000_33B9692.jpg

A mikroműanyagok az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez is hozzájárulhatnak

A mikroműanyagok nemcsak a környezetet szennyezik, de a felszínükön kialakuló baktériumtelepek ellenállóbbá is válnak az antibiotikumokkal szemben.

A mikroműanyagok már mindenhol jelen vannak: az ételeinkben, az óceánok mélyén, a felhőkben, a hegységek csúcsain – és az emberi szervezetben is. Egy új kutatás szerint azonban ezek az apró műanyagdarabkák nemcsak a környezetet szennyezik, hanem elősegíthetik az antibiotikum-rezisztens baktériumok kialakulását is. 

A baktériumok számos különböző okból válhatnak rezisztenssé az antibiotikumokkal szemben, ideértve a gyógyszerek helytelen és túlzott használatát, de fontos tényező a mikrokörnyezet is, ahol a baktériumok szaporodni tudnak. A Bostoni Egyetem kutatása során az Escherichia coli (E. coli) baktériumot vizsgálták, és kiderült, hogy a műanyagfelületeken kialakuló biofilmek – a baktériumok által létrehozott védőrétegek – sokkal vastagabbak és ellenállóbbak, mint amiket más anyagokon, például üvegen hoznak létre. A mikroműanyagokon létrehozott biofilmen az antibiotikumok nem tudtak áthatolni, ez pedig fokozza az antibiotikum-rezisztenciát. 

A jelenség különösen veszélyes lehet a sűrűn lakott, szegényebb közösségekben, például menekülttáborokban, ahol a műanyaghulladék nagy mennyiségben halmozódik fel, és a fertőzések gyorsan terjedhetnek.

Jelenleg évente 4,95 millió halálesetet hoznak összefüggésbe az antibiotikum-rezisztens fertőzésekkel világszerte, és ez a szám a mikroműanyagok terjedésével tovább növekedhet.

A kutatók következő célja, hogy megvizsgálják, a laboratóriumban tapasztalt jelenség mennyire jellemző a valós környezetben. Nemzetközi kutatópartnerekkel együtt szeretnék feltérképezni a menekülttáborokban előforduló, mikroműanyagokhoz köthető antibiotikum-rezisztens baktériumokat, és megérteni a baktériumok és a műanyagok közötti pontos kölcsönhatásokat.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma

Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.

Örkény, Csehov és Schiller receptre adtak kultúrát

1842. március 30-án hajtották végre az Egyesült Államokban az első érzéstelenítéses műtétet. Ennek emlékére az amerikai törvényhozás 1990-ben március 30-át az orvosok napjává nyilvánította. Hat kivételes írót mutatunk most be ebből az alkalomból, akik nemcsak az alkotás mesterei, de az orvostudományok terén is jártasak voltak.

A rák gyakran egy identitásválság tünete

A nyugati orvostudomány sokat tud a gyógyításról, de keveset a gyógyulásról – ezzel is szembesül az On the Spot 13. évadának főszereplője, miután végstádiumú rákkal diagnosztizálják. Hat epizódon keresztül ismerhetjük meg egy gyógyulás történetét, amely valójában nem a rákkal való küzdelemről szól.

Tizennyolc évbe tellett, míg elismertette diplomáját az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilma nem csupán elhatározta, hogy orvos lesz, hanem az életével bebizonyította: a nőknek nem kell engedélyt kérniük a műveltséghez és hivatásuk megválasztásához.