A muzsikáló nagycsalád Németországból költözött haza, hogy a magyar kultúrát ápolják

Különleges nagycsaládot ismerhetünk meg a Csoóri-sorozat legújabb filmjéből: Nagy Rékáék hét gyereket nevelnek, és Németországból költöztek haza, mert attól féltek, hogy a gyerekek odakint elveszítenék a magyar nyelvet, vele együtt pedig az identitásukat is. Az ifjak végül Székelyudvarhelyen kezdtek hangszeres népzenét tanulni annak érdekében, hogy minél mélyebben meg tudják élni magyarságukat.

„Egyre silányabb szókinccsel beszélgettek, és gyakran németül játszottak, sok dologra nem volt magyar szavuk” – foglalta össze az anyuka a külföldön töltött időszak hatását a gyermekeire. 

A hazaköltözést követően nem állt meg a család félúton: a nyelvi közeg mellett a tradíciót is visszaadták a gyerekeknek. A Kaszaj Kulturális Egyesülethez fordultak, és rövidesen minden gyerek hangszeres népzenét kezdett tanulni Székelyudvarhelyen. 

„Az ő különleges családi közösségük egy még nagyobb családra, a táncházasok, a népzenészek családjára talált rá nálunk” – mondja Orendi István, a Kaszaj Kulturális Egyesület alapítója.

A népzenét még bonyolultabb és költségesebb jól oktatni, mint a táncot – mert egy táncos akár ötven embert is taníthat egyszerre, a  népzene hatékonyan közvetlen átadással, mester és tanítvány kétszemélyes közegében tanulható. A Csoóri-sorozat új filmjéből kiderül, hogyan tudja pótolni a Csoóri Program a romániai állami népzeneoktatás hiányát, és hogyan lehet új műhelyekre találni.

„Sokszor gondolkoztam azon, hogy melyek ennek az ötvenéves táncházmozgalomnak a meghatározó mérföldkövei. Az első mérföldkő az elindulás volt. Aztán a második: 1978-ban Székelyudvarhelyen tartották a világ legelső táncháztalálkozóját. És ilyen volumenű történéseket hoz most el a Csoóri Program is” – mondja Orendi.

A film szereplői arról is vallanak, mit jelent kisebbségi létben a hagyomány ápolása és hogy mennyiben lehet átadni a népzene és néptánc szeretetét a következő generációknak. 

A Csoóri Sándor Program 2017 óta folyamatosan segíti a magyar népművészeti örökséget élő hagyományként művelő hazai és határon túli közösségeket. A Csoóri-sorozatot követve a Kultúra.hu Youtube-csatornáján különleges zenész- és táncosközösségeket ismerhetünk meg Kárpát-medence-szerte.

A program a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.

Ez is érdekelheti

A mindennapok filozófiája – Borbély Mihály

A zene felszabadító erejéről a szaxofonon, tárogatón és más népi fúvós hangszereken is játszó, többek között Kossuth-díjjal és Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett multiinstrumentalista zenésszel, a Vujicsics együttes alapító tagjával, Borbély Mihállyal beszélgettünk.

A népzenei revival mozgalom Béla bácsija ma lenne nyolcvanéves

Halmos Béla – a nemrég elhunyt Sebő Ferenc mellett – nemcsak az alapító atyja volt az 1972 májusában belendült, világszerte százezreket vonzó táncházmozgalomnak, hanem mindvégig megmaradt egyik legstabilabb és leghitelesebb oszlopának.

Fonogram-díjat nyert Nóvé Soma és ifj. Csoóri Sándor Rumnaplója

Fonogram-díjat kapott a Rumnapló: Nóvé Soma és ifj. Csoóri Sándor „Sündi” bemutatkozó lemeze kiérdemelte Az év hazai világ- vagy népzenei albuma elismerést. Nóvé Somával beszélgettünk.

Johan János: Ma az emberek inkább nézik, és csak másodsorban hallgatják a zenét

Johan János prímás idén januárban határozta el, hogy visszahozza a köztudatba az 1988-ban alapított Magyar Nemzeti Cigányzenekart, amely egy ideig szüneteltette a közös munkát. A formáció főprímását és művészeti igazgatóját kérdeztük a cigánymuzsika múltjáról és jövőjéről.