64e85ca2243531f7a02a2e9b.jpg

Magyar festőművész képeit is beválogatták a világhírű művészeti folyóiratba

A Phaidon új kortárs festőművészeti perspektívákról szóló kiadványában kaptak helyet Keresztesi Botond munkái.

A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő művész, Keresztesi Botond munkái kerültek be a nemzetközi szinten is magasan jegyzett Phaidon Kiadó Vitamin P4 – New Perspectives in Painting című albumába. A hírt az alkotót képviselő Longtermhandstand galéria tette közzé.

A Phaidon Press globálisan az egyik legfontosabb kiadó a vizuális kultúra területén, amely a képzőművészet, a design és a fotográfia berkein túl divattal és építészettel foglalkozó kiadványok megjelenéséért is felel.

Bár a Facebook-poszt szerint Keresztesi az első magyar név a katalógussorozatban, a Telex Karakter cikke emlékeztet, hogy korábban már a textilművészetre fókuszáló kiadványban is szerepelt magyar származású művész Kiss Adrian személyében.

Keresztesi Botond lapunknál legutóbb tavaly októberben szerepelt azon a listán, amelyet a világhír kapujában álló magyar képzőművészek névsorából állítottunk fel. Akkor szerzőnk, Kocsis Katica ezt írta róla: „Keresztesi Botond a magyar festészet posztdigitális fordulatának egyik kulcsfigurája. Képein a videójátékok, internetes képtöredékek, futurisztikus motívumok és mitológiai utalások egyetlen, sűrű vizuális hálóban találkoznak. Az elmúlt években földrajzilag is kitágult a horizontja: Európa után Hongkongban és Kínában is bemutatkozott, ahol képi nyelve különösen rezonál az ottani vizuális kultúrával. (…) Keresztesi Botond több mint egy évtizede dolgozik együtt Bencze Péterrel, a Longtermhandstand vezetőjével.”

Keresztesi korábban Személyesen című sorozatunkban is szerepelt, de a műtermébe is ellátogattunk már.

Fotó: Kállai Márton

Ez is érdekelheti

Knyihár Amarilla: Egyszerre éljük át a szépséget és a veszélyeztetettséget

Knyihár Amarilla festészetében a látszólag távoli korszakokat ugyanaz a kérdés kapcsolja össze: mi történik a látvánnyal, amikor valamilyen felületen keresztül nézzük? Szentendre és a Papsziget folyton változó tájai azóta is meghatározó kiindulópontjai, képei ugyanakkor belső tájak is.

Miksa Bálint kompozíciói sehol sem nyugszanak meg

A Népszigeten található műteremben Miksa Bálint szabálytalan körvonalú festményei egymás mellett sorakoznak a falakon. Az egyik csillagrendszernek tűnik, a másik sűrű természeti tájnak: olyan képek, amelyekbe éppúgy bele lehet burkolózni, mint amennyire el lehet veszni bennük.

Mit tud Pap Gábor kezdeni egy olyan múlttal, amely nem a sajátja?

A művész az Even Randomness has Roots című kiállításhoz a fraknói Esterházy-vár Kunst- und Wunderkammerjének darabjait tanulmányozta, majd ebből a történeti tárgyanyagból kiindulva készítette el új, formázott vásznait.

Poszter helyett: Marosi Panni

Van valami nyugtalanító Marosi Panni Then I Cut One of My Braids című képén. Az előtérben egy levágott hajfonatot látunk, ami mögött váratlanul kinyílik a tér: az intim, tárgyakkal teli előtérből egy távoli tájra látunk rá.