Madarász Csenge: Iránytűként szeretnék szolgálni
Mi lesz az irodalommal, és kell-e hozzá mesterséges intelligencia? Madarász Csenge, a Palackposta-pályázat egyik nyertese szerint nem: az irodalom lényege az emberség. Az írás mellett furulyázik, szaxofonozik, és a színház dramaturgiai oldala is vonzza. Úgy látja, az alkotó legfőbb feladata a példamutatás, a jövőben pedig a végletek után újra a hagyományosabb irodalom kerülhet előtérbe.
Mit tartasz magadról a legfontosabbnak elmondani?
Az írás mellett két nagy szenvedélyem van, a zene – 10 éve furulyázom és 3 éve szaxofonozom – és a színház, főként a dramaturgia része.
Mi jellemzi a művészetekbe és különösen az irodalomba vetett hitedet?
Szeretem azt a szemléletmódot, hogy az irodalom nem létezik önmagában, hanem az alkotó és a befogadó párbeszédéből áll össze.
Ennek a párbeszédnek a sokféleségére minden alkalommal rácsodálkozom.
Mi motivál abban, hogy elkötelezetten alkoss?
Hiszem, hogy az alkotónak az a legfőbb feladata, hogy példát mutasson. Szeretnék a műveimmel valamilyen módon iránytűként szolgálni az emberek számára.
Milyen jövőjét látod az irodalomnak a következő évtizedekben?
Úgy látom, hogy az irodalom a végletekig fog menni, mind költői kifejezésmód, mind témaválasztás, mind minden más terén, ez pedig magával hozza majd az igényt ismét a hagyományosabb, visszafogottabb, magasztosabb tárgyú irodalom iránt.
Hogyan befolyásol az alkotásban az AI elterjedése?
Tudatosan kerülöm az AI-használatot, nemcsak az alkotás, de az ötletelés során is. Szerintem a mesterséges intelligencia nagyon hasznos, de nem a művészet az a terület, ahol szükségünk van rá. Az emberség és az emberiesség az irodalom lényege, és ezen nem változtat, és nem is fog változtatni semmi.
A pályázatra három korosztályban lehetett jelentkezni: az 1. kategóriában a 15–18 évesek, a 2. kategóriában a 19–25 évesek, a 3. kategóriában a 26 év felettiek.
Madarász Csenge a pályázat egyik nyertese: az 1. kategóriában harmadik helyezést ért el.
