Irodalom
Írók lámpafénynél: Sánta Ferenc
A XX. század legégetőbb emberi kérdései ott vannak a könyveiben. Bölcs és élvezetes olvasmányok. Egy szigorú életítész véleményei a világ dolgairól az Erdélyből, szülőföldjéről hozott nyelven.
„Ezer idegen arccal alszom” – Ady és a fénykép
Visy Beatrix, az OSZK kutatója online előadásában sok példán keresztül azt vizsgálta, hogy Ady hogyan viszonyult a fényképeihez, és hogyan járultak hozzá Székely Aladár híres fényképei a költő önreprezentációjához, alkotói imázsához.
Debreceni Egyetemi Színház: kihirdették az első műfordítói pályázat díjazottjait
Első alkalommal hirdetett műfordítói pályázatot a Debreceni Egyetemi Színház (DESzínház); az „egy sima – egy fordított” pályázatra 120 pályamű érkezett. A március 15-re tervezett eredményhirdetést és díjátadót a járványhelyzet miatt el kellett halasztani, de a díjazottakat megnevezték a szervezők.
Nemcsak múzsa, hanem költő is volt – Szendrey Júlia életéről
Szendrey Júlia több volt, mint feleség. Ő fordította először magyarra Andersen meséit, verseket írt, és izgalmas naplót vezetett.
Indul a VI. Nemzeti VERSeny
Az idén is meghirdetik a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete versmondó és versklipversenyét, a Nemzeti VERSenyt, amelyre április 30-ig várják a nevezéseket.
„Jóság van az azonosságban is és a különbségben is” – beszélgetés Iancu Laurával
Iancu Laura verseinek igazi kötőanyaga a lélek erejéből táplálkozó hit. Költészetéhez a lét misztériuma, annak szüntelenül megismétlődő drámája és az emberi esendőség is éppúgy hozzátartozik, mint a krisztusi példázat, amely a bizalomról, a megváltásról, az emberi lélek, az emberi értékek halhatatlanságáról beszél. A költővel Szilágyi Zsófia Emma készített interjút a Helyőrség oldalán.
„Ennyit tudtam tenni értük” – Fábián István könyvéről
Fölsértett ég címmel megjelent Fábián István költő-grafikus kötete saját rajzaival, a Gondolat kiadó gondozásában.
Jiddis – az ismeretlen ismerős
Nádasdy Ádám nyelvész nemrégiben a jiddis nyelv titkairól és érdekességeiről beszélt a Csányi5 Facebook-oldalán.
„Könyvlépcsővel” ünnepli a nőnapot az I. kerület
Az I. kerületi Glücklich Vilma lépcső fokaira 47 magyar író, költő és híres női művész köteteinek címét festette fel Babos Zsili Bertalan és művészcsoportja.
Sétálni pszichedelikus rockzenére – Interjú Kopriva Nikolettel
Kopriva Nikolett író otthona Munkács; akkor is, ha Kisvárdán született. Szabad bölcsészetet és esztétikát tanult, de festészetből készült a felvételire. Átváltozó emberalakokról, természetről, otthonról és a társaságban születő egyedüllétről szólnak az alkotásai. A Móricz-ösztöndíjas szerzővel beszélgettünk.
„Minden lehetsz, mire vágyok: talán semmi, talán Minden”
A Talán semmi, talán Minden című kötet Ady Endre és Boncza Berta pesti otthonát bemutatva nagyít rá a költő és felesége hétköznapjaira.
Kihirdették a Vörösmarty-versünnep győzteseit
Kihirdették a Vörösmarty-versünnep győzteseit. A Vörösmarty-emlékév keretében megrendezett szavalóversenyre 6 és 18 év közötti iskolások jelentkezhettek.
Akik megérezték a határtalan végességet: Fodor és Pilinszky
A Juhász Anna Irodalmi Szalon 121. alkalmán Fodor Ákos és Pilinszky János életének és költészetének közös pontjait kutatta Zalán Tibor író és Fodor özvegye, Podonyi Hedvig író.
Kopátsy Sándor-életműsorozat a Pallas Athéné Könyvkiadótól
Életműsorozatban mutatja be Kopátsy Sándor közgazdász szellemi örökségét a Pallas Athéné Könyvkiadó. A sorozat első kötete Beszélgetések Adyval címmel jelent meg a szerző születésének 99. évfordulója alkalmából.
Látom, amit írok – Péntek Orsolya és Centauri
A magyar próza napja alkalmából a Rajk Szakkolllégium diákjai és a Drót főszerkesztője, Sennyei Werner Tibor kérdezte Péntek Orsolyát és Centaurit az alkotásról, a zsenikultuszról, a generációs szakadékokról.
Kiss Tibor Noé: Beláthatatlan táj
Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj kisregénye négy ember sorsát csomózza össze, miközben a lét kiüresedéséről, értékvesztettségéről is mesél.