Keresés
Amit az öltözékünk elárul rólunk
Stílus vagy státusz? A divat nemcsak az identitást erősíti, hanem megkülönbözteti az egyént a tömegtől. A ruházkodásra épülő ipar komoly gazdasági erő, öltözködésünk pedig kulcsszerepet játszik a kultúrákban.
A tér, amelyen biztosan nem fogunk átrohanni
Kecskemét főterén tobzódhatunk az építészeti remekművekben, melyek hagyják beszélni a nagy városépítő elődöket, ugyanakkor bátran belefűzik a belváros szövetébe a modern megoldásokat is. Nem hűvös, tárgyilagos eleganciával sorakoznak épületei, hanem játékos mesélőkedvet, harmóniát sugallva, melytől rögtön az az érzésünk támad: ennek a térnek lelke van.
Ezt üzenné a jövőkutató százmilliárd évvel ezutáni leszármazottainknak
A meteorológusok hiába rendelkeznek modern műszerekkel, sokszor még az aznapi időjárást is benézik. Hogyan tud akkor egy jövőkutató milliószor komplexebb társadalmi folyamatokat előre jelezni? Akar-e? Galántai Zoltán jövőkutatót, tudománytörténészt és sci-fi-írót, az ELTE GTK docensét kérdeztük.
Ez nem az a munkahely, ahol kapkodni kell
Ha radioaktív hulladékra gondolunk, a filmekből ismert, a sugárveszély jelével ellátott hordó juthat eszünkbe, melyből zöld folyadék szivárog. A valóságban mindent szilárd formában, hordókban tárolnak, melyeket a föld mélyén, egy hatalmas gránittömb közepén lévő betonkomplexumban helyeznek el.
„A kávéház azért jó, mert az ember nincs otthon, és még sincs a szabad levegőn” – Irodalmi kávéházak egykor és ma
Királyhegyi Pál író, újságíró, humorista címbeli idézete vajon érvényes még? A legendás budapesti irodalmi kávéházi kultúra ma is él, vagy már csak a nosztalgikus megemlékezések tartják fent? A Nemzetközi Könyvfesztivál egyik kerekasztalbeszélgetésén többek között ez volt a téma.
Bibliai ételek, avagy mit ehetett Jézus az utolsó vacsorán
Miért nem lehetett alma a tiltott gyümölcs? Mit ettek az utolsó vacsorán? Mit mond a tudomány a titokzatos mannáról? Ezekről is kérdeztük Fráter Erzsébet botanikust, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert kurátorát.
Pénteki kultúrrandi Gál János költő-történésszel
Első kötete, Az eltűnt hírnév nyomában egyszerre vonultatott fel meglepő stílusparódiákat és elfeledettnek vélt kötött versformákat. Mostanra az alkotás a felnőttkorba lépés próbatétele lett számára, ezzel együtt a humor szerepét is máshogyan értékeli az alkotásaiban. Gál Jánossal beszélgettünk.
Olvasott, boldog könyveket akarok írni – Sal Endre az Újságmúzeumról és elfeledett történetekről
Hősök és kalandorok címmel a napokban jelent meg Sal Endre új kötete a Fiumei úti sírkertben nyugvó érdekes, elfeledett emberek történeteivel. A szerzőt, aki a népszerű Újságmúzeum című Facebook-oldal és honlap szerkesztője, ennek kapcsán kérdeztük az utóbbi években megjelent rendkívül sikeres portréköteteiről, pályájáról, küldetéséről.
Több mint harminc templomot festett ki egy olyan korban, amely elnyomta az egyházművészetet
Giotto jó utóda – ezzel a titokzatos címmel készített dokumentumfilmet Gecsei Ádám és Varjú Krisztián a méltatlanul elfeledett falusi egyházművészről, Samodai Józsefről, aki idén negyven esztendeje hunyt el.
A Random Trip játszóterén nincsenek keretek, csak szabadság van
Immár hagyományosnak számít az idén tizenöt éves Random Trip előszilveszteri koncertje. Az improvizációs zene örömére épülő projekt alapítójával, Delov Jávorral beszélgettünk.
Molnár Piroska elhelyezi a nézőket a történelemben
Amikor Molnár Piroskát láthatjuk a színpadon abban az előadásban, amelyet számára írtak, akkor egy legenda születésének tanúi lettünk.
Aki mert nagyot álmodni
Felsőszopory Szily János, a szombathelyi egyházmegye első püspöke elhivatottan és nagyravágyó tervekkel érkezett a városba a 18. század végén. Életműve megkerülhetetlen Szombathely fejlődésében és városképének kialakulásában.
A szorongásról, a légzésről és a mély párkapcsolati megélésekről
Bihari Márton Jéger Dorottya énekesnővel alakította meg a Margo zenekart, amely a Fülesbagoly Tehetségkutató nyertese, az Éter fesztivál különdíjasa lett. A közelmúltban jelent meg harmadik, Zenit című lemezük.
Világválogatott: Nádasdy Ádám szubjektív 11-e a világirodalomból
Egy neves irodalmár, tizenegy világirodalmi klasszi(ku)s – az 1749 világválogatottjának ebben részében Nádasdy Ádám legnagyobb világirodalmi élményeiről olvashatunk.
Pazar szecessziós villában kaptak méltó helyet a Zsolnay-kincsek
Ha a pénz találkozik a jó ízléssel, abból mindenki profitál. Budapest legnagyobb Zsolnay-gyűjteménye ma már bárki számára megtekinthető.
Szálinger Balázs: A nem megszólalás is lehet közéleti gesztus
„Az író komoly ember, abszolút társadalomképes, tud érvényesen beszélgetni egy polgármesterrel, a költő viszont bohóc. Ezzel nem tudok mit csinálni. Bár lehet, hogy titkon nagyon tetszik” – fogalmazott Szálinger Balázs költő. A keszthelyi szerzőnek az írás – a pályakezdése idején – nem egy reflektált dolog volt az életében, mint mondja, csak írt, és kész. Közben persze amolyan „másikvilágbólvaló-tudata” lett, indulását Erdélyhez kötjük, első kötetei az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában jelentek meg. Évekig főszerkesztője volt a Hévíz folyóiratnak, számos helyen élt, amit írás formájában meg is örökített. Az idei évben kitüntetett Magyarország Babérkoszorúja díjas költővel a fiatalkorról, példaképekről, mentorokról is beszélgettünk.
Mirtse Zsuzsa: Az írás veszélyeket rejtő út, nem tanácsolnám senkinek
A nemrég József Attila-díjjal kitüntetett író-költő számára az írás volt a a titkos szoba, amelyet hét lakattal védett. Mirtse Zsuzsával a gyerekek világokat teremtő erejéről, lírai helyzetekről és a felnőtteknek is járó mesékről beszélgettünk.
A halogatás nem az időről, hanem az érzelmekről szól
Ki ne érezte volna, hogy sosem lesz már vége valaminek, máskor meg, hogy észrevétlenül elrepült az idő? Kit nem bosszantott még, hogy valaki piszmogására kell várnia, vagy ellenkezőleg, hogy sürgetik? Mitől függ az idő érzékelése, és hogyan hangolódjunk rá mások eltérő ritmusára? Erről is kérdeztük Mráz Katalin pszichológust.
Miskolc mítosza múlt időben
A Miskolci Nemzeti Színház Kabai Lóránt és Zemlényi Attila színdarabjából készült, Vasgyári eklógák című előadása Miskolc egykori acélszívébe, a Vasgyárba visz el. A dicső múltba, aztán a rozsdás-romos jelenbe. De az utóbbi végleges elhagyásának szándékával.
A dalszövegírás problémamegoldás
Mindig is rockzenész akart lenni, és azon szerencsések közé tartozik, akik egészen korán be tudtak kapcsolódni a könnyűzenei körforgásba. Előbb a Sántakutya zenekart alapította meg, majd az Esti Kornél frontembereként lépett a közönség elé. Bodor Áronnal beszélgettünk.