64e85ca2243531f7a02a2e9b.jpg

Magyar festőművész képeit is beválogatták a világhírű művészeti folyóiratba

A Phaidon új kortárs festőművészeti perspektívákról szóló kiadványában kaptak helyet Keresztesi Botond munkái.

A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő művész, Keresztesi Botond munkái kerültek be a nemzetközi szinten is magasan jegyzett Phaidon Kiadó Vitamin P4 – New Perspectives in Painting című albumába. A hírt az alkotót képviselő Longtermhandstand galéria tette közzé.

A Phaidon Press globálisan az egyik legfontosabb kiadó a vizuális kultúra területén, amely a képzőművészet, a design és a fotográfia berkein túl divattal és építészettel foglalkozó kiadványok megjelenéséért is felel.

Bár a Facebook-poszt szerint Keresztesi az első magyar név a katalógussorozatban, a Telex Karakter cikke emlékeztet, hogy korábban már a textilművészetre fókuszáló kiadványban is szerepelt magyar származású művész Kiss Adrian személyében.

Keresztesi Botond lapunknál legutóbb tavaly októberben szerepelt azon a listán, amelyet a világhír kapujában álló magyar képzőművészek névsorából állítottunk fel. Akkor szerzőnk, Kocsis Katica ezt írta róla: „Keresztesi Botond a magyar festészet posztdigitális fordulatának egyik kulcsfigurája. Képein a videójátékok, internetes képtöredékek, futurisztikus motívumok és mitológiai utalások egyetlen, sűrű vizuális hálóban találkoznak. Az elmúlt években földrajzilag is kitágult a horizontja: Európa után Hongkongban és Kínában is bemutatkozott, ahol képi nyelve különösen rezonál az ottani vizuális kultúrával. (…) Keresztesi Botond több mint egy évtizede dolgozik együtt Bencze Péterrel, a Longtermhandstand vezetőjével.”

Keresztesi korábban Személyesen című sorozatunkban is szerepelt, de a műtermébe is ellátogattunk már.

Fotó: Kállai Márton

Ez is érdekelheti

Kucsora Márta: Ha nem viszem végig, akkor általában a kukába kerül a mű

Kucsora Márta festményei nem engedik, hogy kívül maradjunk: monumentalitásukkal és érzékiségükkel megtorpanásra késztetnek, majd – ha akarjuk, ha nem – beszippantanak. Elég eléjük állni, és természeti képzetek, kozmikus víziók támadnak bennünk, máskor pedig úgy érezzük, mintha egy Petri-csésze mikrovilága nyílna meg előttünk.

Kemény György a kilencvenen túl sem tesz pontot színes életműve végére

Augusztus 31-ig látható a A GYURIII! az Új Városházi Galériában. Kemény György életmű-kiállítása megmutatja, mennyi játékosság, pimaszság és szellemi szabadság sűrűsödik Gyuriban – ahogy mindenki hívja –, és hogyan ölt mindez újra meg újra más formát: plakátban, rajzban, festményben, digitális munkában vagy szoborban.

A teremtett rend és a rend teremtése találkozik Füreden

Lantos–Fajó: akár egyetlen művész neve is lehetne. Ha ugyanis egymás mellé tesszük a két ikonikus alkotó tiszta színekből és geometrikus alapformákból építkező műveit – ahogy azt most a balatonfüredi Zsdrál Galériában is látjuk –, első pillantásra nagyon nehéz eldönteni, hogy hol ér véget az egyik életmű, és hol kezdődik a másik.

Ezen a kiállításon elmosódnak az álom és a valóság határai

Felébredünk, kinyitjuk a szemünket és felismerjük a szobát. Mégsem áll össze rögtön minden. A tárgyak a helyükön vannak, de az álom hangulata egy darabig még ott marad rajtuk. A szentendrei Karnevál Kávéházban látható Hipnopomp című kiállítás ezt az élményt bontja ki hat különböző művészi megközelítésen keresztül.