24 éve hunyt el Petri György, a 20. század egyik legjelentősebb magyar lírikusa. Kádár-kori illegális ellenzéki szerepvállalása miatt pályakezdése után hamarosan betiltott szerzővé vált, költeményei csak szamizdatban, illetve külföldön jelenhettek meg. Verseinek részletei közkinccsé váltak, közülük talán a legismertebb így hangzik: „Cipőmre nézek, fűző benne / nem lehet, hogy ez börtön lenne.”

Gazdátlan tényrakások – Petri-tér kiállítás. Fotó: PIM Gyűjtemény, Gál Csaba
Gazdátlan tényrakások című Petri György-kiállítás részlete a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fotó: PIM Gyűjtemény, Gál Csaba

Ünnep

Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe

Népünk ajkán Kármélus Boldogasszony, Kapullárés Boldogasszony, szegedi öreg parasztasszonyok szavával Kalmárhögyi Boldogasszony, a kármelita rend kiváltságos Mária-ünnepe, amelyet a jámborabb asszonynép még napjainkban is országszerte számontart. A kármeliták a bibliai Kármel hegyén remetéskedő Illés prófétát tisztelik szellemi ősüknek, Stock Simont (†1265) pedig a voltaképpeni rendalapítójuknak. A hagyomány szerint angyalok és szentek kíséretében neki jelent meg Szűz Mária, aki skapuláré, népiesen kapulláré néven emlegetett vállruhát nyújtott át neki e szavakkal: aki ebben hal meg, nem jut a pokol tüzére. Ezzel függ össze a XXII. János pápától kiadott bulla sabbatina, amely abban a kiváltságban, illetőleg ígéretben részesíti mindazokat, akik az előírt követelményeket megtartják, hogy megszabadulnak az örök tűztől, kárhozattól. Ha pedig tisztítóhelyre kerülnének, akkor a halálukat követőn szombaton maga Mária száll le oda érettük, és a mennyekbe vezeti őket. Ezt a kiváltságot később kiterjesztették minden hivőre, aki a skapuláré, vagyis az evangéliumi mennyegzős ruhára emlékeztető rendi köntös, újabban nyakban hordott érem viselésével járó épületes életmódra vállalkozik. A skapuláré feladására csak kármelita szerzetes jogosult, felhatalmazásra azonban más pap is megteheti. Viselik a társadalom minden rétegében – Habsburg királyainkról, továbbá Deák Ferencről is tudjuk, hogy volt kármelita vállruhájuk.
Forrás:OSZK

Július 16-án történt

622 Mohamed próféta és hívei Mekkából az őket befogadó és az iszlám vallást felvevő Medinába menekültek, ez a nap az iszlám időszámítás kezdete.
1054 IX. Leó pápa követe felhelyezte Konstantinápoly főtemplomának oltárára a pátriárkát kiátkozó pápai bullát, ezzel bekövetkezett a keleti és a nyugati kereszténység közötti nagy egyházszakadás, a skizma.
1769 Mária Terézia királyi egyetemmé nyilvánította, ezzel állami fennhatóság alá vonta az 1635-ben alapított jezsuita nagyszombati egyetemet, a mai ELTE elődjét.
1782 Bécsben bemutatták Wolfgang Amadeus Mozart Szöktetés a szerájból című operáját.
1784 II. József császár elrendelte birodalmában az első mai értelemben vett népszámlálást.
1819 Elindult útjára a Fabian von Bellingshausen vezette orosz expedíció, amely elsőként pillantotta meg az Antarktiszt.
1820 Menetrendszerű útjára indult az első dunai gőzhajó, a Carolina.
1870 A francia-porosz háború idején Franciaországban megjelent az első képes levelezőlap.
1909 A német August Horch Zwickauban autógyárat alapított, amely a következő évben vette fel az Audi Automobilwerke nevet.
1940 Rómában a Szemináriumok és Tanulmányi Intézetek Kongregációja megalapította a Pápai Magyar Egyházi Intézetet.
1942 A párizsi rendőrség több mint 13 ezer zsidót tartóztatott le, mintegy 8000 főt a párizsi Vél d’Hiv-ben zsúfoltak össze, mielőtt Auschwitzba deportálták őket.
1945 Az amerikai Új-Mexikó államban végrehajtották a világ első sikeres kísérleti atomrobbantását.
2002 Akihito császár és felesége, Micsiko személyében első ízben látogatott japán császári pár Magyarországra.
2014 Valutaalapot és fejlesztési bankot hozott létre az öt legnagyobb fejlődő ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika közössége, a BRICS.

Július 16-án született

1194 Assisi Szent Klára, a klarissza rend alapítója, a hímzőmunka és a televízió védőszentje
1486 Andrea del Sarto firenzei reneszánsz festő
1723 Joshua Reynolds angol arcképfestő
1843 Fodor József, a higiénia egyik legismertebb magyar művelője, a közegészségtan első hazai egyetemi előadója

A pesti tudományegyetemen szerzett orvos-, majd sebészdoktori oklevelet. Tanársegédként államorvostant, a mai igazságügyi orvostannak megfelelő tárgyat oktatott az egyetemen, emellett kórboncnoki munkát végzett a Rókus Kórházban. Egy állami ösztöndíjnak köszönhetően kétéves európai tanulmányútra indulhatott: járt Németországban, Hollandiában, Franciaországban és Angliában. Az angliai közegészségügyi viszonyokról 500 oldalas könyvet írt, mindenütt összehasonlítva az ottani körülményeket a hazai helyzettel és javaslatokat téve a magyar közegészségügy javítására. 1872-ben Kolozsvárott lett az államorvostan tanára, majd 1874-ben Budapesten ő szervezte meg a közegészségtani tanszéket és készítette el az oktatási programot. Elsőként bizonyította a víz tífuszt terjesztő szerepét s indította meg hazánkban a bakteriológiai kutatásokat. Kezdeményezője volt az iskolaorvosi hálózat megteremtésének, az egészségügyi ismeretek széleskörű terjesztésének. Javaslatot dolgozott ki vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésére. Széleskörű oktató-, kutató- és szervezőmunkája közben, ereje teljében, 58 évesen halt meg.
Forrás: OSZK

1858 Eugene-Auguste Ysaye belga hegedűművész, zeneszerző
1872 Roald Amundsen norvég felfedező, a legsikeresebb sarkkutató, aki elsőként érte el a Déli- és az Északi-sarkot is
1894 Henryk Slawik lengyel újságíró, diplomata, a holokauszt idején vértanúságot szenvedett embermentő, a „lengyel Wallenberg”
1896 Trygve Lie norvég politikus, az ENSZ első főtitkára
1904 Gömöri György patológus, sebész, hisztokémikus
1904 Goffredo Petrassi olasz zeneszerző
1911 Ginger Rogers Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, táncosnő, Fred Astaire társaságában a filmtörténet leghíresebb táncospárja
1921 Guy Laroche francia divattervező
1929 Charles H. Joffe Oscar-díjas amerikai filmproducer, a Woody Allen rendezte Annie Hall producere
1929 Fülöp János József Attila-díjas író
1934 Bertók Loránd Széchenyi-díjas sugárbiológus
1939 Rózmann Ákos magyar származású svéd zeneszerző, orgonaművész
1941 Mészöly Kálmán válogatott labdarúgó, edző, szövetségi kapitány
1958 Michael Flatley ír-amerikai sztepptáncos
1964 Miguel Indurain ötszörös Tour de France-győztes, olimpiai bajnok spanyol kerékpáros

Július 16-án halt meg

1216 III. Ince, a 176. pápa
1342 I. Károly (Károly Róbert) Anjou-házi magyar király
1557 Klevei Anna angol királyné, VIII. Henrik negyedik felesége
1739 Charles François de Cisternay du Fay francia fizikus, feltaláló
1896 Edmond Goncourt francia író
1920 Benczúr Gyula, a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar festője
1924 Könyves Tóth Kálmán író, református lelkész
1981 Udvardy Tibor Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenor, érdemes és kiváló művész
1985 Heinrich Böll Nobel-díjas német író
1989 Herbert von Karajan osztrák karmester
1991 Robert Motherwell amerikai festőművész, az absztrakt expresszionizmus kiemelkedő mestere
1994 Julian Seymour Schwinger Nobel-díjas amerikai fizikus
1995 Vajda László Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
1999 ifj. John F. Kennedy amerikai jogász, lapkiadó, John F. Kennedy elnök fia
2000 Petri György Kossuth-díjas költő, műfordító
2003 Celia Cruz Grammy-díjas kubai énekesnő, a salsa műfaj királynője
2011 Bicskei Bertalan válogatott labdarúgó, edző, szövetségi kapitány
2014 Johnny Winter amerikai bluesgitáros
2021 Ráday Mihály Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, Táncsics Mihály-díjas szerkesztő
2023 Jane Birkin brit-francia színésznő, énekesnő

#eztörténtma