Keresés
Egy művelt erdélyi gróf mentette meg az Operát
Reformátorok az Operaházban címmel jelent meg az Opera gondozásában Karczag Márton, a Dalszínház emléktárvezetőjének legújabb kötete, amely gróf Bánffy Miklós 1912 és 1918 közi vezetői periódusát dolgozza fel. A kiadvány részletesen foglalkozik az erdélyi polihisztor nevéhez fűződő operaházi korszakkal, amely épületfelújítással indult, két Bartók-premierrel ért véget, és kulcsszerepet játszott benne a Nemzeti Színházból szerződtetett Hevesi Sándor is.
A Fekete pont a hétvége legnézettebb filmje
A premier előtti vetítésekkel együtt 11 662 néző választotta a Fekete pontot, így Szimler Bálint filmje a hétvége legnézettebb filmje lett a hazai mozikban.
Idén is tíz fiatal zeneművészt ismert el az MVM a Junior Prima Díjjal
Tizenhatodik alkalommal vehették át a hazai zeneművészet legkiemelkedőbb ifjú tehetségei a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategória elismeréseit november 23-án. Az MVM a szakmai elismerésen kívül kétmillió forinttal támogatja a tíz, 30 év alatti zeneművészt.
Szeptember 25-én történt
1873-ban első alkalommal tartottak helyhatósági választásokat az egyesített Budapesten, 1931-ben a Royal moziban bemutatták az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt, 1932-ben felavatták Erzsébet királyné emlékművét az Eskü, ma Március 15. téren (képünkön).
Május 31-én történt
1930-ban ezen a napon született Clint Eastwood Oscar-díjas amerikai színész, 1970-ben megjelent a Metro együttes, egyben a magyar könnyűzene első koncertalbuma Egy este a Metro Klubban címmel, 1978-ban pedig a Galápagos-szigetek szigetcsoportot e napon nyilvánították a világörökség részévé.
Az Országház tervezője indította el Róth Miksa pályáját
Nyolcvan éve, 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő, a szecessziós magyar üvegművészet legnagyobb mestere. A róla elnevezett, Nefelejcs utcai emlékház és múzeum emlékévet tart a jubileum alkalmából.
November 1-jén történt
1923. november 1-jén született Varga Imre, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Prima Primissima díjas magyar szobrászművész, hazánk egyik legismertebb szobrásza, akinek több mint háromszáz köztéri szobra látható világszerte.
Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész
Életének 98. évében elhunyt Kertész Lajos zongoraművész, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanára, református teológus, a Magyar Kodály Társaság alapító tagja.
A hazai kutatási eredmények népszerűsítését támogatja az új Tudományos Mecenatúra pályázat
A korábbi hasonló célú pályázat folytatásaként újra megnyílik a Tudományos Mecenatúra program, amely idén egymilliárd forintos keretösszeggel segíti a hazai tudományos eredmények láthatóságát és a magyar kutatói közösség bekapcsolódását a nemzetközi vérkeringésbe.
Június 14-én történt
1985-ben ezen a napon kezdődött az ellenzéki értelmiség monori találkozója. Az összejövetelen reformközgazdászok, történészek, népi írók, a Kádár-rendszerrel szemben álló művészek is részt vettek. A találkozó mérföldkő az 1956 utáni magyar és közép-kelet-európai ellenzéki mozgalmak történetében.
Hazát igen, lelket nem cserélhettek
A Nemzeti Táncszínházban mutatta be a Fitos Dezső Társulat a jobb élet reményében Amerikába vándorolt magyarokról szóló előadását, a Tántorgókat. A felújított produkció tizenegy éve Fitos Dezső első önálló rendezése volt, amelynek főszereplője egy-egy koffer és némi remény.
Díjazták a legjobb gyerek- és ifjúsági előadásokat
A Kolibri Színházban működő ASSITEJ Magyar Központ és a kaposvári Csiky Gergely Színház szervezésében május 6. és 10. között immár tizenegyedik alkalommal megrendezett seregszemlére Cziráki Judit dramaturg, művészeti tanácsadó válogatta a versenyprogramban szereplő 22 előadást és színházi nevelési programot.
December 24-én történt
„Louis, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete” – hangzik el az ikonikus Casablancában, amelyet az ezen a napon született Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály rendezett. A korai magyar filmgyártás megkerülhetetlen alakjához kapcsolódik többek között első jelentős filmünk, a Ma és holnap is.
A szecesszió gyöngyszemei a hazai építészetben
Budapest igen gazdag szecessziós műemlékekben, elég csak a Postatakarékpénztárra, a Gresham-palotára vagy a Zeneakadémia épületére gondolni. De a korszak magyar szecessziós építészetének számos emléke áll alföldi, dunántúli és határon túli városokban is, Debrecentől Szolnokon át Szabadkáig.
Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban kulturális rendezvénysorozat
Tematikus, interaktív kiállítások, színház, cirkusz- és táncművészeti előadások, foglalkozások, összművészeti beszélgetés, közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítés, hagyományainkat ápoló kézműves-foglalkozások, hungarikum-játéktér és a magyar konyha remekeit kínáló gasztrobusz is szerepel az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban kulturális eseménysorozat székesfehérvári kínálatában.
Falfestménnyel emlékeznek Szenes Hannára
Szenes Hanna (1921–1944) zsidó származású magyar költőt az akkori angol hadsereg arra képezte ki, hogy ejtőernyővel Jugoszláviába ledobva megkísérelje megakadályozni a magyar zsidók akkor már küszöbön álló deportálását. Szenest a magyar határnál letartóztatták és megkínozták, de ő nem árulta el küldetése részleteit. Golyó általi halálra ítélték, és az ítéletet végre is hajtották.
Közel kétezer nyertes pályázata van a Csoóri Sándor Programnak
A kormány kiemelt figyelmet fordít a magyar népművészeti közösségek megerősítésére, mert a veszélyek korában a hagyományaink ápolása fontos kapaszkodót jelent. Idén 1785 nyertese van a Csoóri Sándor Programnak, melyre a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2,5 milliárd forintot biztosított.
November 11-én történt
1791-ben ezen a napon született Katona József, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja, akinek fő művét, a Bánk bánt az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára írta 1815-ben. Nemzeti drámánk ősbemutatóját 1833-ban – már a szerző halála után – tartották Kassán.
Kultúrcsűr a mezőségi szórványban
Feketelak neve ma már fogalommá vált a néprajzzal foglalkozó szakemberek és a táncházasok között. A mezőségi táncrendek népszerűsége, az itteni népdalok sajátos hangulata széles körben ismertté tette a falu nevét. Kallós Zoltán etnográfus családi kötődései is jelentős vonzerőt jelentettek és jelentenek. A Téka Kultúrcsűr egy igazi központ is: összefogja a mezőségi szórványban élő magyarságot, és lehetőséget teremt a kapcsolatok szorosabbra fűzésére és közösségi élmények megélésére.
Tovább szépül a sárospataki vár
A késő reneszánsz váregyüttes újabb területeit látogathatják az érdeklődők.