Keresés
Csengő az ajtó felett – a Bartók Kamaraszínház és a Szabadkai Népszínház Szerelem című előadásáról
Barta Lajos legismertebb műve, a Szerelem többféle színben játszik a jelen előadásban. Nem csak egy régen volt világ idéződik meg a színpadon. A szereplők boldogságkeresésében, életperspektíváik szűkülésében magunkra ismerhetünk.
Hét mű, hét gondolat Henry Moore szobrászművésztől
A művészet arra való, hogy felfogjuk az érzékeinken keresztül, milyen csodálatos világban élünk – állította Henry Moore, a múlt század egyik legnagyobb hatású szobrásza. A 125 évvel ezelőtt, 1898. július 30-án született alkotót hét művével és a szobrászatról szóló gondolataival idézzük meg.
Quasimodo költőverseny és Szőcs Géza
Rendhagyó sajtótájékoztató volt Balatonfüreden, a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban, melyen az intézmény idei programtervezetét ismertették, de bemutatták a város önkormányzata fontosabb kulturális programjainak tervezetét is.
Zalaegerszeg színházi élete
Zalaegerszeg teátrumainak, a Hevesi Sándor Színháznak és a Griff Bábszínháznak az aktualitásairól szólt a Jó kérdés, a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozatának márciusi alkalma.
Életöröm – A Szegedi Nemzeti Színház Élve megégetve című előadásáról
A szociografikus ihletettségű keretek között az utolsó magyar boszorkányper a téma. A „boszorkánytéboly” műfaji megjelölést kapott színjáték nem egyszer használatos „alapanyag”.
Rákóczi és az indiai tyúk esete, Kossuth-kifli és a Pilvax szelleme
A legenda szerint Lorántffy Zsuzsanna papjának köszönhetjük a tokaji aszúbort, gróf Széchenyi Istvánnak a pezsgő szavunkat, és eldördült egy lövés is a Két pisztoly kocsmában.
Art decóba öltözött a Városligeti fasor
Két friss időszaki kiállításon is rácsodálkozhatunk a ragyogó art decóra. A Kaesz-otthonok tárlaton a Kaesz Gyula–Lukáts Kató művészházaspár élettereibe, a Dresszkód: art deco kiállításon pedig a 20-as, 30-as évek női divatjába nyerhetünk betekintést.
Múzeumjárás keresztül-kasul a Kárpát-medencében
Sepsiszentgyörgytől Miskolcon át Alsósztregováig, Kassától Debrecenig számos múzeumban jártunk idén. Felidézünk néhány helyszínt közülük.
Haláltánc az életért – A Forte Társulat Akár Akárki című előadásáról
Az Akár Akárki a mai kornak tart tükröt, és többnyire a társadalom peremén élő, lecsúszott figurákat sorakoztat fel. Horváth Csaba rendezése még a szokásosnál is jobban előtérben hagyja a szöveget, és csak fokozatosan fordítja át a Forte Társulat védjegyeként ismert sajátos fizikai színházi nyelvre.
December 14-én történt
1977-ben ezen a napon mutatták be John Badham Szombat esti láz című filmjét John Travolta főszereplésével, aki a mozi kedvéért napi két mérföldet futott és három órát táncolt. A romantikus vígjáték zenéjét tartalmazó nagylemezből több mint 20 millió darab kelt el, ami akkoriban a legnagyobb példányszámban eladott albumnak számított.
Lássuk meg a láthatatlant!
A Máltai Szeretetszolgálat Ismeretlen segítőink című kiállítása életünk láthatatlan angyalaira, a szociális munkások áldozatos munkájára hívja fel a figyelmet.
El kellett hagyniuk a hazájukat, hogy szerepelhessenek ebben a filmben
A szent füge magja egy realista társadalmi dráma, amely kiélezett akcióvá alakul állam és individuum, férfi- és női szerepek találkozásának töréspontján.
Öt film a hatvanöt éves Rudolf Pétertől
Válogatásunkban a ma hatvanöt éves Rudolf Pétertől ajánlunk öt filmet, melyek megmutatják, hogy van élet az Üvegtigris után – és előtt is.
Október 5-én történt
1917-ben ezen a napon született Szabó Magda Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító. Írói munkásságában regényesítette, tucatnyi alakváltozatban elénk tárta családfáját, felmenőinek történetét és saját gyermekkorát – sokrétű autofikciós szövegvilágot hozva létre ezzel.
Szeptember 15-én történt
Százegy éve ezen a napon született Fejes Endre író, aki dupla feketét ivott, cigarettázott, kemény szavakkal mesélt, és megrendítően jól ismerte Józsefvárost.
Gregory Crewdson fotói előhívják azt, amit szőnyeg alá söprünk
Kényelmetlenség, zavar kerülget e fotókat nézve, amelyek rejtélyes jeleneteket ábrázolnak észak-amerikai kisvárosok hátterében és filmszerű környezetben.
Függünk tőle, de uralni is akarjuk a vizet
A Capa Központ Hullámtörés című kiállítása a vízhez való kapcsolódásunkat mutatja be hat fotográfus művein keresztül.
Egymásnak ellentmondó beatkorszakok a Kádár-korban
Korszakok a beatkorszakban címmel látott napvilágot a Beatkorszak Projekt legújabb kötete, amely tovább tagolja az 1957 és 1992 közti időszakot.
Kisebbségi zenéből többségi forradalom – hetvenéves a rock and roll
Elvis Presley debütáló kislemezével nemcsak a szórakoztató zene történetében kezdődött forradalmian új fejezet, hanem társadalmi vonatkozásban is.
Július 12-én történt
„Semmi különöst nem tartok a költészetemről. Valójában nem is nagyon értek az ilyesmihez” – állította magáról az 1904-ben ezen a napon született Pablo Neruda. A szakma és a közvélemény másként vélekedett, ezt többek között a chilei költő irodalmi Nobel-díja bizonyítja.