A fehér bálna tíz élete – Moby Dick a Led Zeppelintől a Starbucks kávéig

A megjelenésekor a Moby Dick csalódást okozott. Talán túlságosan is nehéz volt a Pequod hajó rakománya, tele volt filozófiai megfontolásokkal, természettudományos leírásokkal, vallási és mitológiai fejtegetésekkel, de mindezeken túl a regény a megszállottság és a bosszú kritikája. Talán ezért is tűnhet afféle bölcseleti vonatkozású túlélési kézikönyvnek.

Az 1850-es években indult el a mű a hosszú utazásra, de igazi kulturális karrierje már jóval Melville halála után kezdődött. Először a 20. századi modern regényírók fedezték fel maguknak, de mára olyan jelentős popkulturális referenciaként tarthatjuk számon, hogy a világ egyik legismertebb instrumentális száma, a Led Zeppelin Moby Dickje mellett formációk, előadók nevét is a könyv inspirálta. Ott van Moby, az elektrosztár, ott van a San Franciscó-i Moby Grape pszichedelikus rockzenekar, és ott van a honi thrash metál kulcszenekara, a soproni Moby Dick is.

Ernest Hemingway szerint az amerikai irodalom Mark Twain Huckleberry Finnjével kezdődik, viszont E. L. Doctorow úgy látja, hogy a modern amerikai irodalom a Moby Dickkel indul. Pedig az 1850-es években nem aratott nagy sikert, ugyanis Melville folyton megállította a kaland áramlását hosszú filozófiai fejtegetéseivel, amivel nem tudott mit kezdeni a 19. század lendületes kalandregényekhez szokott olvasója. Melville afféle nagyot álmodó, meg nem értett íróként halt meg 1891-ben, negyven évvel a Moby Dick megjelenése után.

A művet csak az 1920-as években fedezik föl, amikor sokan benne látják a nagy amerikai regényt. Amikor pedig 1930-ban a kötet megjelent Rockwell Kent artisztikus illusztrációival, már nem csak az ínyenceket szólította meg. A regény népszerűségét növelte az is, hogy olyan, a 20. században népszerű témákat boncolgatott, mint a beteges megszállottság, a civilizáció mozgásai és a természet valódi működésének titkai. De a rögeszmés félőrültek profilját is megkaptuk Ahab kapitány karakterével, ami különösen izgalmas volt egy olyan korban, amikor egyre több ország lett őrült zsarnokok túsza, és többek között ezért is izgalmas napjainkban is.

A fehér bálna tíz élete

1. A fehér bálna mint az elérhetetlen cél szinonimája

A white whale, vagyis fehér bálna már nem csupán Melville főhőse, hanem az elérhetetlennek tűnő cél, a mindent felemésztő megszállottság metaforája is. Mindenkinek lehetnek fehér bálnái, olyan dolgai, amikre hosszú ideje vágyik, de nem sok az esélye, hogy megszerezze. Ahab kapitány számára a bálna üldözése nem csak arról szól, hogy revansot vegyen elveszített lábáért. A hatalmas állat utáni hajsza a sors hatalma elleni küzdelem szimbóluma is. A kifejezést a modern pszichológia is használatba vette a mániás, félreértelmezett célokat kergető páciensek meghatározására.

2. Gregory Peck, az eszményi Ahab kapitány

John Huston 1956-os filmjének legalább akkora szerepe van a regény népszerűsítésében, mint Várkonyi Zoltán Egri csillagok című szélesvásznú mozijának abban, hogy Gárdonyi története máig az egyik legolvasottabb magyar regény. Ráadásul a Moby Dick forgatókönyvét a Marsbéli krónikákat is jegyző Ray Bradbury írta. És bár Bradbury jól fókuszált történetet készített Malville regényéből, a film képi világa tette igazán emlékezetessé a mozit. A szigonyokkal teli bálna teste, a fájdalmat tükröző szeme, a Peck által megformált bosszúéhes Ahab kapitány mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy sokan elolvassák Melville regényét.

3. Led Zeppelin: Bonzo és a bálna

A rocktörténet egyik legismertebb irodalmi utalása a Led Zeppelin Moby Dick című instrumentális számához kötődik, ami a zenekar 1969-es Led Zeppelin II. albumán jelent meg. A felvétel központi eleme John Bonham ősi energiákat felszabadító dobszólója, ami aztán hivatkozási alap lett a rockszínpadokon, egyfajta igazolás a „koncerteket szétütő” dobszólókra. Bonham játéka felidézi a tenger fékeveszett hullámzását, a bálna hatalmas energiáját. A dal népszerűségét tovább növelte a The Song Remains the Same című, 1976-os, Magyarországon is bemutatott koncertfilm és az azonos című koncertalbum is.

4. Mastodon: Leviathan, a bálna

Míg a Led Zeppelin a Moby Dick egyetlen dalban idézte meg, addig a prog metálban utazó Mastodon 2004-ben egy egész albumot áldozott a fehér bálna szellemének. A zenekar nem egyszerűen megzenésítette a történetet. A Leviathan éppúgy megidézi a természet, a tenger hatalmát, ahogy Ahab szenvedélyét és bosszúszomját. A Mastodon tagjait magával ragadták Melville regényének bibliai és mitológiai referenciái, amelyek ugyanúgy jól áll a metálnak, mint a történelmi regényeknek.

5. Neveket akarok hallani

A hatvanas évek pszichedelikus rockjának egyik jellegzetes formációja volt a San Franciscó-i Moby Grape, akik már a zenekar nevében is megmutatták, hogy mennyire rajongtak Melville regényéért. És akkor ott van az elektronikus popot a blueszal és a gospellel keverő Moby is, aki számtalanszor lépett fel Magyarországon, először 1994-ben, a PeCsában. Az ő névválasztása azért is indokolt, mert az eredeti neve Richard Melville Hall, és ebből már sejthető, hogy a híres író távoli rokona. A soproni illetőségű Moby Dick keresztelője a legegyértelműbb állásfoglalás, bizonyára sok magyar thrash-rocker épp a névválasztás miatt olvasta el Melville regényét.

6. Starbucks, avagy bálna a kávé habjai között

A Starbucks kávéláncnak is köze van Herman Melville regényéhez, hiszen a nevét a Pequod nevű bálnavadászhajó elsőtisztjéről, Starbuckról kapta. Maga a logó ugyan sellőt ábrázol, nem bálnát, de a tény az tény: az 1971-ben Seattle-ben alapított vállalat vezetői, Jerry Baldwin, Zev Siegl és Gordon Bowker olyan nevet kerestek, amely felidézi az északnyugati partvidék tengeri kultúráját és a kávékereskedelem hagyományát. Először a regény hajójáról, a Pequodről akarták elnevezni a kávéjukat, de nem hangzott elég kávésan, ezért inkább a hajó elsőtisztje, Starbuck után keresztelték el a márkát. A Starbucks nem épít különösebben a regény hagyományára, sem az elsőtiszt józanságára, megfontoltságára, számukra inkább a tenger és a kávékereskedelem volt fókuszban.

7. Bálnavadászat az űrben

Az amerikai szórakoztatóiparban minden megtörténhet, még az is, hogy a Moby Dicknek elkészítik a sci-fi változatát, melyben a hajóból űrhajó lesz, a tengerből pedig világűr. Az 1982-es Star Trek II: Khan haragjának gonosza, Khan megesküdött, megöli Kirk kapitányt. Az Ahabra emlékeztető Khant egyre inkább hatalmába keríti a bosszú és a csillagközi üldözés. Ha nem lenne egyértelmű a két alkotás közötti hasonlóság, és elintéznénk azzal, hogy két egymástól független bosszúdrámáról van szó, íme egy egészen konkrét utalás: Khan a Moby Dick híres bosszúmonológjából idéz, amikor azt mondja: A pokol szívéből döfök beléd!

8. A Simpson családba nem üt a ménkű

A Simpson család nemcsak utalások szintjén idézi meg a Moby Dicket. Van egy jelenet, amikor Bart leveszi egy üzlet polcáról a könyvet, sőt Homer a Moby Dickre számos vonatkozásában utaló titokzatos Thomas Pynchon háza mellett is megáll. Mr. Burns pedig olyan, mint egy kertvárosi Ahab, aki saját rögeszméi oltárán mindent feláldoz. A Last Exit to Springfield című epizódban a város elektromos áramának lekapcsolására készül, és a Star Trek Khanjához hasonlóan ő is idézi Ahab kapitány híres mondatát a Moby Dick híres, végső összecsapásából: From Hell’s heart I stab at thee! De ott van a Kidney Trouble című epizódban a Call Me Delish-Mael édességbolt, aminek a neve idézi a regény híres kezdőmondatát, a Call me Ishmaelt, (Hívjatok Ishmaelnek), arról nem is beszélve, hogy a bolt ráadásul hajó alakú, így segítve a nézőt a húsvéti tojás megtalálásában.

9. Tom, Jerry és Dick

A klasszikus, macska-egér örök küzdelmét bemutató rajzfilmsorozat 1962-es, Dicky Moe című epizódjában Hanna és Barbera is bőszen utal a Moby Dickre. A rajzfilmszkeccs egy bálnavadászatot mesél el, ha már eleve adja magát a macska és egér kapcsolatában az üldözés motívuma. Az epizód címe is utal Melville művére. Tomot a falábú kapitány felviszi a hajóra, ahol takarítania kell a fedélzetet, de persze ott van Jerry is, akit üldözni kezd. Ahab kergeti a macskát, Tom kergeti az egeret, miközben a hajó üldözi a bálnát.

10. A bálna melankóliája

Persze, nem minden bálna Moby Dick, de azért gyanús Krasznahorkai László 1989-es regényének, Az ellenállás melankóliájának a bálnamotívuma. Ahogy a kisvárosi közösség életét felforgatja a bálnapreparátum, úgy forgatta fel a Pequod legénységét is a rejtélyes tengeri lény. A bálna már nem pusztán egy kitömött kiállítási tárgy, hanem a dél-alföldi közösség félelmeinek tárgyiasítása. Csak míg Ahab egy öntörvényű természeti erő ellen küzd, addig Krasznahorkainál már nem kell üldözni a bálnát, hiszen az már elpusztult. Krasznahorkai Aprópénz egy palotáért című kötetének már egyértelmű a Melville-lel való kapcsolata, hiszen a regény főhősét, a New York-i könyvtárost Hermann Melvillnek hívják.

Címlapfotó: Moby Dick. Dino Buzzati olasz festőművész alkotása. Fotó: ©TOSCANI/ALINARI/ROGER-VIOLLET/Roger-Viollet via AFP