A május 27-én kezdődő 17. KAFF a színes nemzetközi program mellett hangsúlyt helyez a legnagyobb magyar alkotók bemutatására, amely törekvés szerencsésen találkozik a ténnyel, hogy az idei találkozó bővelkedik a megünneplendő évfordulókban. Maga a fesztivál idén negyvenéves. A nyitónapon 17 órakor a Hírös Agóra kamaratermében Varga Zoltán filmtörténész nyitja meg a hazánk legidősebb animációs filmfesztiválját bemutató kiállítást, a későbbiekben pedig a közönség egy másfél órás válogatást láthat a KAFF legemlékezetesebb díjnyertes rövidfilmjeiből.
Körülbelül hetvenéves a diafilmgyártás, melyben a rajzfilmesek legnagyobb mesterei is részt vettek. Hiányt pótló az a május 28-án nyíló tárlat, amelyen 120 illusztráció lesz látható többek között olyan művészektől, mint Bartos Erika, Cakó Ferenc, Csermák Tibor, Dargay Attila, Foky Ottó, Gyulai Líviusz, Haui József, Hont-Varsányi Ferenc, Jankovics Marcell, Macskássy Gyula, Marék Veronika, Richly Zsolt és Sajdik Ferenc.
Idén ünnepelné nyolcvanadik születésnapját a magyar animáció egyik legsokoldalúbb alakja, Varga Csaba, akinek a KAFF-on is látható, A szél című alkotását 1998-ban Krakkóban a valaha készült legjobb animációk közé sorolták. Varga hozta létre a pécsi Ixilon stúdiót, amely 1979-ben csatlakozott a Pannónia Filmstúdióhoz. Egy évtizeddel később elsőként ő alapított önálló animációs stúdiót: az Erkel Andrással közösen indított Varga Stúdió a kilencvenes évek meghatározó animációs műhelyeként a neves külföldi megrendelések mellett a szerzői animációk felkarolásáról volt híres.
A Pannónia Filmstúdión belül „mindenesként”, „jolly jokerként” emlegették az alkotót, aki saját rendezései mellett főként forgatókönyvíróként, továbbá animátorként, háttértervezőként, sőt zeneszerzőként pályatársai filmjeit is segítette. Életművét mindenekelőtt a groteszk és a fekete humor jellemzi. Szívesen mutatott görbe tükröt az emberi gyengeségeknek és megalkuvásoknak. Vitriolos humora érvényesül első egész estés rajzfilmjében, az 1984-ben készült, kultikussá vált Hófehérben is, amely óriáskivetítőn lesz látható Kecskemét főterén.
Összetéveszthetetlenül egyedi, következetesen épített, egységes életművével a magyar filmművészet kiemelkedő alakja. Az 1960-as évek szellemiségét, elsősorban a pop art értékrendjét mentette át az animációs mozgókép művészetébe. Sodró és látomásos, olykor groteszk műveiben az eljövendő emberiség sorsáért aggódó szenvedélyes prófétaként, tudatos alkotóként és elkötelezett környezetvédőként jelenik meg.
Szintén idén lenne kilencvenéves a Balázs Béla-díjas érdemes művész, Vajda Béla, aki egyike volt a dokumentarista animáció hazai képviselőinek, miközben a karikaturisztikus animációban is maradandót alkotott. Életműve legnagyobb sikere a Cannes-ban 1980-ban Arany Pálma-díjjal kitüntetett Moto perpetuo, melyet most levetítenek a KAFF-on.
Végül az idén 111 éves magyar animáció legjavát három, másfél órás blokkba rendezve mutatja be a fesztivál a hatvanas évektől napjainkig. A válogatásba a legnagyobb nemzetközi fesztiválokon – Cannes-tól Berlinig, Annecy-tól az Oscar-gáláig – díjazott rövidfilmek kerültek be.
