Keresés
Közel hétszázan muzsikálnak ma Dankó Pista emlékére
Szombaton a muzsikaszó elnyomja a települések zaját, az éttermek, kávéházak, csárdák közönségének figyelmét pedig újra a cigányzenére irányítja. A Muzsikáló Magyarország programba illeszkedő, idei Dankó Pista emléknapon a hamisítatlan kávéházi cigánymuzsikát népszerűsíti a fővárosban és számos vidéki helyszínen összesen 417 órában, csaknem hétszáz cigányzenész.
Erre az irodalomórára Babits is rábólintana
A Centrál Irodalmi Zsúr nemcsak tanít, de meg is idézi a Nyugat szellemét. És tán a pogácsát rágcsáló diákok között a következő Ady is ott lapul.
Agyagba, földpátba, kaolinba öntött személyes vallomások
Az újjászületés szimbolikájának a jegyében rendezték meg a XXVII. Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumot az elmúlt év őszén Hódmezővásárhelyen. Az öthetes alkotóműhely alatt készült művek a mindig megújulni képes kerámiát s ezáltal a műfaj sokféleségét tárják a látogatók elé a január 9-én nyíló beszámoló kiállításon.
Az újkori cowboy techmilliomosok nem fognak megvédeni minket az összeomlástól
A mélyalkalmazkodás nem a világ megmentését ígéri, hanem válaszokat keres a változásokra való felkészülésre. A magyarországi konferenciájukon jártunk.
Március 2-án történt
1951-ben ezen a napon született Balázs Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, billentyűs, dalszerző. Pályáját 1967-ben a Neoton együttesben kezdte, majd az első magyar hard rock zenekarban, a Taurusban játszott. 1978 és 1986 között a Korál együttest vezette, ezután szólókarrierbe kezdett. A 2020-ban elhunyt zenész nevéhez olyan feledhetetlen dalok fűződnek, mint az Anyám, vigasztalj engem, A kőfalak leomlanak, a Homok a szélben, A csönd éve és az Évszakok.
Március 3-án történt
1883-ban ezen a napon született Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze. Pályáját vándorszínészként kezdte, majd Debrecenben, Szegeden, a pesti Népszínházban, a Magyar Színházban, a Vígszínházban, majd a főváros szinte valamennyi színházában játszott. Számos néma- és hangosfilmben szerepelt, legemlékezetesebb alakítása Székely István 1931-es Hyppolit, a lakájának főszerepe volt.
Az ötvenéves Talking Heads igazi popkulturális ikon
A David Byrne vezette zenekar kétségkívül úttörő szerepet játszott az amerikai új hullám kialakulásában.
Elítélt iráni filmrendező nyerte az Arany Pálmát
A cannes-i filmfesztivál fődíját Dzsafar Panahi kapta titokban forgatott filmjéért, amelyet börtönben töltött ideje ihletett. Jeremy Strong szerint jó buli volt a zsűrizés: pont olyan, mint a Konklávé, csak pezsgővel.
Március 23-án történt
„Hamvas Béla, a szerkesztő, a magyar irodalom különös alakja. Irodalom? Mindjárt itt baj van. A szépírók inkább tudósnak tartják, a tudósok azonban szépírónak. Az esszéisták filozófusnak mondják, a filozófusok esszéistának, a művészek inkább gondolkozónak, a gondolkozók inkább művésznek” – így jellemezte magát saját, Anthologia humana című kötetéről írt önrecenziójának-öninterjújának rövid részletében az 1897-ben ezen a napon született Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas író, filozófus, esszéíró.
Április 26-án történt
Április 26-án ünnepli nyolcvankettedik születésnapját Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, színházigazgató, rendező, aki pályafutása során a pécsi Nemzeti Színház, a Madách Színház, illetve a Mafilm társulatának volt tagja, majd – 1985 és 2016 között – a Radnóti Miklós Színházat igazgatta. A filmvásznon többek között az Álmodozások kora, az Apa, a BÚÉK!, a Csöpp szívem és a Ma este gyilkolunk című filmekben láthattuk.
Június 13-án történt
Június 13-án ünnepli hetvenhetedik születésnapját Blaskó Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, a nemzet művésze, aki gyermek- és kamaszkorában válogatott focista szeretett volna lenni, de vágyott arra is, hogy A három testőr D’Artagnanjává lényegüljön át. Azóta számtalan kitűnő alakítását láthattuk, többek között a Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Thália Színház előadásaiban, illetve a Dögkeselyű, A Hídember és a Valahol Magyarországon című filmekben.
Női előadók miatt adtak el több lemezt az Egyesült Királyságban
A fizikai kiadványok értékesítése 17,4 millióra nőtt, de a Brit Hanglemezgyártók Szövetsége (British Phonographic Industry – BPI )szerint a mesterséges intelligenciára vonatkozó szerzői jogi mentességek veszélyeztetik a zeneipart.
Lehetett-e frakkhoz csizmát húzni vagy atillában keringőzni?
Miért lett fontos a saját divat megteremtése? Milyen viszonyban állt egymással a pesti és a párizsi divat? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a látogatók február 26-án az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum Szépvilág – Divat és kultúra a reformkori Pesten című kiállításán induló Esti Extra tárlatvezetésen.
Június 5-én történt
1949-ben ezen a napon született Ken Follett brit író, a történelmi és kalandregények, valamint a krimik és thrillerek mestere, akinek több mint százmillió példányban adták el köteteit világszerte. Számos regényét megfilmesítették, köztük első sikerét, A tű a szénakazalban-t, amelyet Donald Sutherland főszereplésével játszottak a mozikban.
Május 7-én történt
„Mikor az ember legnagyobb akar lenni, akkor érzi leginkább semmiségét, s mikor legmagasabbra emelkedik, akkor látja a szédítő mélységet” – írja az 1776-ban ezen a napon született Berzsenyi Dániel, a „niklai remete”, akinek költészete a 19. század elején átmenetet képezett a klasszicista és a romantikus stílus között.
Március 6-án történt
1967-ben ezen a napon halt meg Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutató, aki Bartók Bélával megteremtette a népzenéből táplálkozó, európai színvonalú, 20. századi modern magyar zenét. Legismertebb művei között van a Háry János, a Székely fonó és a Czinka Panna balladája, a róla elnevezett zenepedagógiai módszer szerte a világon ismertté tette nevét.
Csaknem nyolcvan magyar animációs filmet vetítenek Annecyben
A műfaj legrangosabb szemléjén, amelyet június 8-tól 14-ig rendeznek a franciaországi városban, Magyarország lesz a díszvendég.
Addig élünk, amíg táncolni tudunk
Butor Zoltán és Ági nyolcvanévesen sorra nyerik a táncversenyeket. Történetük nemcsak a kitartásról, hanem a közös szenvedély erejéről is szól.
Ezután senki nem hagyja, hogy gyermeke tévés produkcióban szerepeljen
A Csend a forgatáson – A gyerektévé sötét oldala című dokumentum-sorozat fénytörésben olyan a Nickelodeon, mint egy kiskamasz szobájának díszletei között forgatott pedofil disztópia.
Február 21-én történt
1893-ban ezen a napon született Honthy Hanna Kossuth-díjas primadonna, a magyar operett emblematikus alakja. Ragyogó színpadi jelenség volt, kiváló mesterségbeli tudással, színészi képességgel, játékával légkört teremtett, betöltötte a teret. Legnagyobb sikerét a számára átírt Csárdáskirálynőben a főszereplővé előléptetett Cecíliaként aratta. A többször is felújított operettet nem lehetett levenni a műsorról, mintegy 1600 előadást ért meg.