Irodalom
Nem hiszem, hogy könnyű sikerek mentén érdemes élni
A gyergyószentmiklósi születésű Trucza Adorján fejébe vette, hogy felrázza az erdélyi gasztroéletet. Michelin-csillagos vacsorát szervezett 120 méter mélyen a parajdi sóbányában, kulináris fesztivált álmodott meg Székelyföldön, és Kövi Pál Erdélyi lakomájának újrakiadásában is benne volt a keze.
Bánki Éva portugáliai útinaplója 2. – Hogy fogjunk hozzá a világ meghódításához?
Hogy közelebbről megismerjük a felfedezések történetét, a fővárosba, Lisszabonba kell utaznunk. Innen, a királyság szívéből indultak el Afrika partjai felé a felfedező-hajók.
Az utolsó erdélyi polihisztor – Mikó Imre Brassai Sámuelről
Mikó Imre az 1960-as években arra vállalkozott, hogy megírja a reformkori Erdély emblematikus alakja, Brassai Sámuel életének történetét. A teljes 19. századot felölelő munka a közelmúltban újra megjelent.
Bevezetés a képregénytudományba – ingyenes alapmű rajongóknak
A Prae Kiadónál megjelent Bevezetés a képregénytudományba stílszerűen képregény formájú útmutató, amely a fiatal tudományág legfontosabb területeit veszi sorra.
A Nemzeti Színházból indul országjáró körútjára az Anyanyelvi Piknik
A magyar nyelv hete alkalmából Anyanyelvi Pikniket szervez a Petőfi Kulturális Ügynökség a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda közreműködésével. A program beharangozójára szerdán este került sor a Nemzeti Színházban.
Alternatív valóságaink ‒ Pátkai Rozina: Jelen idő
Pátkai Rozina új albuma, a Jelen idő a költészet napján vált elérhetővé a Spotify-on. Petőfi Sándor tizenegy verse hallható rajta elektronikus zenei kísérettel. Bár talán nem kísérletről és nem is megzenésítésről van szó, hanem a versek technozenei környezetben való újraértelmezéséről.
Bánki Éva portugáliai útinaplója 1. – Tengerre!
Szavaktól szavakig. Pusztáról a tengerhez. Tengertől az óceánig. Az óceántól a képzelet határáig – a világ felfedezése portugál és magyar szemmel.
Mutatkozzunk be a városunknak!
Hicsik Dóra Szabadka épületeinek, s azok régi lakóinak barátja. Jó járni vele az utcákat, hisz biztos minden szegletről van egy jó története. Volt magyartanár, ám egy véletlennek köszönhetően rátalált igazi szakmájára, így lett könyvtáros. A véletlenek, mint mondja, meghatározták életét.
„Nincs egy férfi? Dehogy nincs. És milyen jó, hogy vannak” – Ugron Zsolna új novelláskötetéről
„Aki ismeri eddigi könyveimet, bizonyára nem ilyesmire számít. Bár a világon, azt hiszem, valójában kevés meghökkentő dolog történik, a többi hétköznapi téboly” – vezeti fel az író Nincs egy férfi című kötetét, amely teljesen más, mint eddigi, történelmi regényei.
Felolvasói rekordkísérletre készülnek Csömörön – Huszárik Kata védnökként állt az ügy mellé
A hét napon és hét éjszakán keresztül tartó olvasásnépszerűsítő eseményre már várják az önkéntes segítőket és felolvasókat.
Mit keres hat sértett kísértet? – Egy könyv, ahol az olvasó a főszereplő
Megjelent az Abszolút könyvek legújabb része. Az izgalmas és informatív detektívregényben szerepet kap az interaktivitás, és nyomozás közben hely- és kultúrtörténeti ismeretekre is szert tehet az olvasó.
Spiró György: Magyar írónak lenni azt jelenti: bármit megírhatok, mert az egész világ az enyém
„Nem azért fordítottam lengyeleket, oroszokat vagy délszlávokat, mert úgy gondoltam, hogy ez a népek közötti együttműködést segíti. Hanem, mert úgy gondoltam, ezekkel a világokkal a magyar irodalmat gazdagítom” – mondta el Spiró György, aki a Felczak Műhely vendége volt április 17-én.
Élő irodalom – Történetek az ifjúságnak
Európai Uniós támogatással népszerűsíti az olvasást a Főnix Könyvműhely Kiadó.
Lehet-e a költészet ház körüli munka? – Gál Ferenc kötetbemutatójáról
Gál Ferenc költő a fenti kérdésre mindenképp igennel válaszol. Új könyvében, a Ház körüli munkákban a hétköznapi teendők mellett gyászfolyamatról és a szavakkal való küzdelemről is vall, melyet április 11-én mutatott be szűk közönség előtt. Az est során a költőt Áfra János kérdezte.
Saját standdal vesz részt a Petőfi Kulturális Ügynökség a Londoni Könyvvásáron
A Petőfi Kulturális Ügynökség saját standdal képviseli a magyar irodalmat a Londoni Könyvvásáron, és három könyvbemutatót is tartanak.
„Szabadkai vagyok” – mondták ők
Ha Szabadka híres szülötteit vesszük sorra, az első, aki eszünkbe juthat, valószínűleg Kosztolányi Dezső lesz. De mellette még sok polgára vált híressé a szecessziós Szabadkának, s nélkülük nem lenne ma a város az, ami. A teljesség igénye nélkül most bemutatunk néhányat közülük.