Keresés
A négymondatos párbeszédtől a többnapos eseményekig – a passiójátékok rövid története
Hogyan lett a színház a liturgia része, és hogyan alakult ki a nagyszabású, több száz közreműködővel készülő, több ezer néző előtt zajló, esetenként többnapos passiójáték? Induljunk időutazásra a szakrális műfaj itt-ott profán történetében!
Énekversenyek, dalversenyek, zenei tehetségkutatók
Noha énekversenyként, tehetségkutatóként hirdetik az X-Faktort, a Megasztárt, a csatornák számára elsősorban show-műsorok.
Putyinról fog forgatni a filmművészet Maradonája – Emir Kusturica 70
Az európai filmművészet kedvenceként indult, majd pária és zenész lett belőle: Emir Kusturica szerb író-rendező 1954. november 24-én született.
Két rejtélyes életmű egy kiállításon
Galimberti Sándor és Dénes Valéria életműve olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy gyakran alig lehet kinyomozni, kettejük közül ki és mit festett valójában.
A rendszerváltás utáni reménytelenségbe fújják a buborékokat Ványa bácsiék
Kelemen József rendezésében, Hamvai Kornél új fordítását alapul vevő szöveggel mutatta be tavaly a Thália Színház Csehov színművét Ványa bá címen. A darab szerepel a Thália Télikert idei repertoárján is, de Kálomista Gábor, aki egyszerre színigazgató és filmes producer, feleségével és munkatársával, Helmeczy Dorottyával úgy gondolta, hogy ez a történet filmre kívánkozik. A Ványa bácsi újragondolt, a rendszerváltás utáni Magyarországra helyezett változata a Buborékkeringő alcímet kapta. Egy forgatási napon jártunk.
Magyar minimalista-konstruktivista géniusz a Molnár Ani Galériában
Imre Kocsis (1937–1991) magyar származású, Németországba emigrált és világszerte ismert grafikus és installációs művész, a nemzetközi minimalista-konstruktivista művészet egyik kulcsszereplője. Első hazai önálló tárlata július 6-ig látható a budapesti Molnár Ani Galériában, ahol hosszas előkészületek után, Németországból érkező kereskedelmi célzatú műtárgyanyaggal találkozhat a közönség és mélyülhet el a művész életművében.
Derkovits Gyula küzdelmes életének lenyomata a Szombathelyi Képtárban
A derkovitsi életmű a korszak nyomorúságának sajátos, expresszív stílusban elmesélt lenyomata. A Szombathelyi Képtárban most jubileumi kiállítással ünneplik a festőt.
Tíz film a szabadságharcról
A magyar filmtörténet rendszeresen újrameséli az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot, s az interpretációkból jól felismerhető a kor is, amelyben az egyes alkotások születtek. Március 15-éhez kapcsolódó filmeket ajánlunk, köztük regényadaptációt, rajzfilmet, de realista mítoszrombolást is.
Gutenberg a lövészárok mögött
Aki eddig azt hitte, hogy a hadviseléshez a katonáknak mindössze fegyverre és ellátmányra van szükségük, talán nem tud arról, hogy az első világháborúban csaknem hárommillió könyvet forgattak magyar bakák.
Hollandia, képregények, Petőfi – tíz program a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
A szeptember 28-án kezdődő 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon szerteágazó irodalmi, zenei, színházi programokkal találkozhatnak a látogatók. A négynapos rendezvényen a sokszínűség jegyében az idei kiemelt vendégország Hollandia lesz, de szó esik képregényekről és könnyűzenéről is.
Ki tudta, hogy Hajós Alfréd művészeti olimpián is érmet szerzett?
1912 és 1948 között a nyári olimpiákhoz művészeti versenyek is kapcsolódtak, amelyeken ugyanúgy érmeket osztottak, mint a sportversenyeken.
Február 10-én történt
Ezen a napon született Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze. A sokszínű előadónak lényegi szerepe volt a magyar táncházmozgalom elindításában, illetve a hazai hangszeres népzene népszerűsítésében.
Hetvenéves az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
A magyar színjátszás sokszínű múltjáról jóval kevesebb ismeretünk lenne, ha hetven évvel ezelőtt nem jött volna létre az Országos Színháztörténeti Múzeum.
Miért megszállottja a világ a ragyogásnak?
A csillogás kifejezés az óskandináv „glitra” szóból származik, bár az emberek sokkal régebb óta csillogtatják a dolgokat, mint ahogy beszélnek róla, hiszen a csillogás szó használata csak a 14. századból ismert. A Kr. e. 40 000 és 10 000 közötti barlangfestményeken látható vörös, fekete és fehér csillámfoltokat olyan fényvisszaverő kőzet porából készítették, amelyeket ma is alkalmaznak a szemhéjfestékekben és a festékek fényessé tételére, csakúgy, mint évezredekkel ezelőtt. A maják is használtak csillámot templomaik falain.
Ki menti meg a világot, Superman vagy a Bosszúállók?
Mindenki ismeri a feszes ruhájú igazságosztókat, de vajon miben rejlik a szuperhősök kozmikus népszerűsége? Az amerikai képregény történetét boncolgatjuk.
Az öntörvényű keresztapa: Brando 100
Utált szöveget tanulni, ám még életében legendává, példaképpé vált: pontosan száz éve, 1924. április 3-án született Marlon Brando, a 20. század talán legnagyobb hatású színésze.
Kilenc ámulatba ejtő csókábrázolás Toulouse-Lautrectől Banksyig
Love is in the air! – kiálthatnánk bele a februári tavaszba. Bálint-nap apropóján a legszebb képzőművészeti csókábrázolásokból hoztunk egy csokorra valót, ami még a legcinikusabbaknak is kedvet csinálhat egy kis összebújáshoz.
Eifert János képei képzelet és valóság peremén
A legváltozatosabb fényképészeti megoldásokkal alkot, többek között a riport, a portré és az aktfotó műfajában. Úgy tartja, hogy a minőség létrehozáshoz a mesterség eszközeinek birtoklása mellett a szikra is szükséges. Az idén nyolcvanéves, Balogh Rudolf-díjas fotóművész életművéből néhány különleges felvételt mutatunk be.
Tömegek a Brâncuși-kiállítás bejáratánál
A valaha volt legnagyobb Brâncuși-kiállítás látható a temesvári Szépművészeti Múzeumban. Érdemes végigállni a bejárat előtt kacskaringózó sort, mert odabenn csoda fogad bennünket.
A kiskakas gyémánt félkrajcárja – A szemét témája a 20. századi filmművészetben
Szelektálás, újrahasznosítás, körkörösség. Úgy tűnhet, ezek az utóbbi pár év divatos kifejezései, pedig a szemét kulturális szimbóluma már évtizedekkel ezelőtt megihlette a témára érzékeny filmeseket. Boronyák Rita a szemét mozgóképi megjelenéseiből válogatott.