Irodalom
Arthur Koestler szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala
Exkluzív interjúkkal, Magyarországon eddig még nem publikált fotókkal illusztrált, Arthur Koestlert bemutató szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala az író, újságíró, filozófus halálának 40. évfordulója alkalmából.
A stílusparódia újrafelfedezése – Gál János Az eltűnt hírnév nyomában című kötetéről
Gál János debütáló kötetében pellengérre állítja az irodalom valamennyi szereplőjét, a korszakos költőktől kezdve a szerkesztőkön át egészen az olvasókig. A sajátos humorú, kortársaival szemben is kritikus szerző mindeközben a klasszikus versformák világában is otthonosan mozog.
Mesterséges intelligencia és szerzői jog – a szakértő válaszol
A mesterséges intelligencia technológiájának fejlődése életünk minden területére hatással van – nem kivétel ez alól a kultúra és a művészeti alkotás sem. Dr. Orbán Zsombor adatvédelmi és technológiai jogi ügyvédet kérdeztük a szerzői jogi dilemmákat felvető MI-rendszerek szabályozásáról.
„Civilizációs szintű változás előtt állunk” – Menyhei György az első magyar, MI-jal létrehozott verseskötetéről
A mesterséges intelligencia napjaink buzzwordje: naponta jelennek meg a témában cikkek, videók, podcastok. Menyhei György, jócskán megelőzve a ChatGPT körüli felhajtást, már három éve belekóstolt az MI-költészetbe, azóta az Újmagyar Gép című verseskötetét nyomtatásban is megjelentette.
A szép akasztott – Kétszáz éve született Andrássy Gyula miniszterelnök
Alakját legendák övezik, amikhez romantikus és deheroizáló filmek szolgáltattak anyagot. Andrássy Gyula sármos jelenség volt, párizsi emigrációjában hölgyrajongói a „szép akasztottnak” emlegették. 1851-ben távollétében jelképesen kivégezték, ám 1867-ben ő tette a magyar koronát Ferenc József fejére.
Az összes kártyalap – Világjáték – Polcz Alaine 100
A Petőfi Múzeumban február 16-án megnyílt kiállítás nem dönt a pszichológus és a magánember között, hanem a Polcz Alaine legmélyebb felismeréseiből és meggyőződéseiből következő témákra koncentrál: a szakmát életbe, életet szakmába átfordító következetesség embereként mutatja be hősét.
A mesterséges intelligencia a költészetet is bekebelezi?
A mesterséges intelligencia ma már olyan verseket is ír, amelyek simán átmennek a Turing-teszten, így nemigen lehet megkülönböztetni őket az emberi alkotásoktól.
Meghirdették a Janikovszky Éva meseíró pályázatot
Szerdától április 12-ig lehet jelentkezni a Janikovszky Éva meseíró pályázatra, amelyet 7–16 éves gyerekek számára, három korosztályban hirdetett meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Móra Könyvkiadóval közösen, Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával.
„A szellem garabonciása” – Arthur Koestler regényes élete
Arthur Koestler író, újságíró, a Sötétség délben szerzője műveinek nagy részét angolul és németül írta, s legtöbbjük csak megkésve jelenhetett meg magyarul, magyarságát azonban soha nem tagadta meg; barátja volt József Attila, akinek verseit is fordította, anyanyelvét élete végéig használta.
Ki ölte meg…?
Decemberben jelent meg Aaron Blumm (Virág Gábor) Ki ölte meg a Török Zolit? című könyve.
„Egymást nézzük: én meg Debrecen” – Keczán Mariann Szabó Magda debreceniségéről
A cívisvárosban emlékház, szobor, játszótér, vezetett séta, színházi előadás, de még sütemény is őrzi Szabó Magda emlékét. Keczán Mariann irodalomtörténészt az írónő és szülővárosa különleges kapcsolatáról kérdeztük.
Egy szó mint száz – Ikes ige
Szarvas Gábor 1887-ben a Hadüzenet az ikes ragozásnak című tanulmányában a történeti és korabeli helyzet miatt „elengedte” volna a szabályos ikes ragozást. Úgy tartotta (helyesen): „a mi még tegnap rendellenesség volt, az nem egyszer szabállyá válik s megfordítva.”
„Bedobtak a mély vízbe” – Shrek Tímea az otthon békéjéről
A kárpátaljai Shrek Tímea még egészen fiatal író, de már így is többet tud az élet szenvedésteli oldaláról, mint békésebb vidéken élő kortársai. Frissiben megjelent, Halott föld ez című kötete kapcsán írói munkájáról és civil hétköznapjairól kérdeztük.
Magyar látogatók a Szovjetunióban – Hammerstein Judit az új könyvéről
Hogy lesz a nyugati értelmiség egy részének Oroszország-rajongásából a Szovjetunió iránti lelkesedés a sztálinizmus legborzasztóbb időszakában? Mi magyarázza, hogy Nagy Lajos és Illyés Gyula, bár a ’30-as években együtt utaznak a Szovjetunióba, úti beszámolójuk mintha két különböző világról szólna?
Interjú Kiss Fruzsinával, az Ami összeköt – 100 gondolat a magyar kultúráról kiadvány ötletgazdájával
A debreceni tanár szakos egyetemi hallgató még csak 24 éves, de a magyar kultúrában már letette névjegyét: kordokumentumot álmodott és szerkesztett, amely először művészek, közéleti szereplők kézzel írt vallomásai füzéreként, jótékony célból, majd szépen illusztrált könyvként is megjelent.
Egy háború szimbólumai
Egy éve tart az orosz–ukrán háború: elég hosszú ideje ahhoz, hogy az események és a hozzájuk kapcsolódó interpretációk szimbolizációs hálóját fel tudjuk vázolni.