Irodalom

Görcsbe rándulva nem lehet alkotni

Mi végre vagyunk itt e Földön, mi a jó és mi a rossz, miért szeretünk és miért gyűlölünk?

Thomas Mann varázslója és a fasizmus

Százötven éve, 1875. június 6-án született Thomas Mann Nobel-díjas német író, aki többek között A varázshegy, a József és testvérei, A Buddenbrook ház, illetve a Mario és a varázsló című regényekkel írta be a nevét az irodalomtörténetbe.

Megvan, ki kapja a legnevesebb női íróknak járó brit irodalmi díjat

Bernardine Evaristo kapja a női szerzőket elismerő brit irodalmi díjat korlátokat áttörő írói életművéért – jelentette be a Női Szépirodalmi Díj (Women's Prize for Fiction) zsűrije szerdán Londonban.

Öt vers a nemzeti összetartozás napjára

Nemzeti identitásunk szöveges reprezentációi nyilvánvalóan nemzeti öntudatra ébredésünkkel egyidősek, ám nagyon érdekes, hogy az önazonosságunk kifejezését hordozó szövegeink a történelem során mikor milyen stílusban, milyen eszközökkel szóltak hozzánk. Jelen összeállításunkban többnyire egy Kosztolányi által szerkesztett antológia lírai darabjai kerültek, amelyek a Trianon utáni közvetlen időszak alkotóinak lírai darabjai.

Nemzetközi elismerésre jelölték az Apa olvas című könyvet

Rangos nemzetközi és szakmai elismerésben részesült a Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában megjelent Apa olvas – Kortárs gyerekversek és mesék című könyv: a kötet illusztrációit jegyző Orosz Annabella munkája bekerült a világ egyik legrangosabb illusztrációs pályázata, a World Illustration Award (WIA) 2025-ös longlistjére.

Kafka héber leckékkel összeírt kefelevonata meglepően sokat ér

Franz Kafka cseh íróval kapcsolatos gyűjteményt kínálnak eladásra Párizsban, a gyűjtemény egyik kiemelkedő darabja egy ritkaságnak számító kefelevonat, rajta héber nyelvtani gyakorlatok Kafka kézírásával.

Százéves lenne Gelu Păteanu, a kétszívű ember

Száz évvel ezelőtt, 1925. június közepén született Kolozsváron az a különleges ember, akit a magyarok csak Gyalu bácsinak hívtak, és aki életével bizonyította, hogy a kétszívűség nem gyengeség, hanem európai nagyság.

Idén is kiemelt szerepet kapott a magyar irodalom Bakuban

Idén május 24. és 31. között zajlik a már most a régió legrangosabb eseményének számító IV. Türk Világirodalmi és Könyvfesztivál, mely keretében május 26-án, hétfőn ismét magyar napot tartottak. Az egész napos program során a magyar irodalom klasszikusait mutatták be korábbi vagy egészen friss fordításban, a nap végén pedig két magyar költő is rangos díjat vehetett át.

Korkép és kórkép felszínes világunkról, Bukowski-hangulatban

Nagy Milán László kisregénye humorral mutat rá olyan értékekre, melyek mellett sokszor csak úgy elmegyünk.

Turczi István a Magyar PEN Club új elnöke

A József Attila-, Babérkoszorú- és Prima Primissima díjas költő, író, műfordító és szerkesztő töltheti be a szervezet elnöki tisztségét a következő öt évben.

Nem zöld, hanem a modernitás kritikusa

Május 21-én töltötte volna 90. életévét Karátson Gábor Kossuth, József Attila- és Munkácsy Mihály-díjas magyar író, műfordító, festő, művészetpedagógus.

Müller Péter Sziámi hamarosan kiadja első verseskötetét

Az Első kötet most című művet június 11-én mutatják majd be a Katona József Színház kávézójában Tóth Krisztina költő, író társaságában.

Lackfi János nyitja meg idén az Ünnepi Könyvhetet

Idén 96. alkalommal, június 12. és 15. között rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) a 96. Ünnepi Könyvhetet és a 24. Gyermekkönyvnapokat. Budapesten a Vörösmarty tér és a Duna-korzó a fő helyszín, a vidéki városok közül Szolnokon, Debrecenben, Szegeden, Miskolcon és Győrben lesz a leggazdagabb a programkínálat.

Hogyan alkalmazható a hálózatelmélet az irodalomtudományban?

Hogyan segíthetik a hálózati elemzések az irodalmi művek értelmezését, és vajon hozzájárulhat-e ez a megközelítés a jövő irodalomoktatásához is?