fortepan_82104.jpg

Milyen kapcsolat volt az MTA és a Nemzeti Múzeum között a 19. században?

Az MTA és a Magyar Nemzeti Múzeum kapcsolata a 19. században a címe az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum szabadegyetem programsorozata, a Múzeumakadémia május 6-i előadásának, amelyen a gróf Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István által alapított két intézmény kapcsolatát ismerhetik meg az érdeklődők.

Az előadás megismerteti a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának azon előzményeit, amelyek a nemzet múzeumával összekötik. A Marczibányi-jutalom mellett ezek közül a legérdekesebb az első múzeumigazgató, Miller Jakab Ferdinánd 1809-ből származó javaslata, mely a Tudós Társaságot az összes tudományágban, de a Magyar Nemzeti Múzeum keretei között kívánta létrehozni.

Ezt követően az is többször felmerült, hogy a létesítendő, majd a már működő Akadémia a múzeummal közös hajlékot kapjon. A reformkorban végül csak a Nemzeti Múzeum épülete épült fel, de még ezután is felmerült, hogy ehhez építenek hozzá egy olyan szárnyat, amelyben az MTA lelhet otthonra. Erre végül nem került sor, de arra igen, hogy a Tudós Társaság székházának felépüléséig számos alkalommal itt tartsa közgyűléseit és ünnepi rendezvényeit, valamint rendes osztályüléseit.

Ez utóbbiak taglalása kapcsán az előadás kitér majd arra is, hogy milyen személyi összefonódások voltak a két intézmény között, azaz kik lettek a múzeumi tisztviselők közül akadémiai tagok és játszottak meghatározó szerepet az Akadémia vagy egyes osztályai működésében.

Az előadást Debreczeni-Droppán Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa tartja. A programon való részvétel regisztrációhoz kötött, regisztrálni a jegy megváltásával lehetséges.   

Az MTA és a Magyar Nemzeti Múzeum kapcsolata a 19. században – Debreczeni-Droppán Béla előadása – május 6. 17 óra, MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum. További információ a múzeum honlapján.

Ez is érdekelheti

Lúdas Matyi megbocsát Döbröginek

Fazekas Mihály elbeszélő költeménye alapján írta meg Tasnádi István a történet színpadi változatát, melyet 2015-ben mutatott be először a Ciróka Bábszínház. A tíz évvel ezelőtt létrehozott Lúdas Matyi produkciót új szereposztással alkotta újra Vidovszky György rendező és a Ciróka társulata.

Esterházy Miklós kedvenc hangszere a Pannonhalmi Főapátságban

Időutazásra hívja a közönséget Varga Tamás csellóművész együttese június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján. A barytontrió hangversenye a Pannonhalmi Főapátságban Esterházy Miklós udvarának zenei világát idézi meg a hangszerrel, amelynek egyik legnagyobb tisztelője maga a herceg volt, ő maga is játszott barytonon.

Az idei KAFF az évfordulók fesztiválja

Hazánk első animációs filmfesztiválja– egyben legnagyobb múltra visszatekintő filmes találkozóinak egyike –, az idén negyvenéves Kecskeméti Animációs Filmfesztivál május 27. és június 1. között válogatást nyújt a 111 éves magyar animáció legegyedibb alkotásaiból, lesz kiállítás a hetvenéves diafilmről, de a hazai animáció „kerek évfordulós” ikonikus alakjairól, Nepp Józsefről, Varga Csabáról, Reisenbüchler Sándorról és Vajda Béláról is megemlékeznek a szervezők.

Rózsaünnepet rendez a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Májusban két napra rózsába öltözik az MNMKK Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM). Első nap az intézmény Rózsadomb tövében álló könyvtára ad helyet a rózsa gyógyászati és kultúrtörténetéről, valamint kora újkori orvosi felhasználásáról szóló előadásoknak, a másodikon pedig a SOM-ban folytatódik a program, ahol a rózsa és az irodalom kapcsolata kerül terítékre.