Képző
Épületek, amelyeket Finta József tervezett – képekkel
„Én csak építeni szeretnék, emberül és magyarul” – vallotta a hazai modernista építészet kiemelkedő alakja. Budapest és jó néhány vidéki település arculatát határozzák meg épületei: a több mint hatvanéves sikeres építészi pályafutásnak számtalan emblematikus épületet köszönhetünk.
Fürdőszoba nélküli kezdetektől a világ legexkluzívabb szállodájáig
A Comói-tótól Kolumbiáig, Thaiföldtől a Kodály köröndig Varró Zoltán designer világszínvonalú belsőépítészeti projekteken dolgozik, de élete is csaknem olyan mesés, mint a terek, amiket tervez.
Zoób Kati rovata – A divat hatalma
Napjainkban a divat az egyik legerősebb hajtó- és közvetítőerő, amely alakítja a társadalmat, és amelyen keresztül megfigyelhetjük a kulturális, gazdasági és politikai változásokat. Bár a divat az innováció és a folyamatos megújulás jelképe, hatalma meglepően merev, szinte megváltoztathatatlan rendszer.
Magányos vadász az időgépben
Kereki Sándor öt évtizeddel budapesti fotói születése után híres lett, és testközelbe hozta a ’60-as, ’70-es éveket. Ám szerényen úgy jellemzi egykori kalandjait, hogy ő csupán megmutatta, amit látott.
Aki megteremtette a modern magyar építészetet
Lajta Béla épületei komor külsejükkel a középkort idézik, ám részletgazdag belső kidolgozottságuk rendkívül kreatív, játékos személyiségről árulkodnak. Ha a nevét nem mindenki ismeri is, az általa tervezett épületeteket annál inkább.
A fénykép születésétől a tündérfotókig
Hogyan készült az első felvétel? Mi az a kompozit kép, és melyek az első manipulált fotográfiák? Cikkünkből kiderül.
Állatkoponyából hős meg katona lesz
Borsos Lőrinc A jövő gyermekéhez egyéni kiállítása kísérteties, sokkoló, brutális, menekülnénk belőle, de közben részt is akarunk benne venni. Az alkotópáros ugyanis meghívást szegez nekünk: vegyünk részt a világégés utáni fiktív univerzum megalkotásában.
Kennedy a konyhaszéken állva szónokol a naplementében
Hogyan írja át a selyemrátét egy fotó jelentését, és ez hogyan változtatja meg a befogadást? Csáky Marianne a Budapest Galériában látható, Egy város meséje című kiállításán választ kapunk erre.
Két kiállítás a fogyasztói szokásokról
A múzeumok nemcsak kulturális ereklyék őrzői, de a jövő formálásának eszközei is lehetnek, ha a környezettudatosság felé mozdulnak el, és látogatóikat is a fenntarthatóság kultúrájának megteremtésére ösztönzik. Íme két kiállítás, amelyek a fogyasztói szokásokat állítják a középpontba.
A tulipános láda nagyobb kincs, mint egy plazmatévé
Egyre többen vágyunk egy kevésbé birtokló életre, amelyben a márkás ruhák helyét szépség és egyszerűség veszi át, tárgyaink pedig elférnek egy tulipános ládában. Aki erre azt mondja, hogy a tulipános ládák kora lejárt, az nem ismeri Holló László bútorfestőt, aki Budapest szívében adja tovább családi örökségét.
A civilizáció kriptáját 83 évvel ezelőtt pecsételték le, de csak 8113-ban nyithatják ki újra
Fogselyem, játék pisztoly, konzervnyitó, Budweiser, Biblia és Hitler beszéde. Az első modern kori időkapszula különös dolgokat rejt. És egyvalami még biztosan kijelenthető róla: még ük-ük-ükleszármazottaink sem fogják őket látni a jövő múzeumában.
Üveglapra nyomott arc és orrba dugott szívószál
A Ferenczy Múzeum időről időre megújuló, A gyűjtemény (1900–2022) című kiállításának kortárs termében most Ladik Katalin néhány munkája látható, amelyek megmutatják: a művész, bármivel is foglalkozik, mindig a költészethez jut vissza.
Festővásznon robogó vonatok
A vonatok és pályaudvarok világa a képzőművészetben is gyakran megjelenik a várakozás, az emlékezés vagy éppen a sebesség jeleként, gondoljunk csak az impresszionista William Turner Eső, gőz és sebesség című műalkotására vagy René Magritte kandallóból előretörő mozdonyára.
Az egyikben kitömött strucc, a másikban emberi nevetés van
A történelem során számos izgalmas időkapszulát rejtettek el, majd nyitottak ki, de még több olyan is létezik, amelynek felfedezése a jövő generációk vagy az űrlények számára vár. Íme néhány, amelyek valami miatt különösen érdekesek.
A téli Velence képekben
Velence télen is izgalmas, bár kissé más. A város nagy szerelmese, Joszif Brodszkij Nobel-díjas költő szerint nem is szabad máskor ide jönni. És nemcsak azért, mert ilyenkor alábbhagy az irdatlan turistaáradat. Ő tizenhét telet töltött itt, és a sírja is itt van a San Michele-temetőszigeten.
Szemben az uniformizált világgal
Az 1906-ban alapított Győri Kékfestő Műhelyben a tudásátadás családon belül történik, akárcsak a Magyarországon fennmaradt, ötnél alig több kékfestő famíliájában. Mester és inas sorozatunkban ezúttal Tóth Ildikóhoz és Gerencsér Enikőhöz látogattunk el.