Az emlékévvel az első világháború feledésbe merült részletei elevenednek meg, ennek egyik szeletét foglalja magába a kiállítás, mely a világháború által inspirált festményeket, grafikákat mutatja be. Milyen nehézségekbe ütköztek, miközben a kiállítást szervezték?
Szerencsére nagy mennyiségben fennmaradt világháborús képzőművészeti alkotásokból kellett kiválogatni azt a mennyiségű anyagot, ami a villa kiállítótereiben elfér, ugyanakkor jól reprezentálja a frontok, a hátország és a képzőművészet viszonyát. Lényegében egy tárgy kivételével a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyállományára támaszkodtunk. Ezeknek jelentős része ma nem állandó kiállítási tárgy, hanem raktári anyag, amit fel kellett tárni, restaurálni erre az alkalomra.
Pontosan mióta készülnek a kiállításra, a munka egyúttal egy kutatói munkából is állt, vagy pontosan tudták, hogy melyik alkotó melyik alkotására vadásznak?
Az első világháború témájával nem most kezdtünk el foglalkozni, hiszen például a Magyar Nemzeti Galéria korábbi Mednyánszky László és Vaszary János kiállításain életművükön belül külön feldolgoztuk a háború alatt született műveik csoportját, de publikáltunk már a háborús grafikákról is. Ezzel a kiállítással igyekeztünk tovább árnyalni a világháborúról kialakított képet. Számos új tárgyat ismertünk meg, amelyek jól illeszkednek az ismertebb ábrázolásokhoz, Mednyánszky, Vaszary és Nagy István állandó kiállításon is szereplő műveihez.
Az 1916, 1917, 1918-ban megrendezett sajtóhadiszállás kiállításain számos jelenleg lappangó művet bemutattak, ezeknek felkutatása további munkát igényel.
Mely darab a kiállítás legnagyobb büszkesége?
A kiállítás különlegessége, hogy nagy mennyiségű plakátot, köztük magas művészi minőségű grafikákat láthat a közönség (Biró Mihály, Faragó Géza, Földes Imre stb.). Számos olyan grafika (akvarell, pasztell, ceruzarajz) kerül a látogatók elé, amelyek ritkán kapnak nyilvánosságot. (Vaszary, Nagy István, Bató József stb.) A kevéssé ismert alkotók közül figyelemreméltóak Márton Ferenc expresszív frontjelenetei, vagy Helbing Ferenc könyvborító-tervei.
Ki lesz a legmeglepőbb alkotó, akinek az alkotását ilyen összefüggésben még nem nagyon láthatta a széles közönség?
A kiállítás nyitó fejezete olyan kortárs alkotók munkáit tartalmazza, amelyek évtizedekkel később reflektálnak a világháborúra, és szubjektív módon, néha ironikusan közelítenek a témához. Paizs László, Kéri Ádám, Somogyi Győző és a Société Réaliste csoport alkotásait megtekintve a látogató tudatosíthatja jelenkori pozícióját, s nem a múlt átélésére, hanem annak megértésére törekedhet.
Az alkotásokról összességében mi mondható el? Ezek a korszak kiemelkedő munkái, vagy inkábba világháború ábrázolása miatt mondhatók különlegesnek?
A kiállítás anyagának válogatásakor nem a művészi minőség volt az elsődleges szempont, a tárgyakra a korszak vizuális kultúrájának részeiként tekintettük. Arra törekedtünk, hogy a lehető legtöbb képzőművészeti műfajt bemutassuk, a korszak művészi termésének stilisztikai sokféleségére is rávilágítsunk. Az volt a célunk, hogy a látogató számára világossá váljon a képzőművészet és propaganda összefüggése is.
Pontosan hány művész hány alkotása látható?
66 alkotótól mintegy 150 mű látható a kiállításon.
