A muzsikáló nagycsalád Németországból költözött haza, hogy a magyar kultúrát ápolják

Különleges nagycsaládot ismerhetünk meg a Csoóri-sorozat legújabb filmjéből: Nagy Rékáék hét gyereket nevelnek, és Németországból költöztek haza, mert attól féltek, hogy a gyerekek odakint elveszítenék a magyar nyelvet, vele együtt pedig az identitásukat is. Az ifjak végül Székelyudvarhelyen kezdtek hangszeres népzenét tanulni annak érdekében, hogy minél mélyebben meg tudják élni magyarságukat.

„Egyre silányabb szókinccsel beszélgettek, és gyakran németül játszottak, sok dologra nem volt magyar szavuk” – foglalta össze az anyuka a külföldön töltött időszak hatását a gyermekeire. 

A hazaköltözést követően nem állt meg a család félúton: a nyelvi közeg mellett a tradíciót is visszaadták a gyerekeknek. A Kaszaj Kulturális Egyesülethez fordultak, és rövidesen minden gyerek hangszeres népzenét kezdett tanulni Székelyudvarhelyen. 

„Az ő különleges családi közösségük egy még nagyobb családra, a táncházasok, a népzenészek családjára talált rá nálunk” – mondja Orendi István, a Kaszaj Kulturális Egyesület alapítója.

A népzenét még bonyolultabb és költségesebb jól oktatni, mint a táncot – mert egy táncos akár ötven embert is taníthat egyszerre, a  népzene hatékonyan közvetlen átadással, mester és tanítvány kétszemélyes közegében tanulható. A Csoóri-sorozat új filmjéből kiderül, hogyan tudja pótolni a Csoóri Program a romániai állami népzeneoktatás hiányát, és hogyan lehet új műhelyekre találni.

„Sokszor gondolkoztam azon, hogy melyek ennek az ötvenéves táncházmozgalomnak a meghatározó mérföldkövei. Az első mérföldkő az elindulás volt. Aztán a második: 1978-ban Székelyudvarhelyen tartották a világ legelső táncháztalálkozóját. És ilyen volumenű történéseket hoz most el a Csoóri Program is” – mondja Orendi.

A film szereplői arról is vallanak, mit jelent kisebbségi létben a hagyomány ápolása és hogy mennyiben lehet átadni a népzene és néptánc szeretetét a következő generációknak. 

A Csoóri Sándor Program 2017 óta folyamatosan segíti a magyar népművészeti örökséget élő hagyományként művelő hazai és határon túli közösségeket. A Csoóri-sorozatot követve a Kultúra.hu Youtube-csatornáján különleges zenész- és táncosközösségeket ismerhetünk meg Kárpát-medence-szerte.

A program a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.

Ez is érdekelheti

Letisztultság, spiritualitás és meglepően táncolható dalok a Dresch Quartet új lemezén

A Keskeny ösvény szeptember 18-án jelent meg a Morotva Records gondozásában, a streamingplatformokon kívül vinylen és CD-n is elérhető.

A Kerekes Bandet és a Dalindát közös nevezőre hozza a magyar népzene

Az egyetlen, ami összeköti a Kerekes Bandet és a Dalindát, az a magyar népzene. Az a paraszti muzsika, amelytől idővel mindkét formáció egyre messzebb került. Most közös lemezzel jelentkeztek, amelyen még messzebb jutottak az ősforrástól, ám annál közelebb egymáshoz. A Vadon egészen sajátos műfajú album, izgalmas újdonság mindkét együttes palettáján.

Fesztiválok, ahol garantált a jó hangulat – Szeptemberi programszüret

A szeptember a szüret ideje, a szürethez pedig számtalan kulturális, hagyományőrző program, programsorozat is kapcsolódik szerte az országban. Ezekből szemezgettünk néhányat, hat hazai borvidék egy-egy településére – Egerbe, Gyöngyösre, Sopronba, Szekszárdra, Tállyára és Badacsonytomajra – kalauzolva olvasóinkat.

Hagyomány – Komoly kérdések különleges ízekkel az Életed fagyija ötödik epizódjában

Fekete Bori énekes, zenetanár, Sipos Mihály agrármérnök, gazdálkodó és Berecz István néptáncművész, a Fonó Budai Zeneház népzenei igazgatója Szlimmy és Tícia vendégei a Hajógyár és a Petőfi Kulturális Ügynökség Életed fagyija című sorozatának ötödik részében, melyben különleges fagylaltokat kóstolnak és válaszolnak a fagyikhoz tartozó kérdésekre.