Keresés
„A mérce nagyon magas” – Schöck Gyula könyvművész a Budai krónikáról
Schöck Gyula a Budai krónika közelmúltban bemutatott hasonmás kiadásának tervezője. Szépség és hitelesség kapcsolatáról, a könyvművész életének nagy pillanatairól és a Hess András nyomán tervezett új betűtípusról beszélgettünk vele.
Hiába ver az apám, akkor is gitározni fogok!
Barta Tamás légpisztollyal játszik, a fotósra fogja, mintha lőne. Kilenc év múlva egy igazi pisztoly végez vele Los Angelesben. A legendás gitáros életének sorsszerű motívumait dolgozta fel a Húristen! című kötet.
Egy hónap múlva a film fővárosa lesz Kolozsvár
Alig egy hónap múlva a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) belakja Kolozsvárt, sőt, néhány közeli vidéki település is helyszínként szolgál egy-egy esemény számára. A várost június 14–24. között ellepik a filmrajongó turisták és a szakmabéliek, egyszóval minden a film világáról szól majd.
Csoóri Sándor özvegye szerint elementáris igény van a paraszti kultúra újraértelmezésére
Dr. Balogh Júlia szerint ha egy közösség megérint, az nem szemlélet, hanem a tradíciókban való élés kérdése. Csoóri Sándor özvegye az íróval töltött harmincöt évről, a folklór szerepéről és a Csoóri-program mindennapjairól. Interjú.
„A zene: a természete” – Perényi Miklós 75 éves
A következő, vállaltan töredékes portréban a zenész karrierjének egyes eseményeire és lemezfelvételeire térünk ki, és szemlézünk néhány, a művészről szóló, egészen korai cikket.
A zongorázás önmagában is szinte olyan, mintha szimfonikus zenekart dirigálnék
Ezúttal Vajda Vincével kultúrrandiztunk, aki lassan visszatér az Északnyugat-svájci Szakfőiskolára, hogy elvégezze második évét zongora szakon.
A trafóháztól Thália papjaiig: építészeti séta Erzsébetvárosban
A Budapest100 programsorozat évről évre fővárosunk építészeti értékeire hívja fel a figyelmet. Idén különösen izgalmas stílust és korszakot választott: a hetvenes évek késő modernizmusát. Az erzsébetvárosi tematikus séta a sok ellentmondással és sztereotípiával terhelt korszak értékeire hívta fel a figyelmet, a korszak figyelemre méltó építészeti kezdeményezéseit és extravagáns dizájnját mutatta be.
Úgy gondolok a közösségünkre, mint arra, hogy levegőt veszek
A Grabovski 2016-ban alakult, tagjai barátokként kezdték zenekari pályafutásukat, azóta még jobban összekovácsolódtak. A 2023-as évüket Hadik Ákos, a zenekar énekese a legjobbnak ítéli, és 2024-ben is számos újdonsággal készülnek. Ezekről is mesélt a Helyőrség.ma-n Kincses Krisztinának.
Világzenével, jazzel, népzenével és táncházzal zárják az évet a Fonóban
A harmincadik évfordulóját ünneplő Fonó ezen a télen is válogatott programmal várja az érdeklődőket év végi jubileumi ünnepi sorozatában, ahol december 27-től egészen az újévig minden este több koncertet is meghallgathat a közönség, míg a Fonó Folk Szilveszteren bárki áttáncolhatja magát az újévbe.
Több mint kétmillió nézőnek szereztek örömet a Győri Balett művészei
2024 őszén ünnepli a Győri Balett fennállásának 45. évfordulóját. Ez idő alatt 192 városban több mint kétmillióan látták a társulat 170 bemutatóját és 2854 előadását. Az évfordulón változatos programsorozattal, benne podcastokkal, balettvonattal és előadásokkal idézik fel a világhírű táncműhely múltját és jelenét.
Elkezdődött a Marton Éva Nemzetközi Énekverseny
A névadó művésznő köszöntőjével, majd a versenyzők fellépési sorrendjének kisorsolásával vasárnap este megkezdődött a Zeneakadémia hatodik Marton Éva Nemzetközi Énekversenye, amelynek elődöntőiben 56 fiatal tehetség lép majd a közönség elé.
Baranya vármegye
Magyarország legdélebbi vármegyéje. Székhelye Pécs, a Dunántúl legnépesebb és egyik legnagyobb területű városa, UNESCO világörökségi helyszín, Baranya lakosságának mintegy 39 százaléka él itt. Baranya vármegye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is.
Június 6-án történt
Az egy éve, 102 éves korában elhunyt Françoise Gilot nem mindennapi személyiség volt. Ő volt az egyetlen nő, aki elhagyta a zseniként számontartott, köztiszteletnek örvendő Pablo Picassót. Számos csatát vívott annak érdekében, hogy festészeti munkásságát a saját jogán, és ne a picassói œuvre fényében ismerjék el. Az Egyesült Államokban telepedett le, ahol új életet kezdett, és a semmiből újra felépítette festői karrierjét.
Az évadtervi lukfoltozó, akiben mindenki megbízik
Göttinger Pál több mint rendező: könnyű kezű színdarabokat ír, azokhoz nemritkán kultúrtörténeti ínyencségekkel teli műsorfüzetet állít össze, monodrámában játszik, sőt ha szükség van rá, be is ugrik (persze, csak a maga rendezte produkciókba), lazán utazik az improvizációban, és az operabeavatásnak is szakavatott mestere.
Van-e bármiféle menekülésnek értelme?
A közelgő tavaszi PesText apropóján beszélt az 1749 oldalán Bánki Éva író Oya Baydar török íróról, aki április 27-én 17 órától lesz a fesztivál vendége.
Március 10-én történt
„A tojáshoz tyúk kell, de ha egyszer már megvan, rakásra jön a tojás. Jobb tehát a tyúkkal kezdeni.” A Tajtékos napok című Boris Vian-regény egésze épp oly szürreális, mint ez az idézet. Az ezen a napon született író művéből készült előadást 2020-ban mutatta be a Budapesti Operettszínház.
Március 4-én történt
„Festek, mert boldog vagyok. Festek, mert boldogtalan vagyok. Festek, mert boldogok az emberek. Festek, mert boldogtalanok az emberek.” Ez volt a művészi hitvallása az 1926-ban ezen a napon született Kokas Ignác Kossuth-díjas festőművésznek.
Február 23-án történt
Ezen a napon született Emily Blunt amerikai színésznő. A világ Az ördög Pradát visel című filmben ismerte meg, de neve azóta is rendre feltűnik olyan hollywoodi kasszasikerekben, mint például az Oppenheimer vagy A lány a vonaton.