Magyar költő Cambridge-ben

A kötet Békássy Ferenc magyar születésű, de Angliában felnőtt és Cambridge-ben végzett költő életművét tartalmazza. Békássy Ferenc 1893-ban született Zsennyén, ahol a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. Zsennyei Alkotóháza is megtalálható. Békássy Ferenc 1905-től középiskolai tanulmányait Angliában végezte, a Cambridge-i Egyetemen történelmet hallgatott, tagja volt a legkiválóbb diákokat tömörítő zártkörű irodalmi klubnak, az Apostolok Társaságának, ahol kapcsolatba került Bertrand Russell-lel, Ludwig Wittgensteinnel, Virginia Woolffal és John Maynard Keynesszel, akihez szoros barátság fűzte. Az ígéretes pályakezdés közepette érte a világháború kitörésének híre. Hazája iránti elkötelezettségből ? azzal az eltökélt szándékkal, hogy Magyarországot fegyverrel is védelmezni fogja ? vissza akart térni Magyarországra. Hazautazása másnapján Nagy-Britannia hadat üzent az Osztrák?Magyar Monarchiának. Itthon önkéntes huszárnak állt: a galíciai fronton harcolt, 1915 nyarán Bukovinában, Dobronucnál hősi halált halt.

Mára Békássy újra bekerült a hazai köztudatba: 2013-ban jelentek meg például kötetbe szerkesztve Békássy szerelmes versei. Angliában azonban régóta ismerik a nevét, elég csak Cambridge-be ellátogatni, ahol az egyetemi kápolna falán olvashatók az I. világháborúban elhunytak nevei, mint Rupert Brook költőé. Mivel Békássy a világháború hírére hazatért, majd az orosz fronton elesett az angolok számára ellenséges csapatok katonájaként, neve nem kerülhetett akkor a főtáblára. Békássy Ferenc így egy külön táblát kapott évekkel később a kápolna falán.

Békássy Ferec régi nemesi családba született az édesanyja, Bezerédy Emma hozományát képező zsennyei kastélyba, apját, Békássy Istvánt Tisza István miniszterelnök nevezte ki ispánná. Több ezer könyvet tartalmazó könyvtárukban angol, francia és német nyelvű köteteket találtunk volna abban az időben, így nem csoda, ha az édesanya ragaszkodott hozzá, hogy gyermekei mind a négy nyelven olvassanak. Ahogy arról sem mondott le, hogy Békássy Ferenc külföldön folytassa a tanulmányokat: 1905-ben, 12 évesen küldte fiát az angliai Bedalsbe. Már itt, igen fiatalon, angolul és magyarul írt verseket, de Nietschéről is tartott előadást.

A kötet Békássy Ferenc szinte összes, angolul írt és fennmaradt levelét és versét tartalmazza, köztük azokat is, amelyeket annak a Noelnek írt, akibe szerelmes lett Angliában töltött évei során. Vetélytársat is szerzett magának ezzel, többek között Rupert Brookot. A kapcsolatuk eredményeként egy levelezési háromszög alakult ki, és bár a nő soha nem játszotta ki egymás ellen a két, érte rajongó ifjút, Rupert Brook és Békássy Ferenc között is levelezés indult meg.

A történetük megértésében a szerző segítségére volt Noel lánya, akivel 1981-ben találkozott Gömöri György. Ő volt az, aki biztatta a szerzőt, hogy adja ki a leveleket, amit több mint 30 éves kutatómunka követett, majd megszületett a kötet. A mostani könyv kiadásával egy angol kiadó bízta meg Gömöri Györgyöt, aki családi fényképekkel és újonnan előkerült versekkel egészítette ki az addig ismert anyagot.

A kötet címe ? The Alien in the Chapel, azaz Idegen a kápolnában ? Békássy lelkiállapotára utal: nem érezte magát teljesen otthon a többnyire angol diákok között. Közben azonban saját hazájában, Magyarországon sem érzi ezt, hiszen a magyarországi provinciális világ nem elégíti ki intelligenciáját. Végül azonban modora, jósága elnyeri az angolok tetszését. Cambridge-ben, ahol 1911-ben kezdte meg tanulmányait, tagja volt az egyetem egyik legrangosabb csoportjának, az Apostolok Társaságának, ahova elsőévesként, első külföldiként került be. A második egyébként éppen Wittgensteinnel volt.

Már Angliában neves költővé érett, ez nem vitás, bekerült például az egyetem 1913-as antológiájába. Költészetére nemcsak az angolok, hanem a franciák és a németek is hatottak. Békássy itthon is próbált egyébként érvényesülni költőként, el is küldte Babitsnak verseit, aki akkor ugyan nem találta publikálhatónak az elküldött műveket, Békássy halálakor mégis úgy nyilatkozott róla, hogy nagy költő válhatott volna belőle. Mellette azonban Kosztolányi is gyászolta az ifjú korában elhunyt költőt, aki igen élesen és jól látta a világháborús történéseket, Keynesnek 1915-ben írt levelében ostoba gyűlöletnek nevezte az otthoni események eredőit, és ezt gyanította az angol közéletben is.

Műveiben életének egyes mozzanatai, történései is visszaköszönnek: az Adriatica című költeménye például arról szól, hogy próbálja három férfi elnyerni egy lány szerelmét egy hajóút során. Az elbeszélő költemény további érdekessége, hogy miközben Békássy szerelemről ír, tárgyilagos tud maradni.

A költő életével kapcsolatos kutatás folytatódik, formálódik egy Békássy-összes, az anya, Bezerédy Emma és Babits Mihály levelezéséből ugyanis kiderül, születtek olyan esszék és versek, amelyeket még nem találtak meg.

Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond