Irodalom
100 éves lenne Sarkadi Imre
Száz éve, 1921. augusztus 13-án született Debrecenben Sarkadi Imre Kossuth- és József Attila-díjas író, újságíró.
Pénteki kultúrrandi Juhász Márió költővel
Peer Krisztián szerint Juhász Márió jól tudja, hogy csak úgy ébreszthetjük fel önmagunkat, ha minden figyelmünket egy apró részletre koncentráljuk. Tulajdonképpen erre késztet a költő első kötete, A konyhában meg Elmore James szól is, ami egyszerre idegen és ismerős, felemelő és melankolikus. Ezen a héten Márióval randizunk.
Könyvjegytől az emléklapig – Mire jó az ex libris?
Gondolta volna, hogy az ex libris nem csupán arra szolgál, hogy könyveinkbe ragasztva jelezzük könyvtárunk jövendő fosztogatóinak (akik persze csak kölcsönkérik, kölcsönkuncsorogják a könyveinket, hogy aztán elfelejtve, kitől származik a kötet, megokolják, miért nem tudják visszaadni)? Pedig a könyvjegy ma már sokkal több annál, mint amire a neve utal. Hogy mi mindenné lett ez az aprócska nyomtatvány, arról Vasné dr. Tóth Kornéliával, az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárának tudományos munkatársával, a Kisgrafika folyóirat szerkesztőjével és számos szakirányú könyv, cikk szerzőjével beszélgettem.
Az akasztófa árnyékában – François Villon
Villon életét és munkásságát megannyi legenda övezi. Magyar Miklós Az akasztófa árnyékában című kismonográfiájában nemcsak ezeknek járt utána, de számos kultúrtörténeti érdekességet is megismerhetünk belőle a 15. század Franciaországáról.
„A fordítás nyomozómunka” − interjú Bálind Árpáddal
„Egy dolog, hogy nekem mi tetszik, de az író agyával is meg kell tanulnom gondolkodni. A feladatom az, hogy fordítóként ne én kerüljek előtérbe, hanem csupán jó katalizátor legyek" – mondja Bálind Árpád, aki 2020-ban elnyerte a Babits Mihály műfordítói ösztöndíjat.
„A falak tapintása is benne van a kezemben” – Interjú E. Csorba Csillával
E. Csorba Csilla az egyetemi évei után került a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM), ahol négy évtizede dolgozik. 1996-tól a múzeum főigazgató-helyettese, 2005 és 2016 között főigazgatója volt az intézménynek. Az indulásról, a szakterületének megtalálásról, szemléletének alakulásáról és ars poeticájáról Török Dalma kérdezte a PIM blogján.
„Olyan vagyok, aki ösztönösen beletenyerel az asztalba” – Kiss Tibor Noé az A38-on
Horváth László Imre Kiss Tibor Noéval a közös motívumokat keresve az író három regényét és a művek által kirajzolt fejlődési ívet elemezte.
„Az a példa van előttem, hogy a munkája a hivatása, a hobbija, a szenvedélye is”
Az interjúalanyok szerint nincs abban semmi különleges, ha egy anya nemzetközi hírű múmiaszakértő, a lánya pedig a szuperintelligensek világszervezetének az elnöke.
Idén megnyílhat az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár
Kiváló ütemben, a tervezettek szerint haladnak az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár előkészületi munkálatai. A könyvállomány feldolgozása és digitálisan elérhetővé tétele már megtörtént. Jelenleg a könyvtárterem kialakítása zajlik.
Páratlan irodalomtörténeti hagyaték válik online elérhetővé az OSZK-nál
A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- és regénykéziratokat, valamint analektákat (egyedi, nem levéltípusú dokumentumokat) szolgáltatnak.
Szlengkvíz
Értjük a fiatalokat? A főként angolból átvett divatszavaikat, amelyek akár pár hónap elteltével elévülnek, kínossá válnak? Kvízünkből kiderítheti, mennyit ismer ezek közül.
Újabb írói hagyatékrésszel gazdagodott a Kertész Imre Intézet
Giorgio Pressburger (Pressburger György) magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, dramaturg, rendező, a budapesti Olasz Kulturális Intézet volt igazgatója hagyatékából származó, mintegy kilencven tételből álló gyűjteménnyel bővült a Kertész Imre Intézet archívuma.
„A boldogság nem azt jelenti, hogy nem csinálunk semmit” – Beszélgetés Juhász Annával
Az irodalom világnézet – vallja Juhász Anna. Az ő neve pedig fogalom a magyar irodalmi életben, a kétszeres Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Juhász Ferenc lánya ugyanis újraindította az irodalmi szalonok hagyományát a fővárosban, és elképesztően sikeres közösségépítő, irodalom-népszerűsítő tevékenységet végez.
Hogyan parancsolgatnak a többsejtűek feromonpostával?
Vibók Ildikó ismeretterjesztő mesekönyve az állati kommunikációról
Eltérő szemszög
Tibet kutyái, a nejlonzacskówestern, a lumbágó és a család is szóba került a Petőfi Kulturális Ügynökség taliándörögdi udvarában egymásba gördülő barátságos irodalmi beszélgetéseken. A Művészetek Völgyében bemutatkozott a KMI12 és a Magyar Kultúra című lap, miközben olykor egy elszabadult frizbi hasított át a tájon.
A maga útját járja – Beszélgetés Bodor Ádámmal
Bodor Ádám Kossuth-díjas író priusszal a háta mögött fogott hozzá az első novelláskötete megírásához. Habár a pályakezdés éveiben szülővárosa, Kolozsvár viszonylag élhetőnek számított, a politikai klíma változásakor úgy határozott, elköltözik. Időközben a negyvenévnyi magyarországi tartózkodása során a kortárs próza megkerülhetetlen, világnyelvekre lefordított alakja lett.