A művészeti terápiákra még orvosok is szívesen járnak

A sepsiszentgyörgyi Míves Házban működő Guzsalyas Alapítvány foglalkozásokat kínál mindazoknak, akik szeretnének a két kezükkel alkotni. A Csoóri-sorozat új filmjéből ráérezhetünk ennek az ízére.

Ferencz Boglárka tervezőgrafikus szerint szülőhelye, Sepsiszentgyörgy gyerekbarát város. Sokan, akik korábban elmentek, gyereket nevelni visszatérnek. És szép számmal vannak olyanok is, akik ugyan nem itt nőttek fel, de a gyermekeiket itt nevelik fel. Boglárka is gyerekzsivajban dolgozik az otthonában.

 „Nagyon szeretek itt élni. Csendes, nyugodt város, és ha bemegyek a hivatalba, az anyanyelvemen szolgálnak ki. Itt él a családom, itt nőttem fel, minden ideköt.”

Boglárka kikapcsolódni, kosarat fonni jár a Míves Házba. „Ez a három óra az enyém. Én nem körmöshöz járok, hanem kosarat fonni. Otthon kosár folyik ki a házból, pedig már mindenkinek ajándékoztam – de megint el fogok menni, mert nagyon jó ebbe a közösségbe tartozni.”

És nincs ezzel egyedül anyukaként. Deme Judit fül-orr-gégész főorvos is itt kapcsolódik ki, és azt meséli: most, hogy a gyerekek már felnőttek, és több ideje van, megtanult korongozni. „Jó érzés, ahogy a kezem munkája révén egy kupac agyag hasznos tárggyá válik.”

A Míves Ház közössége felkereste a régiek generációjának fazekasait, és ellesték tőlük a hagyományos díszítőmotívumokat és formavilágot. Így fazekaskorongjaikon igazi, Sepsiszentgyörgyre jellemző tradicionális kerámiák készülhetnek.

Benkő Éva a Guzsalyas Alapítvány képviseletében vesz részt a Míves Ház munkájában. A ház több civil szervezetnek ad otthont, amelyek foglalkozásokat tartanak. „A művészetek által adottak igazi, természetes terápiák, amelyekre még orvosok is szívesen eljönnek – mondja. – A tárgyakon lévő motívumok mind szimbólumok, amelyek hatnak ránk. Ha a szemem egy tárgy mintáin megnyugszik, az azt jelzi, hogy ott rend van. És ha ez a rend találkozik az én lelkem rendjével, az jó érzés. Ha pedig én éppen nem vagyok rendben, akkor megnyugtat, visszavezet az isteni rendhez. Közvetítők vagyunk. Itt olyan kultúra maradványaival szembesülünk, amely nemrég még élt. Azok a fiatalok, akik ide járnak, hogy alkothassanak, pénzt és időt áldoznak erre, magukba szívják és tovább éltetik a hagyományt.”

A Csoóri Sándor program 2017 óta segíti a magyar népművészeti örökséget élő hagyományként művelő hazai és határon túli közösségeket. A Kultúra.hu YouTube-csatornájának Csoóri-sorozatát követve különleges zenész- és táncosközösségeket ismerhetünk meg Kárpát-medence-szerte. Aki feliratkozik a csatornára, minden szerdán elsők közt tekintheti meg a legújabb epizódot.

Ez is érdekelheti

Elismerésben részesült Péterffy András filmrendező és a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány

A Magyar Művészeti Akadémia a művészetoktatásban kiemelkedő eredményeket elért pedagógusok, közösségek, intézmények munkáját ismerte el.

Háromszék nem egy törvényhatóság, hanem maga a szabad Erdély

A Székely Nemzeti Múzeum 1848–1849-es kiállítása emléket állít a széles körű közösségi összefogásnak és a szabadságeszmének.

„Most pedig jöhet a szárnyalás” – Megújult a Székely Nemzeti Múzeum

Birtokba vehetik a sepsiszentgyörgyiek a Székely Nemzeti Múzeum megújult főépületét október 26-án. Milyen kincseket őriznek itt? Miről árulkodnak a vendégkönyvi bejegyzések? És kiknek érdemes ma kiállításokat rendezni? Erről is beszélgettünk Vargha Mihállyal, az intézmény igazgatójával.

„Eltakart a cselló. Kibújtam mögüle, hogy láttassam magam” – Kónya-Ütő Bencével színházról, zenéről

Kónya-Ütő Bence a művészetek minden területén otthonosan mozog. Roppant kreatív, de folyton elégedetlen, nyugtalan, mint akit űz a tehetség. Ugyanakkor krónikusan szarkasztikus önmagáról szólva. A 34 éves színész a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja, emellett grafikus, csellista, zeneszerző, disc jockey és több együttes tagja. Délelőtti próba után beszélgettünk vele.