Irodalom
„A legjobb, ha rám az előadások alatt nincs szükség” – A színházi élet rejtett hőse, a súgó
Mitől lesz valakiből jó súgó? Mi számít ezen a pályán sikernek? És miért volt jó döntés Lovass Ágnes részéről, hogy húszévesen lemerészkedett a Thália büféjébe? A színházi szakemberrel nemrég megjelent Súgókönyve ürügyén beszélgettünk.
Megrázó önéletrajz a személytelenség mögött – Borbély Szilárdra emlékezünk
Hatvan éve, 1963. november 1-jén született Fehérgyarmaton Borbély Szilárd József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, irodalomtörténész.
„Semmi mozgás nem volt, csak síri csend és hőség” – El kell mesélni, mi történt Csernobilban
Kárpátaljai, técsői orvosként egy hónapot töltött a Csernobilt övező kettes zónában zajló építkezéseken, túlélőként pedig könyvet is írt az esetről A kígyó önmagába mar címmel. Erről beszélgettünk Szöllősy Tibor immár nyírmadai nyugdíjas orvossal.
„Egy jó szöveg olyan, mint a szív felé kilőtt nyíl” – Berényi Emőke vajdasági irodalomterapeutával beszélgettünk
Az irodalomterápia használati útmutatót nyújt a lélekhez, segít túllépni az elakadásokon és felállni a nehéz helyzetekből. Gyógyító hatását ma már gimisek, kismamák, hajszolt középkorúak is megtapasztalhatják csoportos foglalkozásain.
Hazaszótár: Szívkör
A szerző előadásában hallható a Kossuth Rádióban Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című kötete alapján készülő jegyezetsorozata. A műsor az író, publicista világlátását és magyarságfelfogását adja át egy-egy kiválasztott fogalommal.
Egyszemélyes különleges tudakozó – Nádasdy Ádám Hordtam az irhámat című kötetéről
Nádasdy Ádám arról ír új könyvének Elesett című szövegében, hogy tízéves kislányának megtanított néhány, az ötvenes évekre jellemző szót. „Elesett. Nem jött vissza. Deportálták. Kiment. Belépett. Ül.” Azonban nemcsak az akkori kulcsszavakat írja körül, hanem a teljes 20. századot is.
Vackortól Szegény Yorickig – A besorolhatatlan költő, Kormos István
Száz éve, 1923. október 28-án született Kormos István kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, a népszerű Vackor, a kölyökmackó alakjának megteremtője.
Felcsapom a kuka tetejét, és pontosan látom, ki milyen ember
Volt olimpikon, képzett cukrász, szakács, vagyonőr, magánnyomozó, elvégezte a rabbiképzőt is. Most kukásként dolgozik, és szabadidejében ingyenes birkózóedzéseket tart gyerekeknek. Nagy Bélát az életéről kérdeztük.
Küzd a rendező, küzd a színész, küzd a néző – Térey János és a színház
Térey János és a színház viszonyáról beszélgetett október 24-én a Petőfi Irodalmi Múzeum új sorozatában Jákfalvi Magdolna színháztörténész, Máté Gábor színművész, színházi rendező és Mundruczó Kornél film- és színházi rendező.
Szőcs Géza 70 – Szőcs Géza 24 arca
A 2020 novemberében elhunyt Szőcs Géza alkotói, politikai és közösségszervező tevékenysége előtt tisztelegve adták ki a Szőcs Géza 70 című kötetet, melyben kortársai, barátai, kollégái szólalnak meg, emlékezve a költő-íróra, aki idén augusztusban töltötte volna 70. életévét.
„Később máshol nem történtek velem többé nagy dolgok” – A kassai Márai Sándor-emlékkiállítás
Márai Sándor 18 évesen hagyta el Kassát. A város számára a szülőhely, a család és a gyermekkor mellett a polgári világot jelentette. A Mäsiarska utcai múzeum ezt a nem csupán a magánéletre szóló, de az írói életműben is meghatározó élményt bontja ki.
Doboznyi történelem – A Politzerek valószínűtlen családtörténete
Nyolc generáción átívelő családtörténet, amely történelemleckeként is olvasható a magyarországi zsidóság életéről. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában látható kiállításon túl ma már könyvből is megismerhető a Politzer család közel három évszázados története.
Egy szó mint száz – Makaróninyelv és tört magyar
Petőfi szerette az angol-magyar keverék-, illetve makaróninyelvet. 1848. november 15-én egy egészen különös levelet írt Arany Jánosnak, amely az angol grammatikát magyar szavakon érvényesíti.
„Amikor a Kárpát-medencét elöntötte a hagymás-paprikás szaft” – Nyáry Krisztiánnal új könyvéről beszélgettünk
Petőfi trendszetterként tejeldékbe járt, Kosztolányi egy időben nyers koszton élt, Faludy pedig éticsigákon húzta ki a recski kényszermunkatáborban. Nyáry Krisztián Így ettek ők – magyar írók és ételeik című új kötetével harminc alkotó kulináris életébe nyerhetünk bepillantást.
Székely faluban született, spanyol kolostorban halt meg Nyírő József
Hetven éve, 1953. október 16-án hunyt el Nyírő József, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik legnépszerűbb írója. 1926-os művéből, a Havasok könyvéből Szőts István Emberek a havason címmel forgatott filmet, amelyet 1942-ben díjaztak a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon.
„A tudományból nem vezethető le az értékvilágunk” – Rácz András író, újságíró az ember Pán által kijelölt útjáról
Feltámadt a nagy Pán címmel idén jelent meg esszéregénye, ez a szellemi túra, amelynek során egyre merészebb és kérdésesebb fordulatokat kellene filozófiai értelemben rendbe tenni – de a szerző mindvégig határozott léptekkel kalauzolja olvasóit.