ÁRPÁD-HÁZI SZENT HEDVIG (1373 –1399. július 17.) Nagy Lajos magyar és lengyel király leánya volt, aki őt négyéves korában férjhez adta a nyolcéves Vilmos ausztriai herceghez, ezt követően mindkét gyermek Bécsben nevelkedett Hedvig hatéves koráig. Ekkor Magyarországra hozták, édesapja őt szánta a trónra. Nagy Lajos halála után azonban az idősebb leányt, Máriát választotta magyar királynőnek az özvegy és a nemesek, Hedviget pedig Lengyelország királynőjévé koronázták 1384-ben. A lengyelek az osztrák Vilmost nem fogadták el, kiűzték az országból, mikor érvényesíteni akarta a házassági szerződést. A litván nagyfejedelem, az akkor még pogány Jagelló László lánykérését azonban örömmel vették, azzal az ígéretével, hogy megkeresztelkedik, népét is keresztény hitre téríti, valamint egyesíti a két országot. Miután a Habsburgok mindent megtettek, hogy elismertessék Hedvig és Vilmos házasságát, maga VI. Orbán pápa foglalt állást az ügyben: Hedvig és Jagelló – immár Ulászló – 1386-ban kötött frigyét minden kétséget felülmúlóan szentesítette. A királynő nemcsak állami kötelezettségeinek tett maradéktalanul eleget, figyelmet fordított birodalmának elesettjeire, támogatta az árvákat, szegényeket, személyesen is ápolt betegeket, de a parasztság helyzetének enyhítését is fontosnak tartotta. A keresztény hit terjesztése életfeladata volt, munkáját nagyszabású eredményei fémjelzik. Művelt, nagy formátumú uralkodóként gondoskodott arról, hogy a megkeresztelkedett litvánok olyan lelki vezetőket kapjanak, akik közülük valók: Prágában alapított kollégiumot litván teológusok képzése céljából. A rutének megtérítését szintén az e nép számára fontos értékek: nyelvük, szertartásaik megőrzésének figyelembevételével kívánta megnyerni. A pápa, kérésére, 1399-ben engedélyt adott arra, hogy a krakkói egyetemen teológiai fakultást hozzanak létre. Már életében szentként tisztelték, boldoggá avatását már 1426-ban kezdeményezték, azonban a történelem sodrásában többször elakadt, majd ismét előtérbe került e szándék. 1997. június 8-án II. János Pál pápa avatta szentté, Krakkóban.
Utaló – Lelliszi Szent Kamill
A katolikus egyház 1969 óta a szenteket haláluk napján ünnepli, így Lelliszi Szent Kamill július 14-én szerepel a liturgikus naptárban.
Cigány szolidaritási nap
1989-ben rendezték meg először Budapesten. E nap elsődleges célja a cigányság azonosságtudatának, közösségi érzésének erősítése, valamint kulturális értékei és hagyományai felvállalásának erősítése. Cél továbbá az is, hogy felhívja a figyelmet a cigányság társadalmi szolidaritás iránti igényére, hangsúlyozva, hogy helyzetük javítása össztársadalmi ügy.
Károly Árpád születésnapja – 1924
KÁROLY ÁRPÁD, (Csikmenaság, 1924. július 18. – Szeged, 1987. április 25.): kertészmérnök, a magyarországi fólia alatti zöldségtermesztés egyik elindítója. Radnóton mezőgazdasági, majd Csíkszeredán középiskolai tanulmányokat folytatott. Az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán 1952-ben szerzett oklevelet. 1958-ig Gyulán a kertészeti középiskolában tanított és főkertésze volt a tangazdaságnak. 1958-tól a mosonmagyaróvári akadémia kertészeti tanszékén tanított, majd több termelőszövetkezet kertészetét szervezte meg. Kocséron az országban elsők között vezette be a fólia alatti zöldségtermesztést. 1973-tól Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet tudományos igazgató-helyettese volt nyugalomba vonulásáig (1984). Az ország több területének zöldségtermesztési elemzését végezte el, valamint a zöldségtermesztés gazdaságosságát vizsgálta.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Rotter Lajos születésnapja – 1901
A sikeres repülőgép-tervező és vezető, ROTTER LAJOS (Budapest, 1901. július 18. – Budapest, 1983. október 19.) 1923-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Egyetemi tanulmányai alatt megnyerte a zürichi Orell Füssli cég helikopter-rendszerű repülőgépek műszaki megoldására kiírt nemzetközi pályázatát. Ennél, elsőként a világon, a forgószárnyakra épített hajtóművekkel kívánta kiküszöbölni a gépre ható forgatónyomatékot. 1921-ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapítója volt. 1923-ban évfolyamtársával, Feigl Gyulával megalakították a Feigl-Rotter Repülőgépépítő Vállalatot (FEIRO). Először egy felsőszárnyas, zártkabinos, négyüléses utasszállító gépet készítettek el, a FEIRO DARU-t, majd egy kétszárnyú iskolarepülőgépet, a FEIRO DONGÓ-t, azonban egyiket sem tudták értékesíteni. Rotter ezután a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyárban francia repülőgépmotorok licenc alapján történő sorozatgyártásában vett részt. 1933-ban készült el 20 méteres fesztávolságú vitorlázó repülőgépe, a Karakán, amellyel megdöntötte az összes magyar vitorlázórepülő-rekordot; 1934-ben egyhuzamban több, mint 24 órán át repült Budapest fölött. 1936-ban meghívták a berlini olimpiára és lehetővé tették számára egy verseny-vitorlázógép megépítését – ez lett a 20 méter fesztávolságú Nemere, amellyel Rotter Berlinből Kielbe, a vízi olimpiai számok helyszínére repült; ez a 336 km-es távolság lett a céltávrepülés világrekordja. Rotter élete végéig tevékeny részese volt a magyar sportrepülés fejlesztésének, emellett azonban más jellegű mérnöki tevékenységet is végzett: 1936 és 1947 között a Danuvia Fegyver- és Lőszergyárban, majd az Orion Rádió- és Villamossági Rt-nél; az utóbbinak műszaki igazgatója lett.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
Július 18-án történt
1833. július 18-án született Keleti Károly közgazdász, statisztikus, iparpolitikus, a magyar statisztikatudomány megalapozója. Irányításával hajtották végre 1869-ben az első hazai népszámlálást. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 1871-ben önállósult, vezetője haláláig Keleti Károly maradt. Nagy lendülettel fogott munkához, kidolgozta a statisztika elvi és módszertani kérdéseit. Ő hozta létre Európa legrégibb, ma is működő statisztikai szakkönyvtárát, amely a Központi Statisztikai Hivatal Keleti Károly utcai épületében található.
Cigány szolidaritási nap – Magyarországon 1989 óta rendezik meg.
Nemzetközi Nelson Mandela-nap – Az ENSZ-közgyűlés döntése alapján 2010 óta rendezik meg.
Szent Hedvig ünnepe – Nagy Lajos király lánya, lengyel királyné, a Dunakanyar védőszentje.
Július 18-án történt
64 Rómában pusztító tűzvész vette kezdetét, ami után Nero császár a keresztényeket tette meg bűnbakká, és elrendelte üldözésüket.
1713 A szabadságharc első győztes ütközetét követően II. Rákóczi Ferenc fejedelem Vásárosnaményban pátenst intézett a megyei nemességhez, amelyben mozgalmához való csatlakozásra próbálta őket rábírni.
1870 Az első vatikáni zsinaton elfogadták a pápai tévedhetetlenségről szóló dogmát.
1879 A svéd-finn Adolf Erik Nordenskiöld elsőként hajózott végig a sokat keresett északkeleti átjárón, az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra vezető, Szibéria északi partjai mellett húzódó útvonalon.
1915 Az I. világháborúban az olasz hadszíntéren megkezdődött a hatalmas véráldozatokat követelő második isonzói csata.
1936 Jobboldali tisztek katonai puccsával megkezdődött a spanyol polgárháború.
1946 Magyarországon betiltottak mintegy 1800 civil, többségében vallási egyesületet egy egy hónappal korábbi, Budapesten szovjet katonák ellen elkövetett támadásra hivatkozva.
1955 Szovjet, angol, amerikai és francia részvétellel négyhatalmi csúcsértekezlet kezdődött Genfben, amelynek fő témája a német kérdés volt.
1968 Megalakult az Intel amerikai számítástechnikai vállalat.
1994 Felrobbantották az argentin zsidó közösség segélyegyletének (AMIA) Buenos Aires-i székházát; 85 ember vesztette életét, és több százan megsebesültek.
2007 Több millió éves mocsári cipruserdő maradványai kerültek elő a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi külfejtéses lignitbányájából.
Július 18-án született
1552 I. Rudolf Habsburg-házi magyar király, II. Rudolf néven német-római császár
1734 Csapó József orvos, botanikus
1811 William Makepeace Thackeray angol író, fő műve a Hiúság vására
1829 Paul Dubois francia szobrász és festő
1833 Keleti Károly közgazdász, statisztikus, akadémikus
1883 Lev Kamenyev szovjet kommunista politikus, a sztálini tisztogatások áldozata
1889 Nyirő József erdélyi magyar író, politikus
1901 Rotter Lajos sikeres repülőgép-tervező és vezető
1923-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Egyetemi tanulmányai alatt megnyerte a zürichi Orell Füssli cég helikopter-rendszerű repülőgépek műszaki megoldására kiírt nemzetközi pályázatát. Ennél, elsőként a világon, a forgószárnyakra épített hajtóművekkel kívánta kiküszöbölni a gépre ható forgatónyomatékot. 1921-ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapítója volt. 1923-ban évfolyamtársával, Feigl Gyulával megalakították a Feigl-Rotter Repülőgépépítő Vállalatot (FEIRO). Először egy felsőszárnyas, zárt kabinos, négyüléses utasszállító gépet készítettek el, a FEIRO Darut, majd egy kétszárnyú iskola-repülőgépet, a FEIRO Dongót, azonban egyiket sem tudták értékesíteni. Rotter ezután a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyárban francia repülőgépmotorok licenc alapján történő sorozatgyártásában vett részt. 1933-ban készült el 20 méteres fesztávolságú vitorlázó repülőgépe, a Karakán, amellyel megdöntötte az összes magyar vitorlázórepülő-rekordot; 1934-ben egyhuzamban több mint 24 órán át repült Budapest fölött. 1936-ban meghívták a berlini olimpiára, és lehetővé tették számára egy verseny-vitorlázógép megépítését – ez lett a 20 méter fesztávolságú Nemere, amellyel Rotter Berlinből Kielbe, a vízi olimpiai számok helyszínére repült; ez a 336 km-es távolság lett a céltávrepülés világrekordja. Rotter élete végéig tevékeny részese volt a magyar sportrepülés fejlesztésének, emellett azonban más jellegű mérnöki tevékenységet is végzett: 1936 és 1947 között a Danuvia Fegyver- és Lőszergyárban, majd az Orion Rádió- és Villamossági Rt.-nél; az utóbbinak műszaki igazgatója lett.
Forrás: OSZK
1904 Farkas Mihály kommunista pártvezető, honvédelmi miniszter
1909 Andrej Gromiko 1957–1985 között szovjet külügyminiszter
1914 Gino Bartali olasz profi kerékpárversenyző
1918 Nelson Mandela Nobel-békedíjas dél-afrikai politikus, Dél-Afrika első fekete bőrű elnöke
1921 John Glenn, az első amerikai űrhajós, aki megkerülte a Földet
1924 Károly Árpád kertészmérnök, a magyarországi fólia alatti zöldségtermesztés egyik elindítója. További részletek az OSZK honlapján.
1932 Kertész Ákos Kossuth- és József Attila-díjas író, dramaturg
1934 Szőcs Bertalan világbajnok ezüstérmes tőrvívó, mesteredző
1936 Lehoczky Zsuzsa Kossuth-díjas színésznő, operett-énekesnő, a nemzet színésze
1937 Hunter S. Thompson amerikai író, újságíró, a gonzó újságírás megteremtője
1945 Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, író
1950 Richard Branson angol üzletember, a Virgin cégbirodalom tulajdonosa
1955 Bezerédi Zoltán Kossuth-díjas színész
1959 Szívós Károly Blattner Géza-díjas bábszínész, rendező
1961 Baán László közgazdász, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
1964 Németh Ákos József Attila-díjas drámaíró, műfordító
Július 18-án halt meg
1374 Francesco Petrarca olasz humanista költő
1566 Bartolomé de las Casas spanyol szerzetes, misszionárius, történetíró, az indiánok védelmezője a spanyol gyarmatosítókkal szemben
1610 Michelangelo da Caravaggio olasz festőművész
1817 Jane Austen angol írónő, többek között a Büszkeség és balítélet szerzője
1948 Telcs Ede szobrászművész, a budapesti Vörösmarty-szobor alkotója
1959 Schlosser Imre, az egyetlen tizenháromszoros magyar bajnok és hétszeres gólkirály labdarúgó
1968 Corneille Jean François Heymans Nobel-díjas belga farmakológus és fiziológus
1977 Andor Ilona Liszt Ferenc-díjas karnagy, zenepedagógus, érdemes és kiváló művész
1988 Nico német énekesnő, színésznő, modell, a Velvet Underground amerikai zenekar egykori tagja
1988 Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író, műfordító
2013 Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenei előadóművész, népzenekutató
2018 Burton Richter Nobel-díjas amerikai fizikus
2021 Lugosi László képzőművész, fotográfus
2022 Claes Thure Oldenburg Wolf-díjas svéd születésű amerikai pop-art művész