Keresés
Május 12-én történt
2019. május 12-én hunyt el Vass Éva Jászai Mari-díjas színésznő, aki pályafutása során közel száz színdarabban játszott, egyebek mellett az Úttörő Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Várszínház, a Független Színpad és a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagjaként. Első filmes szerepét az 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmben alakította, később többek között a Csigalépcső, a Hangyaboly, a Nem ér a nevem, a Lopott boldogság, a Rettenetes szülők és a Színes tintákról álmodom című alkotásokban láthattuk.
A francia–magyar nemes, aki Habsburg hadvezérként kiűzte a törököket Magyarországról
Kétszázkilencven éve, 1736. április 21-én halt meg Savoyai Jenő (Eugene-Francois de Savoie, Eugen von Savoyen) herceg, a török elleni háborúk és a spanyol örökösödési háború legkiválóbb császári hadvezére, a török kiűzője Magyarországról.
Április 21-én történt
„A változás szeretete tart munkásságban és szül találmányokat, a réginek szeretése menti meg a már meglévőt, gonddal szerzettet, hamar eltűnésétől” – fogalmazta az 1850. április 21-én elhunyt Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus, aki az 1838-as pesti árvíz idején személyesen is részt vett a mentésben. „Az árvízi hajós” saját birtokain érvényesítette haladó szellemű társadalmi nézeteit, így az elsők között szüntette meg a robotot és a dézsma szedését, majd felszabadította jobbágyait, példát mutatva a magyar nemességnek.
Április 18-án történt
2023. április 18-án hunyt el Török Ádám Máté Péter-díjas magyar énekes, fuvolista, dalszövegíró. A magyar rockzenei élet ikonikus alakja már gimnáziumi évei alatt zenélni kezdett, 1968-ban a Dogs énekese lett, majd megalapította a progresszív, blues- és jazz-rockot játszó Mini együttest. Később számos más formáció – többek között a Mini RC., a Mini Akusztik Trió, illetve a Török–Tátrai Tandem – tagja volt, és olyan emlékezetes szerzemények fűződnek a nevéhez, mint a Gőzhajó, a Vissza a városba, a Kell a barátság és a Kereszteslovag.
Április 7-én történt
„Csak akkor hihetjük magunkat jónak egy szerepben, ha megvan bennünk az önmagunkkal való találkozás pihentető, simogató érzése. Az igazi alakítás mindig a szabadság laza érzésével jár” – fogalmazta az 1919. április 7-én született – és 1998-ban elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Gábor Miklós, akit többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a kecskeméti Katona József Színház előadásaiban, valamint a Budapesti tavasz, az Ősbemutató, a Keserű igazság, a Rettenetes szülők és a Kertes házak utcája című filmekben láthattunk.
Április 5-én történt
„Kitaláltam, hogy én nem utánzok senkit, nem másolom le senkinek a játékmodorát, hanem kialakítom a saját stílusom, és gyakorlatilag ezt fejlesztettem és fejlesztem a mai napig” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros, Tátrai Tibor, aki az elmúlt évtizedekben olyan fontos és népszerű zenekarokban pengette, illetve pengeti a húrokat, mint a Sakk-Matt, a Syrius, a Juventus, a Generál, a Skorpió, a Hobo Blues Band, a Török–Tátrai Tandem, a Tátrai Band, a Boom-Boom és a godfater.
Április 4-én történt
„Becsaptam egy ajtót. Azt mondtam neki, hogy nyitva van.” / „Ma reggel arra ébredtem, hogy már nem alszom.” / „A második házasság az optimizmus győzelme a tapasztalat felett” / „Magyarországon azért ilyen lassú a vasúti közlekedés, mert fenn kell tartanunk a nagy ország látszatát” – íme néhány gyöngyszem a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, Sándor György aranyköpései közül. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett „humoralistát” nyelvi leleményei miatt Karinthyhoz is hasonlították.
Június 18-án történt
„Szívesen kipróbálnám magamat olyan helyzetben, hogy ötven napon át folyamatosan bele tudjak helyezkedni egy karakterbe. Annyira, hogy már ne tudjam, melyik világ az igazi: a saját életem, vagy az, amit játszom. Arra az állapotra vágyom, amikor úgy elvisz egy filmszerep, hogy a valóság és a fikció közötti határ elmosódik” – mondta egy interjúban a ma negyvenedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Tenki Réka, akit többek között a Seveled, a Futni mentem, A pokol élővilága és a Véletlenül írtam egy könyvet című filmekben láthattunk.
Még száz évvel Antoni Gaudí halála után is építik a világ legmagasabb templomát Barcelonában
Száz éve, 1926. június 10-én halt meg az Isten építészeként is emlegetett katalán mester, Antoni Gaudí, akinek legismertebb műve a Barcelona jelképének és Spanyolország egyik legfőbb idegenforgalmi látványosságának számító, több mint száznegyven éve épülő és 172,5 méter magas Sagrada Família templom.
Június 10-én történt
„Ha a színész igazán felfedezi, hogy a szerep-ember is benne lakozik, az olyan csoda boldogság, hogy reszketve várja újra meg újra az esti előadást. Minden jól eltalált szerep létfenntartó tudathasadás! S ez a valódi színészt boldogsággal tölti el. Csak a technikát lehet megtanulni” – fogalmazta az 1927. június 10-én született – és 1985-ben elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Márkus László, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, illetve a Defekt, Az ötödik pecsét, a Nem vagyunk angyalok és az Első kétszáz évem című filmekben láthattunk.
Május 18-án történt
„A sznobizmus egy nagyon jó dolog, az előreviszi a kultúrát, azzal semmi baj nincsen. Ha – vagy mert adsz magadra, vagy mert olyannak szeretnél látszódni – színházba jársz vagy könyveket vásárolsz, és azokat elkezded olvasni, vagy megszereted, vagy föl fogod adni” – fogalmazta a ma ötvenedik születésnapját ünneplő József Attila-díjas író, költő, dalszövegíró, Grecsó Krisztián, a Pletykaanyu, a Tánciskola, a Mellettem elférsz, a Megyek utánad, az Apám üzent, a Belefér egy pici szívbe és az Ott maradtok egymásnak című kötetek szerzője.
Május 16-án történt
„A bűvésznél téves az, hogy az utolsó mutatványnak kell a legjobbnak lenni. Az elsőnek kell a legjobbnak lenni. Be kell jönni, és el kell hitetni azt, hogy én egy ügyes, ember fölötti ember vagyok, hát szóval nem varázsló, de kézügyességben egy ügyesebb átlag fölötti vagyok, és ha azt már elfogadták? Akkor már a közepesebb mutatványt is másképpen fogadják. A végén is kell egy erős mutatvány, de az elsőnek, a bejövésnek, annak lényegesnek kell lenni” – fogalmazta az 1911. május 16-án született – és 1987-ben elhunyt – világhírű bűvész, Rodolfo.
Május 7-én történt
„Érdekes, hogy a dalok mennyire meg tudják érinteni az embereket. Szerintem abból lesz sláger, amire rögtön tudnak rezonálni, mert felidézi a saját életük valamilyen emlékezetes pillanatát” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvankilencedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, Kováts Kriszta. A művésznőt többek között a Pécsi Nemzeti Színház, a Veszprémi Petőfi Színház, a győri Kisfaludy Színház, a Rock Színház és a Madách Színház darabjaiban láthattuk, énekesnőként pedig több mint tíz önálló nagylemezt készített.
Május 6-án történt
„Tudom, hogy soha művészettel nem ment előre a világ, nem segítettünk egy embernek sem, pillanatnyi meghatódottság, vagy pillanatnyi jaj, de attól jobb nem lesz semmi. De azt a pillanatot, azt azért mutassuk meg, ha tudjuk” – fogalmazta a színészettel kapcsolatban az 1925. május 6-án született – és 2001-ben elhunyt – Temessy Hédi színésznő, akit többek között a Belvárosi Színház, a József Attila Színház és a Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Különös házasság, a Dögkeselyű, a Jób lázadása és az Őszi almanach című filmekben láthattunk.
Május 1-jén történt
„A jó rendező szabadságot ad a színésznek ahhoz, hogy a színész magából kiindulva tolmácsolhassa a szerző üzenetét. A jó rendező abból építkezik, ami a színészből fakad” – fogalmazta az 1938. május 1-jén született – és 2024-ben elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Tordy Géza. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a Vígszínház, a Madách Színház, a veszprémi Petőfi Színház és a Győri Nemzeti Színház előadásaiban, illetve A kőszívű ember fiai, a 80 huszár, az Élve vagy halva és az Elcserélt szerelem című filmekben láthattuk.
Vágy, hiány, láthatatlanság és mindennapi rutinok: az anyaság műtárgyakon
Közeledik az anyák napja, ennek apropóján pedig olyan kortárs műveket mutatunk, amelyek az anyaságról nem a megszokott, idealizált toposzokon keresztül beszélnek.
Sok foci, sok pénz – A futball útja a játéktól az üzletig
Honnan hova jutott el a futball, hogyan lett a romantikus hőskorból kőkemény üzlet a világ legnépszerűbb játéka. Szabados Gábor sportközgazdász írása.
Július 2-án történt
Ma ünnepli ötvenkilencedik születésnapját Györgyi Anna Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Madách Színház, az Arany János Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a Bárka Színház, az Új Színház, a Magyar Színház és a Miskolci Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Hat hét, a Veszettek, A boldogság színe, a Nincs kegyelem és a Drága besúgott barátaim című filmekben láthattuk. Mindemellett gyakran szinkronizál, többek között Audrey Hepburn, Meg Ryan, Julia Ormond, Juliette Binoche és Audrey Tautou magyar hangjaként vált ismertté.
Május 23-án történt
Ma ünnepli ötvenötödik születésnapját Debreczeny Csaba Jászai Mari-díjas színművész, aki pályafutása során többek között a budapesti Katona József Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Örkény István Színház előadásaiban szerepelt, továbbá az Üvegtigris, az Isten teremtményei és a Halj már meg! című filmekben, valamint az Aranybulla, a Kossuthkifli, az Életképek, a Szájhősök, a Jóban Rosszban, A mi kis falunk és a Segítség! Itthon vagyok! című televíziós sorozatokban láthatta a közönség.
Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma
Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.