A műemlékvédelem világnapját ünnepelték

A konferenciát Gyutai Csaba, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójának szavai nyitották meg, aki az esemény otthonául szolgáló Várkert Bazárt Ybl Miklós mesterművének és az egyik legszebb magyar épületnek nevezte, amely a pusztulásnak induló világörökségből nemzeti büszkeséggé vált.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára köszöntőjében megjegyezte, hogy az 1984 óta megrendezett ünnep kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a kulturális örökségvédelemért sokat tett emberek munkáját e napon jutalmazzák. Mint elmondta, a legfőbb mozgatórugójuk a szemléletváltás, a merev szabályok egyszerűsítése, átláthatóvá, költséghatékonnyá és beruházhatóvá tétele, amelyet új jogszabályokkal és intézményrendszerrel valósítanak meg. ?Az a célunk, hogy úgy védjük és őrizzük értékeinket, hogy ne vessünk gátat a gazdaság és a környezet fejlődésének, ne korlátozzuk feleslegesen és túlzóan, párbeszédet folytassunk, és ne kioktassunk, azaz az örökségvédelem partnerként tekintsen a tulajdonosokra, a beruházókra? ? fogalmazott az államtitkár.

Az államtitkár beszédében felidézte, hogy a kormány 2014 júniusában döntött a kulturális örökségvédelem integrált rendszerének megteremtéséről, amelynek keretében első lépésként a Miniszterelnökség irányítása alá került az építészet ügye mellett a kulturális örökségvédelem feladata és hatásköre, majd a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtal létrejött az örökségvédelem egységes háttérintézménye. És átvette a legfőbb szakmai, régészeti és műemléki feladatokat, jelentős szakmai és tudományos háttérrel rendelkező központi hivatallá válva, amely egyúttal a jelentős állami tulajdonú műemlékvédelmi feladatok vagyonkezelésének is a gazdája lett. ?Az átalakításnak különösen nagy hangsúlyt ad a kormány azon szándéka, amellyel fel kívánja gyorsítani a fejlesztések megvalósulását, mindenekelőtt az autópályák és utak építését? ? tette hozzá. Az átfogó módosító csomag az örökség védelmét összehangolja a hatékonyság és a gyorsaság iránti követelményekkel. A módosítás stratégiai szemléletváltást is tükröz, a régészeti és a műemléki értékek védelme terén, erőteljesebben összehangolva a gazdaság, a tulajdonosok és az örökségvédelem érdekeit ? emelte ki.

A Forster Gyula-díjat Németh Katalin és Sebestyén József építészmérnök a műemlékvédelem területén végzett kimagasló szakmai teljesítményéért, a Schönvisner István-díjat pedig Benkhard Lilla és Csányi Marietta régész vehette át L. Simon Lászlótól.

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke a kulturális örökséget jelölte ki a program kulcsfogalmául, amely magában foglalja a szellemi örökségként az adott helyhez kötődő társadalmi, közösségi hátteret és hagyományt, bekapcsolódva a műemléki értékekhez és régészeti örökségekhez, ezáltal lehetővé téve a hiteles helyszínekhez kötődő szellemi tartalom felemelkedését és az önazonosság megteremtésének eszközét. Csak összefogással lehet eredményt elérni, a kulturális örökségvédelem közösségformáló erővé válik ? hangsúlyozta Réthelyi Miklós.

Fotó: Csákvári Zsigmond