9365d7c0-572b-41fc-ba80-875dfdaefebc.jpg

Karikó Katalin Mendel-díjat kapott

Az Európai Humángenetikai Társaság Mendel-díjával tüntették ki Karikó Katalint Milánóban – tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közkapcsolati igazgatósága szerdán.

A díjátadó alkalmából az Európai Humángenetikai Konferencián Mendel-előadást tartott Karikó Katalin, az SZTE professzora, a Pennsylvaniai Egyetem Perelman Orvostudományi Karának adjunktusa. A hibrid konferencián 94 ország 5651 kutatója vett részt Milánóban, és a tanácskozást online 1230 tudós is figyelemmel kísérte.

A tudományos örökléstant megalapozó Gregor Mendelről többféle szervezet több díját is elnevezték. A Karikó Katalinnak május 27-én átadott Mendel-díjat olyan jeles személyiségek is megkapták már, mint a Nobel-díjas Emmanuelle Marie Charpentier vagy Aaron J. Ciechanover.

Maga az elismerés egy mintegy 15 centiméter magas, kromoszómát ábrázoló üvegszobor. A díjátadó ceremóniához kötődő programokon Karikó Katalin újságírói kérdésekre válaszolt, és előadást tartott a Carlo Besta Neurológiai Intézetben is.

Májusi találkozóin azt hangsúlyozta Karikó Katalin: „Bízz abban, ami benned van. Ápold azt, amit ott találsz, különösen akkor, amikor senki más nem teszi. És állj készen arra, hogy elmagyarázd a kutatásodat, különösen akkor, ha a tudományt nehéz megérteni, és fennáll a veszélye annak, hogy félremagyarázzák.” Ez a gondolat olvasható a milánói konferencia honlapján is inspiráló tanulságként.

Ez is érdekelheti

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.

Ötszáz éve szenvedtünk történelmi vereséget a törököktől Mohácsnál

Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csata, amely fordulópontot jelentett a magyar történelemben. A két nagyhatalom közé ékelt, meggyengült Magyarország hamarosan két, majd három részre szakadt. Mohács a nemzeti tudatba „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” vonult be.

A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte

Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.

Az építészek szerint nem őszinte szerkezet, kategóriájában mégis az egyik legszebb a Szabadság híd

Addig lopta ki valaki belőle az eredetileg Ferenc József által elhelyezett díszszegecset, mígnem inkább kivették belőle azt. Néhány éve majdnem betiltották a villamosforgalmat rajta, és időről időre bulihelyszínné válik. Nyolcvan éve adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat.