64e85ca2243531f7a02a2e9b.jpg

Magyar festőművész képeit is beválogatták a világhírű művészeti folyóiratba

A Phaidon új kortárs festőművészeti perspektívákról szóló kiadványában kaptak helyet Keresztesi Botond munkái.

A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő művész, Keresztesi Botond munkái kerültek be a nemzetközi szinten is magasan jegyzett Phaidon Kiadó Vitamin P4 – New Perspectives in Painting című albumába. A hírt az alkotót képviselő Longtermhandstand galéria tette közzé.

A Phaidon Press globálisan az egyik legfontosabb kiadó a vizuális kultúra területén, amely a képzőművészet, a design és a fotográfia berkein túl divattal és építészettel foglalkozó kiadványok megjelenéséért is felel.

Bár a Facebook-poszt szerint Keresztesi az első magyar név a katalógussorozatban, a Telex Karakter cikke emlékeztet, hogy korábban már a textilművészetre fókuszáló kiadványban is szerepelt magyar származású művész Kiss Adrian személyében.

Keresztesi Botond lapunknál legutóbb tavaly októberben szerepelt azon a listán, amelyet a világhír kapujában álló magyar képzőművészek névsorából állítottunk fel. Akkor szerzőnk, Kocsis Katica ezt írta róla: „Keresztesi Botond a magyar festészet posztdigitális fordulatának egyik kulcsfigurája. Képein a videójátékok, internetes képtöredékek, futurisztikus motívumok és mitológiai utalások egyetlen, sűrű vizuális hálóban találkoznak. Az elmúlt években földrajzilag is kitágult a horizontja: Európa után Hongkongban és Kínában is bemutatkozott, ahol képi nyelve különösen rezonál az ottani vizuális kultúrával. (…) Keresztesi Botond több mint egy évtizede dolgozik együtt Bencze Péterrel, a Longtermhandstand vezetőjével.”

Keresztesi korábban Személyesen című sorozatunkban is szerepelt, de a műtermébe is ellátogattunk már.

Fotó: Kállai Márton

Ez is érdekelheti

Cservenka Edit: Ha a kép rögtön mindent elmond, könnyű továbblépni róla

Élénk színek, plasztikusan megfestett testtöredékek, egymásba forduló formák: Cservenka Edit képein az érzékiséghez rendre valamiféle sejtelmesség társul. A figurák környezetükbe olvadnak, a testrészek kapcsolatai nehezen kibogozhatók, a látvány az absztrakció és a felismerhetőség között mozog. Festészetének egyik alapvető kérdése, hogyan alakul az identitásunk mások között, és mennyit őrzünk meg magunkból az alkalmazkodás során. A Székesfehérváron élő alkotóval a kerámiától a festészetig vezető útról, az erotikus témák felvállalásáról és az anyasággal átalakuló munkáról beszélgettünk.

Mit adhat egy doktori iskola egy művésznek az időn és a fokozaton túl?

Hogyan lehet megfogalmazni, megosztani és értékelni a műteremben megszerzett tudást? A HAB SZÍNphonia – A Pécsi Iskola című kiállításához kapcsolódó október 29-i kerekasztal-beszélgetésen a művészképzés alapvető dilemmái kerültek szóba.

Málik Irén: Divatok jöttek, mentek, én maradok

A római sírkövekben, az umbriai templomokban és a kertben egymásra dobált fákban egyaránt talál olyasmit, amiből inspirációt nyer. Több mint öt évtizede dolgozik, ebből több mint negyven éve visszatérő vendége a Kecskeméti Alkotóháznak. A pályakezdésről, a saját útjához való ragaszkodásról és arról beszélgettünk, hogyan írhatja át egy szekrényből kieső vörös gombolyag az eredeti tervet.

Mit mutat Varsó, ha benyitunk a galériáiba?

A Warsaw Gallery Weekenden bizonyos pillanatokban úgy tűnt, hogy az ottani művészeti színtér a miénkhez képest némileg kísérletezőbb és bátrabb. Nem is feltétlenül azért, mert Varsóban radikálisan más művészet születik, hanem mert a galériák láthatóan több teret engednek az olyan műveknek is, amelyek nem kínálnak gyors befogadást.