090.354N_.jpg

Budapest ostromára emlékeznek a Magyar Építészeti Múzeumban

A II. világháború fővárosunk történetének egyik legsötétebb időszaka. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Budapest ostromának nyolcvanadik évfordulójára a háborús károkat bemutató kiállítással emlékezik.

Az 1944. december 25-től 1945. február 13-ig tartó ostrom során Budapest hadszíntérré vált. Nemcsak a várost védő katonák, hanem a lakosság is elszenvedte a bombázások és az utcákra kiterjedt harcok következményeit. A támadások az épületállományban is jelentős károkat okoztak.

A lakhatatlanná vált lakóházak mellett legfontosabb középületeink is romossá váltak, a felrobbantott Duna-hidak pedig ellehetetlenítették a Pestről Budára való átjutást. A kiállítás közvetlenül az ostrom után készült fényképanyagon keresztül mutatja be az épített környezetet ért pusztítást, illetve betekintést enged a meginduló újjáépítésbe.

A tárlat a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Bajza utcai Műhelytér kiállítóhelyén látható január 31. és március 30. között.

Ez is érdekelheti

Nagy sikerrel működik a Városligeti Kertmozi, augusztus közepéig ingyen filmezhetünk

A Liget Budapest és a Pavilon Kert a kiemelkedő látogatói érdeklődésre tekintettel augusztus 19-ig meghosszabbítja az ingyenes Városligeti Kertmozi programját, melyben mások mellett helyet kapott a Macskafogó, A bárányok hallgatnak és a Ponyvaregény is.

Királyoknak és oroszlánoknak is tervezett épületeket – száz éve hunyt el Hauszmann Alajos

„A jó épület hosszú idő múltán is igazolja alkotóját” – mondta a 100 éve, 1926 júliusában elhunyt Hauszmann Alajos építész, és nincs okunk kételkedni a szavaiban, különösen akkor, ha a fő műveire gondolunk, többek között a Budavári Palotára, az Erzsébet körúti New York-palotára, a Kossuth téri Királyi Kúriára.

Hírmozaik – július 7.

Idén is megrendezik a Nemzetközi Cigány Dal Napját, a KFT zenekar szerint szerzői jogot sért a Heineken új terméke, George Clooney életműdíjat kap Velencében – hírösszefoglalónk.

Folyami uszodák és hidroplánok Budapesten – A Duna egykor a nagyvárosi élet része volt

„A Duna a Fekete-erdőben ered, a Fekete-tengerbe torkollik, hossza 2850 kilométer. Útja során négy európai fővároson folyik keresztül, ezek: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád” – nagyjából ez az a tankönyvi példamondat, ami mindenkinek a fejében megvan a Dunáról.