Képző
Françoise Gilot művei a Várfok Galéria standján az art KARLSRUHE vásáron
Az art KARLSRUHE nemzetközi művészeti vásár több mint kétszáz résztvevője között a Várfok Galéria ünnepi válogatást mutat be: olyan műveket, amelyek a magyar és a német művészeti színtér évtizedek óta élő kapcsolatát mutatják.
Itt van a város, vagyunk lakói... – Fotókiállítás a Kiscelli Múzeumban
Csak az tudja éles kritikával illetni a városát, aki a legapróbb részletekig ismeri és szereti. Az alkotók főváros iránti rajongása még a kopott OSB-lapokat, töredezett betonszegélyeket, szétmállóban levő virágtartókat megörökítő fekete-fehér képeken is átszűrődik.
A műteremszomszédok, Csató és Knyihár
Az Ancora Art Galéria Hallom a szomszédot című kiállítása Csató József és Knyihár Bence munkáit mutatja be. A két barát, akik alkotótársak és műteremszomszédok is, közös kiállításon, egymás mellett mutatja be műveit.
A retró életünk szerves részévé vált – benne élünk
Nemcsak az autókat, a közműveket kell karban tartani, hanem az emlékeinket is. El kell tenni, osztályozni, rendszerezni kell azokat, mert elhalványulnak, kifakulnak, mint a kirakatokban porosodó lemezborítók vagy a könyvek gerincei a polcokon. Ha könyveket a magunk módján, házilag is restaurálhatunk, a hanglemezeket lemoshatjuk az erre rendszeresített berendezésekkel, akkor miért ne tudnánk újra életre kelteni az emlékeinket is?
André Breton kedvence, a magyar szürrealista festő: Reigl Judit
Május 1-jén ünnepelné 100. születésnapját a Kossuth-díjas festőművész, Reigl Judit, aki az európai absztrakt expresszionizmus későn felfedezett, kiemelkedő alakja volt. Alkotásai a világ legnagyobb múzeumaiban, gyűjteményeiben is szerepelnek.
A klasszicizmus mestere, a reformkori arisztokrácia építésze: Pollack Mihály
A reformkor építészeti stílusa a klasszicizmus volt, amely hűvös eleganciájával, letisztult formáival a kortársak szerint a leginkább alkalmas volt a „magyar lélek” kifejezésére.
Tendenciák: kiállítás a szegedi Reök-palotában
Tendenciák címmel szombaton megnyílt a Magyar Festők Társaságának kiállítása a szegedi Reök-palotában.
Kísérletezés a fotóval Vasarely szellemében
A Photo-Opart Vasarely Experience kiállítás fotográfiái, videoanimációi és térinstallációi azt vizsgálják, hogy jelen korunkban lehet-e még érvényesen megszólalni az op art és a kinetizmus nyelvén. Mi újat lehet még mondani Vasarely után?
A tamburák mestere
Egy zenész barát révén keveredtem a Tolna megyei Tevelbe, Tatai Ernő hangszerkészítő házába. Már az első pillanatban lenyűgözött, ahogyan a hangszerekkel bánt; noha nem beszélt sokat, érezni lehetett a gondos figyelmet, amivel a tamburákat készíti.
A keleti művészet gyűjtője, Hopp Ferenc
Százkilencven éve, 1833. április 28-án született Hopp Ferenc optikus, utazó, műgyűjtő, a róla elnevezett múzeum megalapítója.
Kivetített művészet
A digitális technikák és technológiák rohamos ütemű fejlődése nemcsak életünket változtatja meg, hanem a művészetet is. Új médiumok jönnek létre a megváltozott kor tükrözésére. A Binálé – Queering Democracy digitális művészeti biennálé a szó szoros értelemben előrevetíti az ágazat jövőjét.
Vizuális kalandor, aki mindig valami újat akar tanulni – Hartyányi Norbert fotográfus
Portréképek, dokumentarista, reklám- vagy gasztrófotók, szinte már festménynek tűnő fényképek egyaránt megtalálhatóak a sokszoros sajtófotó díjas fotográfus portfóliójában. A Budapest Fotó Fesztiválon most két tárlaton is láthatóak képei.
A négy apostol Rómában – Reigl Judit és barátai
Igazi művészettörténeti kuriózummal ünnepli Reigl Judit 100. születésnapját a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria május 1-től.
Eugéne Delacroix, a francia romantika nagy festője
Kétszázhuszonöt éve, 1798. április 26-án született Eugéne Delacroix a Párizshoz közeli Charenton-Saint-Maurice-ban.
Madarász Viktor ritkán látott festményei a szombathelyi Smidt Múzeumban
Madarász Viktor és lánya, Adeline festői örökségét mutatja be az a tárlat, amely április 20-án nyílt meg a szombathelyi Smidt Múzeumban.
Férfivá avatás és történelem szivacsszablyákkal
Hogyan élt egy gyerek a középkorban? Hogyan tanulták elődeink a bajvívást, és hogyan tanulják a szablyát használni a mai fiatalok? Zsolnai Gáborral, a Történelmi Hadi Akadémia vezetőjével erről is beszélgettünk.