Keresés
Március 23-án történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Mészáros Árpád Zsolt színművész, musicalénekes, aki pályája elején többek között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban volt látható, majd a Budapesti Operettszínházhoz szerződött, ahol a Mozart! című musical hozta meg számára az átütő sikert. Jelenleg a Magyar Színház társulatát erősíti. Színházi szerepei mellett az Aranyélet és a Barátok közt című tévésorozatokban láthattuk, de számos szólólemeze is megjelent.
Március 21-én történt
„A feladatunk, hogy amit továbbadunk, színpadi mű, festmény, zeneszám, bármi, értékes legyen, s ne legyen benne semmi hamisság” – fogalmazta a ma hatvanharmadik születésnapját ünneplő Cserna Antal színművész, akit többek között a Vígszínház, a PÁB Színház, a P-ART Színház és Thália Színház előadásaiban, valamint a Glamour, a Balekok és banditák, a Liza, a rókatündér és a Tibor vagyok, de hódítani akarok című filmekben láthattunk. Mindezek mellett alapító tagja a Harmadik Figyelmeztetés színészzenekarnak, ahol énekel, gitározik és szaxofonozik.
Hírmozaik – március 9.
Szemere Zita az Opera kamaraénekese, Krasznahorkai László emlékéremre kerül, átadták a KÓTA-díjakat – hírösszefoglalónk.
A korcsolyázás elsőrandi-program, a síelés az elit sportja
A tél nem csak zord napokat és hideg, borús időt hozott, sok év után ismét nagy hóval és befagyott tavakkal ajándékozott meg minket. És ha sok enyhe tél után újra van hó, előkerülnek a szánkók és korcsolyák is. De vajon a magyar kultúrában hagytak-e nyomot a sílécek, szánkók és korcsolyák?
Február 21-én történt
„Nekünk, színházi embereknek egyebek között az a dolgunk, hogy gyógyítsunk, minél többeknek juttassunk a zene és a dal jótékony hatásából” – fogalmazta a ma negyvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, Mahó Andrea, akit többek között a Győri Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház, a Madách Színház, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Pesti Magyar Színház előadásaiban, valamint a Barátok közt című tévésorozatban láthattunk. Mindemellett sokat szinkronizál és több nagylemeze is megjelent.
Február 18-án történt
„Az embereknek szükségük van arra, hogy a filmektől némi erőt kapjanak. Példát arra, hogyan élhetnének máshogy, jobban” – fogalmazta a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Szabó István. A nemzet művésze és a magyar mozgókép mestere címekkel kitüntetett rendező nevéhez olyan emlékezetes filmek fűződnek, mint az Álmodozások kora, a Budapesti mesék, a Bizalom, a Mephisto, a Redl ezredes, a Találkozás Vénusszal, a Franciska vasárnapjai és a Zárójelentés.
Február 15-én történt
„Az ember semmit nem szop az ujjából. A valóságból merít, szüksége van rá, mert az a legnagyobb szerző” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Oravecz Imre. Bemutatkozó kötete, a Héj 1972-ben jelent meg, első sikerét a Halászóember hozta el, míg A rög gyermekei című trilógiával a kortárs magyar irodalom egyik legelismertebb képviselőjévé vált. Életművében különösen fontos a vidéki Magyarország eltűnő világának bemutatása, szülőfaluja, Szajla több művében is központi szerepet kap.
A legnehezebb beszélgetés – megérkezett a Kék Cetli új epizódja
Miért olyan nehéz megismerni magamat? Miért van az, hogy különböző emberek mást látnak belőlem? – a Kék Cetli második évadának tizedik epizódjában dr. Farkas Levente András többek között ezekre a kérdésekre igyekszik választ találni. Előbb a vendégei segítségével, majd a legnehezebb beszélgetést is meghallgathatjuk.
Május 7-én történt
„Érdekes, hogy a dalok mennyire meg tudják érinteni az embereket. Szerintem abból lesz sláger, amire rögtön tudnak rezonálni, mert felidézi a saját életük valamilyen emlékezetes pillanatát” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvankilencedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, Kováts Kriszta. A művésznőt többek között a Pécsi Nemzeti Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a győri Kisfaludy Színház, a Rock Színház és a Madách Színház darabjaiban láthattuk, énekesnőként pedig több mint tíz önálló nagylemezt készített.
Május 6-án történt
„Tudom, hogy soha művészettel nem ment előre a világ, nem segítettünk egy embernek sem, pillanatnyi meghatódottság, vagy pillanatnyi jaj, de attól jobb nem lesz semmi. De azt a pillanatot, azt azért mutassuk meg, ha tudjuk” – fogalmazta a színészettel kapcsolatban az 1925. május 6-án született – és 2001-ben elhunyt – Temessy Hédi színésznő, akit többek között a Belvárosi Színház, a József Attila Színház és a Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Különös házasság, a Dögkeselyű, a Jób lázadása és az Őszi almanach című filmekben láthattunk.
Május 1-jén történt
„A jó rendező szabadságot ad a színésznek ahhoz, hogy a színész magából kiindulva tolmácsolhassa a szerző üzenetét. A jó rendező abból építkezik, ami a színészből fakad” – fogalmazta az 1938. május 1-jén született – és 2024-ben elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Tordy Géza. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a Vígszínház, a Madách Színház, a veszprémi Petőfi Színház és a Győri Nemzeti Színház előadásaiban, illetve A kőszívű ember fiai, a 80 huszár, az Élve vagy halva és az Elcserélt szerelem című filmekben láthattuk.
Vágy, hiány, láthatatlanság és mindennapi rutinok: az anyaság műtárgyakon
Közeledik az anyák napja, ennek apropóján pedig olyan kortárs műveket mutatunk, amelyek az anyaságról nem a megszokott, idealizált toposzokon keresztül beszélnek.
Március 25-én történt
„A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni” – fogalmazta az 1881. március 25-én született – és 1945-ben elhunyt – posztumusz Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, Bartók Béla.
Március 3-án történt
„Nagyon érdekes, hogy sok olyan emberrel találkozom, aki nem az én köreimhez tartozik, és különös élmény, ha valaki megfejti, miről szól, amit csinálok. Sokszor van olyan visszajelzés is, hogy tetszenek a műveim, de nem vinnék haza, nem tudnának együtt élni velük. Magamnak szeretnék megfelelni, ezért aztán nem is tudok megbízásra dolgozni: megfeleltetni egy alkotói gondolatot másoknak, ez nekem nem megy” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, Szurcsik József.
Március 2-án történt
„Két nevetés után a világot, a problémáimat is másképp látom. Három nevetés után meg is tudom oldani” – fogalmazta a 2019. március 2-án elhunyt Artisjus-díjas táncdalénekes, előadóművész, humorista, showman, Koós János. A székely családban született művészt a Micsoda nagyszerű dolog című dal tette országosan ismertté, később pedig olyan örökzöld slágerek fűződtek a nevéhez, mint a Járom az utam, az Ami szívemen, a számon, a Paprika twist, a Kit érdekel, a Barátok nélkül, az Annyi ember él a Földön és a Kislány a zongoránál.
Március 1-jén történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szervét Tibor Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, aki pályája során többek között a Szegedi Nemzeti Színház, a Független Színpad, a Miskolci Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Radnóti Színház előadásaiban játszott, 2014 óta pedig a Thália Színház tagja. A jogi végzettséggel is rendelkező művész számos filmben szerepelt, így a Valami Amerika, a Magyar vándor, a Tökéletes gyilkos, A fekete múmia átka és az Egy rém rendes család Budapesten című mozikban láthattuk.
Február 23-án történt
„A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kel tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma” – vélte az 1943. február 23-án született Kozák András színművész.
Február 22-én történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, aki 1981-ben kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és azóta a Madách Színház tagja. Színpadi szerepei mellett számos filmben és sorozatban is játszott, láthattuk többek között a Kútfejek, a Nagykarácsony, az Egy bolond százat csinál és az Egy szoknya, egy nadrág című filmekben, illetve a Linda, az Egynyári kaland és a 200 első randi című televíziós sorozatokban.
Holtszezon – kortárs irodalom krimivel, punkkal és társművészetekkel
Idén ötödik alkalommal változik Veszprém belvárosa a Holtszezon Kortárs Irodalmi Fesztivál helyszínévé. A február 20-án kezdődő háromnapos rendezvény a kortárs irodalom, a társművészetek és a popkultúra határterületein mozogva kínál sokszínű programot: kötetbemutatókat, kiállításokat, zenei eseményeket, beszélgetéseket és közösségi műhelyeket.