen, vagy készült belőlük filmes adaptáció, mutassuk meg bátran a gyereknek, hogy könnyebben azonosítsa a történetekben a storyline-okat. Amikor könyvet ajánlunk, próbáljuk meg azt művelődéstörténeti kontextusba helyezni, minél több érdekességet elmondani a szerzőről, a korról és a műről.

Nyugodt lelkiismerettel böngésszük a könyves népszerűségi listákat! Ezek nem feltétlenül irodalmi értéket közvetítő listák, de ami a legfontosabb: a gyerek a könyv lapjait és ne a monitort bámulja. Ne csak mi olvassunk fel nekik elalvás előtt, adjuk át bátran nekik a könyveket! Ha szerepelnek, a hangsúlyozással könnyebben tudják értelmezni a szövegeket.

A könyves kuckó a gyerekszoba nyugalomszigete lehet, egy olyan kreatív sarok, ahol festhet, rajzolhat, könyvjelzőket is készíthet, növelve a könyvekhez kötődő személyes viszonyt. És amikor eljön az altatás ideje, anya és apa nemcsak az aznapi élményekből gyúrhat külön bejáratú történetet, de elmesélhet az éppen akkor olvasott könyvhöz kötődő alternatív változatokat is, tovább mélyítve a gyermek kötődését az irodalomhoz.