Krispin, ókeresztény vértanú
Krispin ókeresztény vértanú, aki a hagyomány szerint Diocletianus alatt szenvedett Soissons városában mártírhalált. Cipészként kereste kenyerét, a szegényeknek ingyen dolgozott. Kultuszának ősi központja Osnabrück, ahol ereklyéit őrzik.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium (részlet)
Az első magyar hivatalos színielőadás napja – 1790
A Várhegyen álló egykori karmelita kolostorban (napjainkban a Miniszterelnökség épülete) – melyet miután II. József parancsára feloszlatták a csak szemlélődő szerzetesrendeket, Kempelen Farkas tervei nyomán átalakítottak színházzá – hangzott el az első magyar hivatalos színielőadás, amelyet Kelemen László Magyar Játszó Társasága tartott 1790. október 25-én. Simai Kristóf kegyesrendi szerzetes „Igazházi” című darabját adták elő.
Az Iparművészeti Múzeum átadása – 1896
Az Iparművészeti Múzeum alapítását Rómer Flóris kezdeményezte 1864-ben a hasonló jellegű londoni illetve bécsi intézmények példájára. A gyűjtemény megalapozása már 1872-ben megkezdődött, amikor az országgyűlés 50 000 forintot szavazott meg iparművészeti tárgyak vásárlására. 1880-ban megnyílt az Iparművészeti Iskola, de mivel ennek sem volt állandó helye, a két intézmény együttes elhelyezésére alkalmas épület tervezésére 1891. május 15-i határidővel pályázatot írtak ki. A bíráló bizottság tagjai között olyan szaktekintélyek voltak, mint Ráth György, Stróbl Alajos, Ybl Miklós, Petz Samu és Steindl Imre. A 12 pályázat közül az első díjat a Lechner Ödön – Pártos Gyula tervezőpáros kapta. Azonban ez a terv sem felelt meg minden szempontból a kivitelezésre bocsátáshoz; költségcsökkentésre és a millenniumi ünnepségek végéig való megvalósíthatóság miatt bizonyos egyszerűsítésekre volt szükség. Lechner a hatalmas, szabálytalan telektömböt a lehető legjobb térkihasználással és a szimmetriát nélkülözni kénytelenül is rendkívül harmonikusan építette be. Az épületelemeket illetően az angol gótika, a korai reneszánsz és legfőképpen a mór stílus elemeit használta fel, a külső dekorációnál pedig jellemzően magyar megoldásra törekedett a Zsolnay-kerámiák alkalmazásával, amelyek magyar találmány: a pirogránit felhasználásával készültek. A belső kialakítás különlegessége a kétszintes, üvegtetős kiállítási csarnokot összefogó, ornamentális dísszé formált acél tartószerkezet. Lechner az épület minden részén a rendelkezésre álló legkorszerűbb szerkezeti elemeket alkalmazta. Viszont ő is elismerte, hogy az átfogó stílusjegyek összhatásukban „túlságosan indus” hatást keltenek.
A zárókő letételi ceremóniára 1896. október 25-én került sor, I. Ferenc József jelenlétében. A múzeum ünnepélyes megnyitója 1897. november 20-án volt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Lechner Ödön; Válogatta és szerkesztette Gerle János, Holnap Kiadó, 2003)
Zatykó Imre születésnapja – 1900
A gyümölcsnemesítő kertész, Zatykó Imre (Orosháza, 1900. október 25. – Budapest, 1987. december 4.) a Kertészeti Tanintézetben szerzett oklevelet. Szirmán, majd Pomázon létesített faiskolát, Jánkmajtison gyümölcsöst telepített. Később az állami faiskolák munkáját irányította, végül a Kertészeti Kutatóintézetben hasznosította széleskörű gyakorlati tapasztalatait. A magyarországi faiskolai hálózat kialakítása és a korszerű gyümölcstermesztés egyik megalapozója volt. Kiemelkedő eredményeket ért el a gyümölcsfaalanyok szelekciójában, a hazai alanyok összegyűjtésében, a dió és más gyümölcsfajták gazdaságos szaporítási módjainak kikísérletezésében. Szorgalmazta a korszerű gyümölcsfajták behozatalát Amerikából.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Életrajzi Lexikon, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Tudománytörténeti Intézet)
Az opera világnapja
2018 óta ünnepeljük az opera világnapját Georges Bizet (1838–1875) és ifj. Johann Strauss (1825–1899) születésnapján.
1896-ban ezen a napon avatták fel az Iparművészeti Múzeumot I. Ferenc József és II. Vilmos német császár jelenlétében, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként. A nagyközönség számára az épület csak egy év múlva, a belsőépítészeti munkák befejezését követően nyitott meg.
Ünnep
A polgári igazságszolgáltatás európai napja – Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2003-ban döntött megtartásáról.
A tészta világnapja – 1995 óta tartják a tésztagyártók világkongresszusának határozata alapján, a tészta élelmezésben elfoglalt helyét kívánják ezáltal erősíteni.
Boldog Mór ünnepe – Bencés szerzetes, pécsi püspök, az első magyar író, aki latin nyelven írta meg két szent remete életét.
Az opera világnapja – 2018 óta ünneplik Georges Bizet és ifj. Johann Strauss születésnapján.
Október 25-én történt
1781 II. József király kiadta türelmi rendeletét, amely biztosította a nem katolikus vallásúak szabad vallásgyakorlatát és hivatalviselési jogát.
1790 Kelemen László magyar színtársulata megtartotta az első magyar nyelvű előadást a budai Várszínházban. További információk az OSZK honlapján.
1849 Aradon kivégezték Kazinczy Lajos honvédezredest, Kazinczy Ferenc fiát, a szabadságharc vértanúját.
1863 Megnyitották a svájci Cathry Szaléz Ferenc építette Sió-zsilipet, amely a Balaton vízszintjének és így vízkészletének szabályozásában játszik döntő szerepet.
1896 Budapesten felavatták az Iparművészeti Múzeumot. További részletekért érdemes felkeresni az OSZK honlapját.
1928 Budapesten átadták a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székházát.
1928 Déli harangszóval megkezdte működését az a 20 KW-os rádióadó, amely az 1924-ben felavatott 3 KW-ost váltotta fel Budapest közelében, Lakihegyen.
1956 A Parlament előtti Kossuth téren – valószínűleg szovjet harckocsik és ÁVH-sok a teret övező épületekből – tüzet nyitottak a tüntető tömegre, a halottak száma több százra tehető.
1957 Megkezdődött a Kádár-kormány egyik legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó koncepciós pere, a „nagy íróper”, amelyben Déry Tibort, Háy Gyulát, Zelk Zoltánt és Tardos Tibort titkos eljárásban börtönbüntetésre ítélték.
1973 Véget ért az október 6-án kezdődött jom kippuri háború, amelyet Izrael vívott az Egyiptom és Szíria vezette arab államok koalíciója ellen.
1990 A benzin árának váratlan és nagyarányú emelése ellen tiltakozó taxisok lezárták Budapest hídjait és kulcsfontosságú pontjait; a „taxisblokád” október 28-án ért véget.
1992 A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozsvári Nyilatkozatában elsőként fogalmazta meg az erdélyi magyarság önrendelkezési igényét.
2012 A Colorfront magyar cég On-Set Dailies termékével Műszaki Emmy-díjat nyert.
2013 A fizikai kutatások kiemelkedő jelentőségű történelmi emlékhelyévé nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni Atommagkutató Intézetének (Atomki) főépületét az Európai Fizikai Társaság.
Október 25-én született
1825 ifj. Johann Strauss osztrák zeneszerző, a keringő királya
1838 Georges Bizet francia zeneszerző
1881 Pablo Picasso spanyol festő-és képzőművész
1888 Richard Evelyn Byrd amerikai felfedező, sarkkutató
1900 Zatykó Imre gyümölcsnemesítő kertész. Részletesebb életrajzért és pályaképért érdemes felkeresni az OSZK honlapját.
1904 Vargha László Ybl Miklós-díjas néprajztudós, építészettörténész
1907 Országh László magyar nyelvész, irodalomtörténész, szótárszerkesztő
1925 Liska Tibor Széchenyi-díjas közgazdász
1928 Paulo Mendes da Rocha Archias Pritzker-díjas brazil építész
1928 Simon Tibor Jászai Mari-díjas artista
1931 Annie Girardot francia színésznő
1935 Komlós Péter Kossuth-díjas hegedűművész
1938 Eckschmiedt Sándor atléta, edző, sportvezető, pszichológus
1942 Ladik Katalin József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, előadóművész
1944 Jon Anderson angol zenész, a Yes zenekar énekese
1944 Kovács Kati Kossuth-díjas énekesnő
1947 Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész
1948 Tamás Pál szociológus
1951 Mihály György Széchenyi-díjas fizikus, akadémikus
1968 Hamar Zsolt Liszt Ferenc-díjas karmester
1976 Mészáros Antónia magyar újságíró, szerkesztő, műsorvezető
1978 Zachary Knighton amerikai színész
1980 Kovács Olga magyar színésznő
1980 Mehcad Brooks amerikai színész
1984 Katy Perry amerikai énekesnő
2000 Szoboszlai Dominik magyar labdarúgó
Október 25-én halt meg
1400 Geoffrey Chaucer angol költő, „az angol irodalom atyja”
1647 Evangelista Torricelli olasz matematikus és fizikus, a higanyhőmérő feltalálója
1653 Théophraste Renaudot francia orvos, újságíró, az első francia hetilap, a La Gazette alapítója
1778 Istvánffy Benedek zeneszerző, karnagy, orgonista
1822 Csermák Antal magyar zeneszerző, hegedűművész
1848 Arnold György magyar zeneszerző, karmester, egyházi karnagy
1849 Kazinczy Lajos honvéd ezredes, aradi vértanú
1853 Szász Károly államférfi, matematikus
1890 Benkő Kálmán magyar színész
1903 Fadrusz János szobrászművész
1918 Csontosi János bibliográfus, művészettörténész, akadémikus, a Lobkowitz-kódex felfedezője
1918 Képessy József, a Tisza-szabályozás egyik első, meghatározó egyénisége
Orosházán született 1818. február 25-én. Budán és Bécsben végezte mérnöki tanulmányait. Publikációira figyelt fel Széchenyi István és ő kérte fel a Tisza-szabályozás munkálataiban való részvételre; a fiatal szakember már 1847-ben, 29 éves korában az egyik folyamosztály főmérnöke lett Törökbecse székhellyel. A vízügyeken kívül sok más hasznos tevékenységet is folytatott: megalapította a városban a kaszinót, a takarékpénztárat, faiskolát létesített, búzafajtát nemesített, amellyel az 1867-es párizsi kiállításon díjat nyert. 1866-tól irányította a teljes bánáti határőrvidék vízmunkálatait. 1867-ben jelent meg
A magyar Alföld hidrográfiája – vízműszaki nézetek és javallatok a vízöntözés érdekében című, máig aktuális gondolatokat, javaslatokat tartalmazó tanulmánya. Nagy érdeme, hogy a Bega és a Temes folyókat mellékfolyóikkal együtt egységes vízrendszerként kezelte, egységes terveket dolgozott ki a területre. Minderről 1873-ban egy újabb értékes tanulmányt jelentetett meg.
Forrás:
OSZK.
1918 Quittner Zsigmond építész, a Gresham palota alkotója
1934 Kremeneczky János mérnök, a magyar elektrotechnikai ipar megteremtője, a Wolfram-lámpagyár megalapítója
1958 Heller Erik büntetőjogász, az MTA levelező tagja
1965 Ascher Oszkár Kossuth-díjas színész, előadóművész, rendező
1984 Tardos Péter magyar újságíró, dalszövegíró, rádiós-televíziós szerkesztő
1994 Kocsis Antal olimpiai bajnok ökölvívó, a sportág első olimpiai és Európa-bajnoka
2002 Sir Richard Harris ír színész
2013 Hal Needham Oscar-díjas hollywoodi kaszkadőr
2016 Bara Margit Kossuth-díjas színésznő
2018 Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió főbemondója, előadóművész, tanár
2020 Bolberitz Pál Széchenyi-díjas teológus, filozófus
2021 Bartók Katalin erdélyi magyar biológus, egyetemi docens
2022 Korcsmáros György Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, érdemes művész
2022 Maros Gábor magyar színművész, operaénekes
#eztörténtma
