A köztársasági elnök hozzátette: Krausz Ferenc és társai új eszközöket adtak az emberiség kezébe, amellyel vizsgálhatóvá váltak az atomokat felépítő elektronok mozgásai és energiaváltozásai, s ezzel végtelen távlatokat nyitottak.
A fénysugár, amellyel Krausz Ferenc világít, egy eddig teljesen ismeretlen dimenziót tesz láthatóvá. A felfedezés életeket menthet az orvoslásban, megújíthatja a fizika és kémia számos tételét, elméletek újragondolására késztet más kutatókat, mozgásba hozza a világot – hangsúlyozta. Az államfő hozzátette: mindez azért következhetett be, mert volt valaki, aki kitartó munkájával, zseniális meglátásaival lépést tartott a nemzetközi tudománnyal, majd egy ponton az élre tört és egyedit alkotott. „Sikere világsiker, és minket, magyarokat is magasba emel” – mutatott rá Sulyok Tamás.
Emlékeztetett: sok magyart ismerünk, akit tudása, tehetsége és szorgalma emelt magasra, akinek sikerült akadályokat leküzdenie. Alkotásaikkal, találmányaikkal fontosak lettek hazánk és sokak számára, a legmagasabbra azonban csak kevesen érhettek el. Ők azok, akik világhódítók a tudományban, akik előrébb viszik az emberiséget, akik dicsőséget szereznek a magyar névnek. „Mai kitüntetettünk ilyen ember” – hangsúlyozta, hozzátéve: eredményeinek köszönhetően az emberiség sorsát formáló kérdésekben előrébb léptünk. Mindehhez társul a haza iránti szeretete, külföldön is megmarad magyarnak, segíti a jövő magyar kutatóit, magyar tudósait és felelősséget visel a magyar tudományos életért – méltatta az államfő Krausz Ferencet.
A díjátadón Krausz Ferenc megköszönte a miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a megelőlegezett bizalmat és a folyamatos támogatást, amelynek köszönhetően az elmúlt években Magyarországon sikerült egy világviszonylatban is párját ritkító csapatot felépítenie. Krausz Ferenc elmondta: a csapat célja lerakni a jövő megelőző orvoslásának alapjait, hogy egy mainál sokkal hatékonyabban működő egészségvédelmet tudjanak nemcsak Magyarországon, hanem reményeik szerint az egész világon létrehozni.
Az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János korábbi államfő és házastársa, Pintér Sándor belügyminiszter és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
Kutatások szerint Koptik Odo dömölki apát már az 1741-es országgyűlésen javasolta egy Szent Istvánról elnevezett nemesi lovagrend létrehozását. Esterházy Ferenc gróf 1760-ban nyújtott be javaslatot az uralkodónak civil érdemrend létrehozására az 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia Rend mintájára. Esterházy újabb tervezetét Mária Terézia 1764. február 20-án fogadta el, és Esterházyt nevezte ki az alapítandó rend kancellárjává. A döntés hátterében az lehetett, hogy a királynő 1764 júniusára országgyűlést hívott össze, amelyen a hadiadó emelését szerette volna elérni, s e gesztussal a rendek jóindulatát igyekezett elnyerni.
A Szent István Rend (Insignis Ordo Sancti Stephani) alapítására a királynő legidősebb fia, József főherceg – a későbbi II. József – római királlyá történő koronázásának napján, 1764. május 5-én került sor, és másnap már megtörténtek az első adományozások. A rend magyar jellegének hangsúlyozása érdekében a királynő a jeles alkalomra magyar viseletben jelent meg, kíséretét kizárólag magyar nemesek alkották, és fontos szerepet játszott a ceremónián a magyar testőrség. A rend ünnepe augusztus 20., Szent István király emléknapja, nagymestere az uralkodó lett, latin nyelvű jelmondata így szólt: „publicum meritorum praemium”, azaz a köz szolgálatában szerzett érdemek jutalma.
Az alapszabály a rend tagjainak számát százban határozta meg három osztályban: 20 nagykeresztes, 30 parancsnok és 50 kiskeresztes, e számba az egyházi tagokat nem számították bele. A kitüntetést csak férfiak kaphatták (az egyetlen kivétel az alapító Mária Terézia volt), az első két osztályban a kitüntetés elnyeréséhez négy generációra visszamenőleg kellett nemesi származást igazolni, bár ettől kivételes esetben eltekintettek. A három osztály jelvénye nagyságban eltérő aranyszegélyű, sötétzöld zománcos kereszt volt, fölötte a magyar királyi korona képével; a nagykereszthez csillag is járt. A kereszt középpajzsa kerek, vörös zománcos, benne a koronás zöld hármas halmon fehér kettős kereszt áll, jobbról M. T., azaz M(aria) T(eresia) kezdőbetűk arany színben. A középpajzsot arany szegélyű karikagyűrű fogja körbe, benne a rend jelmondata. A jelvényt az első osztályban jobb vállon átvetett vállszalagon, a második osztályban nyakon, a harmadikban gomblyukban viselték. A rendnek külön öltözete is volt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as felbomlása után a Szent István Rend megszűnt, újjáalapítását a független Ausztria és Magyarország közötti vita gátolta arról, hogy Mária Terézia osztrák főhercegnőként, német-római császárnéként vagy magyar királynőként volt-e alapító. 1938-ban, az Anschluss (Ausztria német bekebelezése) után Horthy Miklós kormányzó rendelkezett a Magyar Királyi Szent István-rend adományozásáról, átvette a rend nagymesteri tisztségét, de a felújított rendet csak néhány alkalommal adományozták.
A kitüntetéssel elsősorban polgári szolgálatokat ismertek el, politikusok, diplomaták, hivatalnokok és a 19. században már művészek és tudósok is megkaphatták. (A legenda szerint Arany János visszautasította a kiskeresztet, sőt válaszul írta volna A walesi bárdokat – a valóságban a költeményt 1857-ben írta, és tíz évvel később, a kiegyezés után kapta a kitüntetést, amelyet jobb meggyőződése ellenére, barátai unszolására elfogadott, de nem köszönt meg.) Az elismerést protokolláris és külpolitikai okokból is osztották, így a listán szerepel a szabadságharcot leverő Windisch-Grätz herceg, a megtorlást vezénylő Haynau, avagy 1938 után Hermann Göring, a náci Harmadik Birodalom egyik vezetője és Joachim von Ribbentrop külügyminiszter is.
A Szent István-rendet 1946-ban, a köztársaság kikiáltásakor szüntették meg, majd 2011-ben a 2011. évi CCII. törvénnyel megújították.
Az ismét a legmagasabb magyar állami kitüntetésnek számító Magyar Szent István-rend a Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb, különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére szolgál. A kitüntetést 2013-tól augusztus 20-án adományozza a köztársasági elnök (aki tisztségénél fogva maga is kitüntetett). A Magyar Szent István-rendnek nincsenek osztályai, nők is megkaphatják, de a jelvény ugyanolyan, mint Mária Terézia korában volt.
Az eddigi kitüntetettek: 2013-ban Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor (1929–2015) közgazdász, bankár, az „euró atyja”; 2014-ben Kertész Imre (1929–2016) Nobel-díjas író és Rubik Ernő Kossuth-díjas építészmérnök, feltaláló; 2015-ben Polgár Judit olimpiai bajnok nemzetközi sakknagymester és Eötvös Péter (1944–2024) Kossuth-díjas zeneszerző-karmester; 2016-ban Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes és Makkai Ádám (1935–2020) Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas költő, nyelvész; 2017-ben Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek és Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmester; 2018-ban Demény Pál György demográfus; 2019-ben Roska Botond neurobiológus kutatóorvos; 2020-ban Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikus; 2021-ben Lovász László Abel-díjas, Széchenyi-nagydíjas matematikus, az MTA volt elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, az MTA volt elnöke; 2022-ben Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes és Rofusz Ferenc Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a nemzet művésze; 2023-ban Karikó Katalin Nobel- és Széchenyi-díjas biokémikus, kutatóbiológus, Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója kapta.
