Múzeumjárás keresztül-kasul a Kárpát-medencében

„Ő az istenek magyar kedvence” – Petőfi 200

Tavaly és idén aztán tényleg – majdnem – minden Petőfi Sándorról szólt. A bicentenárium alkalmából számtalan rendezvény, előadás, kiállítás idézte meg a forradalom költőjét. A Petőfi Irodalmi Múzeum épülete és kertje is megújult, ahol egy új, állandó kiállítás is nyílt Költő lenni vagy nem lenni címmel. Erről mi is írtunk.

Nem szabad elfeledkezni a költő kiskőrösi szülőházáról sem, amely az első magyar irodalmi emlékház: 1880 óta látogatható, 1958-ban műemlékké nyilvánították. Képriportunkkal hoztunk ízelítőt a családi ereklyéket bemutató szülőház mellett az emlékmúzeumról, a műfordítói szoborparkról és szlovák tájházról, amelyek az ünnepi időszak letelte után is várják a látogatókat.

A gyűjtemény (1900–2022) – 122 év művei a Ferenczy Múzeumban

Nagyívű vállalkozásba kezdett a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum A gyűjtemény (1900–2022) című új állandó kiállítással, amely öt éven át lesz látható. Azért, hogy a folyamatos érdeklődést fenntartsák, a tárlatot fél-egyévenként megújítják, és ez lehetőséget ad arra is, hogy a közönség átfogóbb képet kapjon a városhoz kötődő művészekről, illetve mindazokról, akik valamilyen módon részesei voltak Szentendre művészetének az elmúlt 30–40 évben. A kurátorok a kronológia és a hagyományos művészettörténeti megközelítések helyett az összefüggések megmutatására és az asszociációk szabad áramlására helyezték a hangsúlyt, de az is szempont volt, hogy olyan művek is megjelenjenek a kiállításon, amelyek eddig kevésbé voltak prezentálva.

Degusztációs múzeumi menü – A debreceni Déri Múzeum

Bár a debreceni Déri Múzeum turistamágnese Munkácsy Mihály Trilógiája, az állandó kiállítás többi szekciója is tartogat hazai eredetű és egzotikus meglepetéseket, nemzetközi mércével mérve is jelentős műtárgyakat. Régészeti, történeti, néprajzi emlékek, ipar- és képzőművészeti alkotások, numizmatikai gyűjtemény és természetesen a cívis város története – a látogatóknak szinte egy degusztációs menüt ajánlanak fel, akiknek csak az a dolguk, hogy élvezettel végigkóstolják azt.

Doboznyi történelem – A Politzerek valószínűtlen családtörténete a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában

Az 1872-ben épített, majd a holokauszt során megsérült és később évtizedekig zárva tartó Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítás utáni állandó kiállítása egy tipikus, ugyanakkor mégis egyedülálló zsidó család történetére, a Politzerekre épül. Mivel tárgyi emlékek szinte egyáltalán nem maradtak fenn róluk, tíz, egyenként hétperces, magyarul és angolul is narrált filmben, egy-egy családtag történetén keresztül kap a látogató betekintést a mintegy 300 évnyi történetbe, a korabeli viszonyokba és a zsidóság helyzetének alakulásába.

A színjátszás Tündérkertje – Séta a Miskolci Színészmúzeumban

Miskolc Magyarországon egyedülálló, öt játszóhelyes, színészlakásokat, díszletkészítő műhelyt és még egy emlékparkot is magában foglaló színházi negyedének egyik fontos pontja a Színháztörténeti és Színészmúzeum, amely a múltba vonz ugyan, de a színház örök jelenét hirdeti. Az 1996-ban, Gyarmathy Ferenc színész kitartó munkájának köszönhetően megnyitott intézményben értékes jelmezek, levél- és fotóemlékek, díszletelemek mesélnek olyan nagy színészekről, mint Szeleczky Zita, Dajka Margit, Bessenyei Ferenc, Huszárik Zoltán vagy a Latabár dinasztia.

Sokszínű és ezerarcú, mint maga a Balaton – a keszthelyi Balatoni Múzeum

A 125 éves Balatoni Múzeum a legrégibb és legnagyobb közgyűjtemény a tó partján. Mintegy félmillió tételből álló gyűjteménye annyira sokrétű, amilyennel kevés múzeum dicsekedhet az országban. Az állandó kiállításon feltárul a tó káprázatosan gazdag, húszezer éves története, geológiája, valamint a partján már a kő- és rézkor óta letelepedő emberek kultúrája. Minden teremben találunk interaktív eszközöket, de azért a modern vívmányok nem szorították ki teljesen a klasszikus tárlókat: a gyerekek ma is örömmel nézegetik a balatoni halfajtákat bemutató, háromezer literes akváriumot, de a három nagy méretű diorámát és a színpompás óriástablókat is, amelyek a tó, a berek és a Balaton-felvidékre jellemző karsztbokorerdő társulásainak növény- és állatvilágát szemléltetik.

„Később máshol nem történtek velem többé nagy dolgok” – A kassai Márai Sándor-emlékkiállítás

Márai Sándor 18 évesen hagyta el Kassát. A város számára a szülőhely, a család és a gyermekkor mellett a polgári világot jelentette. A Mäsiarska, azaz Mészáros utca 35. szám alatti egyemeletes házban élt a Grosschmid család 1913-tól 1932-es Miskolcra költözésükig. A szürkés-bézses épületen táblák emlékeznek meg Márai Sándorról és Radványi Gézáról, alattuk koszorúk jelzik az utókor háláját. (Az íróét 1991-ben avatták fel, filmrendező öccséét 2016-ban.) A korábbi családi lak egy részében alakították ki az emlékkiállítást, amelyben számos, kalandos módon idekerült tárgy idézi meg az emléküket.

„Most pedig jöhet a szárnyalás” – Megújult a Székely Nemzeti Múzeum

A 110 éves, Kós Károly által tervezett épület októberben újra megnyílt, az ezt hirdető molinókon az élmény, tudás, hagyomány szavak állnak. A sepsiszentgyörgyi múzeum igazi közösségi térként szeretne működni, ahol a kiállítások mellett zenei események, családi programok, múzeumpedagógiai foglalkozások várják majd a betérőket. Az értékőrzés mellett kortárs alkotók munkáit is gyűjti a múzeum, amelynek deklarált célja, hogy hidat töltsön be a magyar és a román közösség között. A nagyívű tervekről a múzeum igazgatójával, Vargha Mihállyal interjúztunk.

Halálra, jószágvesztésre és boncolásra ítélve – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban jártunk

A Vár aljában található Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak már az épülete is különleges, ugyanis itt született meg Semmelweis Ignác 1818-ban. Halálának századik évfordulóján, 1965-ben nyitotta meg kapuit a róla elnevezett intézmény, és akkor helyezték el hamvait is az épület falában. A múzeum állandó tárlata nemcsak az orvostudomány történetét mutatja be, de rávilágít az emberi test megismerésének fontosságára is. Mindemellett tisztelettel adózik azok előtt, akik kutatásaikkal, gyakorlati meglátásaikkal hozzájárultak a medicina fejlődéséhez, így ahhoz is, hogy ma sokkal hosszabban, kevesebb fájdalommal és egészségesebben élhessünk.

Hasonlóan izgalmas időutazást ígér a múzeum filiáléja, a Budai Várban megbúvó Arany Sas Patikamúzeum is, amelynek épületében a 18. század közepétől egészen az I. világháborúig valóban gyógyszertár működött. A falfreskókkal, míves üveg- és kerámiaedényekkel, réztárgyakkal, könyvekkel, korabeli receptekkel, mikroszkópokkal felszerelt tárlat egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy betekintést nyerjünk a múlt gyógyszerészeti gyakorlatába és fejlődésébe.

Hatáskeltés empátiával – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma Pozsonyban

A Brämer-kúriában berendezett állandó kiállítás könnyen beszippantja az embert, hiszen igen sokszínűen mutatja be a szlovákiai/csehszlovákiai magyarság sorsát és hétköznapjait, a kisebbségi lét küzdelmét és identitásmegtartó népi kultúráját is. Kiemelt szerepet kapott benne a Beneš-dekrétumok utáni időszak bemutatása, amelynek nagy előnye, hogy nem szlovák, német vagy magyar, hanem emberi szemszöget kínál, és a történelmet alulnézetből szemlélve, az érintettek sorsát párhuzamosan, három nyelven mutatja be.

Világvégi univerzum – A Madách Imre Emlékmúzeum Alsósztregován

Az egykori Madách rezidencián, az éppen tíz éve felújított kastélyban látható aktuális kiállítás – a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma filiáléjaként – méltó emlékhelye Az ember tragédiája írójának, akinek idén szintén bicentenáriumát ünnepeltük. A tereket járva ízelítőt kaphatunk a 12. századig visszavezethető családtörténetből, megnézhetjük a dolgozószobát, ahol a nagy mű született, elmerenghetünk a férfiszalonban, ahol a politikai diskurzusok folytak, majd leróhatjuk kegyeletünket a kastély angolparkjában található Madách-sírboltnál.