Kurtág György zeneszerző kapta a Közmédia Év Embere 2024 Díjat MTI.jpg

Kurtág György kilencvenkilencedik születésnapján vehette át a Közmédia Év Embere Díjat

Kurtág György zeneszerző átvette a Közmédia Év Embere Díjat szerdán a Budapest Music Centerben.

A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett, kétszeres Kossuth- és háromszoros Erkel Ferenc-díjas, Wolf- és Bartók–Pásztory-díjas, továbbá több nemzetközi díjjal elismert zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus a 99. születésnapja alkalmából rendezett, Kurtág 99 elnevezésű koncerttel egybekötött ünnepélyes díjátadón vehette át az elismerést.

„Kurtág György a zene lelkiségének, direkt hatásának a legnagyobb mai mesterei közé tartozik. Olyan zeneszerző, aki úgy haladta meg a klasszikus komolyzenei értelmezést, hogy nem öncélúan szétverte azt, hanem logikusan, rendezetten új értelmet adott neki” – méltatta a zeneszerzőt Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a zeneszerző életműve metszete a magyar népzenei hagyományok, valamint azok bartóki és kodályi feldolgozásának és annak a felismerésnek, hogy „a csend nem feltétlenül a zene hiányát, hanem éppen hogy a zenei elemek hangsúlyozását is jelentheti”.

„Kurtág György a legfiatalabb magyar művész, mert fiatal az, akinek van merészsége úgy meghaladni a hagyományok konvencióit, hogy nem megtagadja, hanem értékeit megőrizve újraépíti azokat” – fogalmazott Hankó Balázs.

Az elismerést Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója adták át a díjazottnak.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA által 2020-ban hagyományteremtő céllal létrehozott Közmédia Év Embere Díjat minden évben olyan személynek ítélik oda, aki szakmai pályafutásával maradandó értéket teremtett és életműve hatást gyakorolt a társadalomra és a kultúrára.

A Közmédia Év Embere Díjat elsőként Karikó Katalin Nobel- és Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus kapta, majd 2021-ben Szilágyi Áron négyszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok vehette át. 2022-ben a Magyar Zene Háza tervezőjét, Fudzsimoto Szú japán építészt tüntette ki a közszolgálati média. Tavaly pedig a Nobel-díjas, Fejszál király- és Wolf-díjas, valamint Magyar Szent István-renddel kitüntetett kísérleti fizikusnak, Krausz Ferencnek ítélték oda az elismerést.

A szerdai koncerten a jazz és a kortárs zene határmezsgyéjén alkotó hazai zenészek, valamint a klasszikus zongorajáték mesterei rótták le tiszteletüket Kurtág György előtt 99. születésnapja alkalmából. A program vezérfonalát Kurtág születésnapi köszöntésként készült művei alkották, ezek mellett pedig megszólaltak azok az új kompozíciók, átdolgozások és hangszerelések, valamint improvizációk is, amelyeket az ő darabjai ihlettek.

Az előadáson közreműködött Fekete-Kovács Kornél (trombita), a Modern Art Orchestra művészeti vezetője, Gőz László (harsona), ifjabb Kurtág György (elektronika), Lukács Miklós (cimbalom), Csalog Gábor (zongora), Kemenes András (zongora).

Kurtág György 1926. február 19-én született a bánáti Lugoson. Zenei tanulmányait Temesváron folytatta, majd a budapesti Zeneakadémián tanult. Zongora és kamarazene tanszakokon, valamint zeneszerzés tanszakon szerzett diplomát. 1960-tól 1968-ig az Országos Filharmónia korrepetitora volt. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene-tanára lett.

Az 1981-ben bemutatott A boldogult R. V. Truszova üzenetei című művével nemzetközi hírnevet szerzett. Európa-szerte több meghívást és felkérést kapott, a legnevesebb zenei központokban dolgozott. Kiemelkedő munkásságát és életművét rangos díjakkal ismerték el, nemcsak hazánkban és a kontinensen, hanem a tengerentúlon is. Első operáját – Fin de partie – Jelenetek és monológok, opera egy felvonásban – mintegy tízéves alkotói munka után 2017-ben fejezte be.

Kimeríthetetlen alkotói vágyának köszönhetően a nagy múltú, nemzetközileg is ünnepelt magyar operák sora így új darabbal bővült. A Samuel Beckett azonos című drámája alapján komponált művet a milánói Scalában mutatták be 2018-ban. A Közmédia Év Embere Díjra választott művész jelenleg második operáját komponálja.

A szerdai koncertről készült televíziós közvetítést vasárnap láthatják az érdeklődők az M5 csatornán.

Ez is érdekelheti

Az elsők között kapta meg a Kossuth-díjat „a cimbalom Liszt Ference”

Száznegyven éve, 1886. február 28-án született Rácz Aladár cimbalomművész, aki saját kezűleg építette át a hangszerét, klasszikus hangszerré avatta a cimbalmot, megalapította a Zeneakadémia cimbalom tanszakát, és akit Camille Saint-Saëns „a cimbalom Liszt Ferencének” nevezett.

Indiai filmfesztivál, interaktív zenei programok és műkincsek a bombazáporban – Programajánló

Indiai filmfesztivál a Puskin Moziban, interaktív zenei programok a Danubia Zenekarral a BMC-ben, Halmos Béla Program Gálaest a Hagyományok Házában, tematikus családi nap Mátyás király emlékére a budai Várban – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Hírmozaik – február 23.

Szarka Tamás turnéra indul, pásztorok és legelők nemzetközi éve, Kurtág-kézirat került elő, Musical Színjátszó Találkozó, az Ismerős Arcok új lemeze.

Nagy Dénes: Kurtág György százévesen is a jelenben él

A február 19-én kereken 100 éves Kurtág György az európai zeneszerzők nagy generációjának utolsó tagja: a róla készült Kurtág-töredékek című filmet éppen a születésnapján mutatják be a mozik. Nagy Dénes rendezővel Kurtág mitikus alakjáról, zenén keresztül kifejezett érzésekről és az embert meghatározó csendekről beszélgettünk.