Keresés
#bárcsakvégetérne
Megnéztük a #Sohavégetnemérős című zenés játékfilmet a kolléganőmmel a Magyar Filmhét keretében, és jól megírtuk, mit gondolunk. Három epizódról ő, háromról pedig én mondtam véleményt. Előre jelzem: lehet benne spoiler, ami szerintünk nem gonoszság, hiszen a filmet 2016 decembere óta vetítik. Kritika csak erős idegzetűeknek.
Nálunk a zene az első
Különleges fúzió az, amit csinálnak: a klasszikus zenét ötvözik a könnyűzenével és a loop technikával. Képzett zenészek, elektromos hangszereken játszanak, slágereket, népdalokat dolgoznak át és saját számokat írnak, a Cseh Tamás Program keretében pedig megjelenhetett a lemezük. Ők az InFusion Trio: Weisz Nándor (ének-dob), Simkó-Várnagy Mihály (cselló, basszusgitár) és Farkas Izsák (hegedű). INTERJÚ
Lehet-e másként?
Popa Gergely hegedűművészből, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának egykori szólamvezetőjéből lett szervezői és vezetői feladatokat megoldó zenekari menedzser, majd tavaly óta zenekari igazgató Operában. Mint mondja, kényszert érzett a pályamódosításra: ki akarta próbáni, valóban nem lehet-e másként csinálni. Erről és a dalszínház zenekarának sajátos működéséről is beszélt.
„A fiatalok hatalmas indulata érdekel” − Alföldi Róbert rendezi a West Side Storyt
Alföldi Róbert, aki A csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát, az István, a királyt és a Hegedűs a háztetőnt állította színpadra az utóbbi másfél évtizedben a Szegedi Szabadtéri Játékokon, most a West Side Storyt rendezi a Dóm téren. Hollósi Zsolt készített vele interjút.
„Hiszek abban, hogy az embert a szerepek megtalálják” – Almási Éva
„Ha egy szerepre nemet mondtam, annak mindig ára volt. És mindig megfizettem az árát” – mondta egy interjúban Almási Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze, aki 1942 június 5-én született. Portré.
A tehetség csodálatos felfedezése
A színpad valamennyi álarcát viselte: táncolt, játszott, verselt, énekelt, jelmezt és díszletet tervezett, koreografált, tanított, könyvet írt és manapság a Pécsi Balettet igazgatja. Uhrik Teodóra Kossuth-díjas, Liszt-díjas, Érdemes Művésszel beszélgettünk.
Olasz hatás
Magyar–olasz irodalmi és művelődési kapcsolatok a 18. században címmel hirdetett konferenciát az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Lendület Irodalmi nyilvánosság a polgárosuló Nyugat-Magyarországon, 1770–1820 kutatócsoportja. Ha azt mondják, hogy ez a szűk, szaktudományos terület bizonyára csak néhány, talán néhány tucat embert érdekel Magyarországon, valószínűleg igazuk van. Amikor az online konferenciába bekapcsolódtam, én is úgy éreztem magam, mint egy kém, aki valamilyen titkos társaság után nyomoz, hogy a rejtelmes összeesküvésük szálait mozgató erőket kifürkéssze.
Melankólia a háztetők fölött
A Petőfi Irodalmi Múzeum február 24-ig meghosszabbított kamaratárlata, a MI tájaink Mándy Iván művei mellett Mácsai István hasonló hangulatú és tematikájú festményeit mutatja be. A képeken szereplő kihalt utcák, ecetfás udvarok világa Mándy szövegeinek hangulatát adja vissza. A kiállítás emléket állít egy barátságnak is: két nagy művész egymásra találásának.
Személyesen − Bátori Gábor 'Sinco Jim' fotói
Quimby, Blahalouisiana, Bohemian Betyars, 30Y, Esti Kornél, Supernem − csak néhány név azon zenekarok közül, akikkel Sinco szinte már zenekartagként járja a koncerteket, és éberen figyeli, mi az a pillanat, amikor érdemes elkattintani a fényképezőgépet. Ezúttal őt kértük meg, hogy mutassa meg nekünk kedvenc fotóit.
A szavak emberei – podcast
Petőfi, Széchenyi vagy Kossuth volt a nagyobb szónok? Vajon Barguzinban hullt le költőóriásunk csillagfénye? És milyen volt a karantén a 19. században? A Talpig magyar e heti adásából mindenre fény derül. Podcast ajánló.