1850. március 18-án alakult meg a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara, amelynek első elnöke Valero J. Antal selyemgyáros, alelnöke Hild József építész lett. 1852-től Pest-budai Kereskedelmi és Iparkamara néven képviselte a kereskedelem és ipar érdekeit a törvényhozásnál, a kormánynál és a hatóságoknál; közvetítette az érdekeltek javaslatait, a felmerülő panaszokat, statisztikákat készített, valamint áru- és vámalkusz vizsgákat szervezett. A kamara 1863-ban részt vett az Áru- és Értéktőzsde megalapításában, támogatta az kizárólagos elnyerésében. A két világháború között jelentős befolyása volt a újonnan alapított gyárakat az állami kedvezmények megszerzésében, a hazai ipart a közszállítások legfontosabb gazdasági ügyek megoldásában, részt vett a Magyar Nemzeti Bank megalapításában. A kamarát 1948. június 15-én, az államosításkor feloszlatták. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1990. június 27-én alakult újjá, 107 magánvállalkozó, gazdasági társaság, ipari és szolgáltató vállalat hozta létre.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Budapest Lexikon)

A szecesszió és az erdélyi népi építészet stílusjegyeit ötvöző építész, BORSOS JÓZSEF (Hódmezővásárhely, 1875. március 18. – Debrecen, 1952. január 23.) a budapesti Műegyetem elvégzése után, 1898-ban Münchenben folytatta tanulmányait. 1903-ban Hódmezővásárhely főmérnöke, majd 1908-ban Debrecen főépítésze lett. Ő készítette el 1929 és 30 között a város szabályozási tervét. Több református templomot tervezett, így a hódmezővásárhely-susáni, a szegedi Honvéd-téri, a tiszalöki és debreceni egyetemi templomot. Az ő alkotása a debreceni köztemető ravatalozója és krematóriuma is. Építészeti stílusában Pecz Samu hagyományait követte, azaz a vasbeton szerkezet és a préselt téglaburkolat együttes alkalmazása jellemző munkáira. Debrecen Vénkert nevű városrészében 1913-ban épült fel Borsos József maga tervezte villája, amely szecessziós jegyeket visel, a fadíszek, faragások pedig az erdélyi népművészetet idézik. Az épület jelenleg irodalmi múzeumnak ad otthont.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)

Nagyformátumú terveket alkotó és megvalósító vízépítő mérnökünk, KISS JÓZSEF (Buda, 1748. március 16. – Zombor, 1813. március 13.) tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte. Kamarai mérnökként számos értékes felmérést és tervet készített a Duna különböző szakaszaival kapcsolatban illetve a bácskai mocsarak lecsapolásáról. Felismerve a Duna és a Tisza közti jelentős szintkülönbség hasznosításában rejlő lehetőséget, fivérével, Kiss Gáborral együtt tervet készített egy Monostorszeg és Bácsföldvár között építendő hajózó és lecsapoló csatornára. Ennek megépítése céljából Kempelen Farkas kamarai főmérnök támogatásával és pártoló véleménye alapján engedélyt nyertek az uralkodótól és részvénytársaságot szerveztek „Ferenc-csatornai királyi szabad hajózási társaság” néven, 1792-ben. Kiss József vezetésével 1793-ban megkezdték a munkálatokat és a csatorna 1707-ben már Szapárig hajózható volt, amikor a társulat vezetősége a Kiss-fivéreket kibuktatta a társulatból és csatornaépítést Heppe Szaniszló építési igazgató vezetésével fejezték be. A forgalomnak 1802-ben átadott csatorna révén 227 kilométerrel rövidült meg az erdélyi só és a bánáti búza vízi útja Pestig. A társulat 25 év alatt 20 millió forint jövedelemre tett szert – a Kiss-fivérek viszont mellőzötten, elszegényedve haltak meg.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1998, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)