64e85ca2243531f7a02a2e9b.jpg

Magyar festőművész képeit is beválogatták a világhírű művészeti folyóiratba

A Phaidon új kortárs festőművészeti perspektívákról szóló kiadványában kaptak helyet Keresztesi Botond munkái.

A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő művész, Keresztesi Botond munkái kerültek be a nemzetközi szinten is magasan jegyzett Phaidon Kiadó Vitamin P4 – New Perspectives in Painting című albumába. A hírt az alkotót képviselő Longtermhandstand galéria tette közzé.

A Phaidon Press globálisan az egyik legfontosabb kiadó a vizuális kultúra területén, amely a képzőművészet, a design és a fotográfia berkein túl divattal és építészettel foglalkozó kiadványok megjelenéséért is felel.

Bár a Facebook-poszt szerint Keresztesi az első magyar név a katalógussorozatban, a Telex Karakter cikke emlékeztet, hogy korábban már a textilművészetre fókuszáló kiadványban is szerepelt magyar származású művész Kiss Adrian személyében.

Keresztesi Botond lapunknál legutóbb tavaly októberben szerepelt azon a listán, amelyet a világhír kapujában álló magyar képzőművészek névsorából állítottunk fel. Akkor szerzőnk, Kocsis Katica ezt írta róla: „Keresztesi Botond a magyar festészet posztdigitális fordulatának egyik kulcsfigurája. Képein a videójátékok, internetes képtöredékek, futurisztikus motívumok és mitológiai utalások egyetlen, sűrű vizuális hálóban találkoznak. Az elmúlt években földrajzilag is kitágult a horizontja: Európa után Hongkongban és Kínában is bemutatkozott, ahol képi nyelve különösen rezonál az ottani vizuális kultúrával. (…) Keresztesi Botond több mint egy évtizede dolgozik együtt Bencze Péterrel, a Longtermhandstand vezetőjével.”

Keresztesi korábban Személyesen című sorozatunkban is szerepelt, de a műtermébe is ellátogattunk már.

Fotó: Kállai Márton

Ez is érdekelheti

Nincs hová hátrálni Herman Levente és Radu Belcin közös kiállításán

Herman Levente és Radu Belcin Alkony két világ között című, a Várfok Galériában látható kiállítása nem kínál feloldást, és nem tesz úgy, mintha a sötétségen túl valamilyen megnyugtató horizont várna ránk.

A debreceni Modem átírja a hazai múzeumi térképet

A debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ új kiállítása nem egyszerűen egy gyűjtemény bemutatása. A Dinamikus struktúrák című tárlat valójában intézményi látlelet: arról mesél, hogyan válik egy vállalati gyűjtési stratégia közgyűjteményi örökséggé – és hogyan írja át a hazai múzeumi térképet.

Poszter helyett: Hegedűs Anett

Hegedűs Anett Átman című szobra első pillantásra a keleti meditációs hagyományok ikonográfiáját idézi: a figura lótuszülésben, keresztbe tett lábakkal jelenik meg, teste nyugodt és zárt, tekintete befelé fordul. A mű azonban nem egyszerű spirituális idézet.

Egy játszótér a white cube romjain

A Lowbrow goes on kiállítás a Deák17 Galéria tereiben laza könnyedséggel emeli be azokat a műfajokat és vizuális nyelveket, amelyek korábban a művészeti világ perifériájára szorultak.