Orbán Ottó születésnapja – 1936 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja

ORBÁN OTTÓ (Bp., 1936. május 20. – 2002. május 26.): költő, esszéista, műfordító. Árvaházban nevelkedett. 1956–tól az ELTE bölcsészettudományi karán tanult magyar-könyvtár szakon. 1958-tól irodalmi munkásságából élt, 1981-től a Kortárs rovatvezetője, 1990–től főmunkatársa. Indiában járt tanulmányúton 1968-ban, 1976-ban pedig az International Writing Program (Iowa) keretében az Amerikai Egyesült Államokban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem és a Minnesotai Egyetem meghívott tanára. Első indiai útját Ablak a földre (1972) című útirajzában, amerikai tapasztalatait az Útkereszteződés Minneapolisban, Ötvenegy vers Amerikáról (1993) című kötetében örökítette meg. 1989-ben a Magyar PEN Club alelnöke. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja (1993).
1973-ban és 1985-ben József Attila-díjat, 1974-ben Graves-díjat, 1983-ban és 1984-ben az Európa Kiadó nívódíját, 1986-ban és 1994-ben Az Év Könyve jutalmat, 1986-ban Déry-díjat, 1987-ben Radnóti-díjat, 1990-ben a Soros Alapítvány irodalmi díját és Weöres-díjat, 1992-ben Kossuth-díjat és Kortárs különdíjat kapott, 1997-ben Pro Literatura életműdíjjal és a Soros Alapítvány Életműdíjával tüntették ki.

Első kötete huszonnégy éves korában jelent meg. Hatvanas évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg. A hetvenes évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kap a versbeszédben az irónia. Életművének alapmotívumai a háború, az üldöztetés, az árvaság, a mindig változó történelem kihívásai és tanulságai, Magyarország és a nagyvilág viszonya, az egyén és a társadalom, a költészet lehetőségei. Költészetében önálló vers, fordítás és esszé szétválaszthatatlan egységet alkot; a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonítja magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. A kíváncsiság, a kaland szeretete, a probléma-érzékenység és az elmélyült mesterségbeli tudás újította meg ismételten verseit, és ösztönözte arra, hogy az ókori görögöktől és kínaiaktól a kortárs norvég, svéd, dán, holland, katalán, angol, amerikai, argentin költőig bemutassa a világlírát.

(Ferenczi László és Dérczy Péter szócikkei alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000; Digitális Irodalmi Akadémia)

Francé Rezső (Raoul Francé) születésnapja – 1874

FRANCÉ REZSŐ, (Bécs, 1874. május 20. – Budapest, 1943. október 3.): biológus, botanikus, közismert és népszerű szakmai könyvek szerzője. A budapesti műegyetemen tanult, Entz Géza mellett dolgozott, majd Klein Gyula tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről. 1898-ban a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegéde lett, itt növénykórtani kérdésekkel foglalkozott, 1902-től külföldön élt, de mindig magyarnak vallotta magát, magyar állampolgár maradt. 1906-ban Münchenben saját biológiai kutatóállomást szervezett, általános biológiai problémákkal, a talaj élővilágával (az edafon elnevezés tőle származik), planktonkutatásokkal foglalkozott. Nevét világhírűvé népszerű könyvei tették, 8 kötetes Leben der Pflanzen című műve (szerzőtársakkal) a Brehm botanikai párhuzama. Idealista és vitalista volt s ezzel szemben állt a materialista természetszemlélettel, színes stílusával sokakban felkeltette a természet szeretetét és kutatásának vágyát. A lamarckizmus híve volt. Sok könyvet írt, magyarul is számos jelent meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Schweitzer Pál születésnapja – 1893

A dízelmotor fejlesztés egyik legkiválóbb egyénisége, SCHWEITZER PÁL (Miskolc, 1893. május 20. – State College, 1980. április 12.) 1917-ben fejezte be gépészmérnöki tanulmányait Budapesten, 1920-tól az Egyesült Államokban élt. Kezdetben gépgyári munkásként dolgozott, majd hamarosan szerszámtervező, 1922-ben már motorkonstruktőr lett. A dízelmotorokról írt két tanulmányának megjelenése után tanársegédnek hívták meg a State College-i állami egyetemre. A hallgatók számára motorkísérleti laboratóriumot létesített, itt alapozta meg a gyakorlati oktatást és itt folytatta kísérleteit. 1929-ben egy évig Drezdában képezte tovább magát. Amerikába visszatérve egyetemi tanárrá nevezték ki. Több mint 30 találmányára kapott szabadalmi oltalmat. Egyik kollégájával önálló tervezőirodát nyitott, ahol különböző ésszerűsítéseket végzett dízelmotorokon. Előadókörutakat tett Európában és Japánban. 1964-ben látogatott haza először. A budapesti műszaki egyetemen egyik legjelentősebb találmányáról, egy elektronikus szabályozóról, az Optimizer-ről tartott bemutatót és előadást; ennek alkalmazásával 40 %-os üzemanyag megtakarítást lehetett elérni.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)

Az adószabadság napja

Minden országban azt napot tartják az ADÓSZABADSÁG NAPJÁnak, amelytől kezdve az állampolgár már „önmagának dolgozik.” Az 1940-es években egy dallasi férfi számolta ki, hogy az évben hány napot dolgoznak az átlagbérből élők az állam számára. (Az Egyesült Államokban ez a szimbolikus határnap április 23.) Magyarországon ez az idő majd egy hónappal több: Négy és fél hónapig – 141 napig – a közösnek dolgozunk. Az csak a véletlen játéka, hogy ez a határnap egybeesik a személyi jövedelemadó bevallások határidejének napjával is. (Magyarországon a környező országokéhoz képest a közterhek jóval magasabbak, a nettó keresetek pedig alacsonyabbak: Szlovákiában 14 százalékkal, Lengyelországban 16 százalékkal, míg Csehországban 37 százalékkal visznek többet haza az állampolgárok.)

A méhek világnapja

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének döntése értelmében 2018-tól május 20-a a méhek világnapja. Az ENSZ ezzel a méhészek helyzetére és fontosságára kívánta felhívni a világ figyelmét. Három évig vizsgálták a méhek világnapjának kijelölését kezdeményező szlovéniai beadványt, míg végül 2017. decemberi közgyűlésükön elfogadták. A világon a legmagasabb arányban Szlovéniában foglalkoznak méhészkedéssel, ami a lakosság mintegy fél százalékát jelenti. Nem véletlen, hogy a méh világnapi javaslat is ebből az országból érkezett az elbírálásra és döntésre jogosult nemzetközi fórum, az ENSZ elé.
Miért éppen ezen a napon ünnepeljük a méhek világnapját? 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, Anton Janša. Az ő méhészeti munkásságának állítanak emléket azzal, hogy születésnapjának dátuma lett a méhek világnapja.