64e85ca2243531f7a02a2e9b.jpg

Magyar festőművész képeit is beválogatták a világhírű művészeti folyóiratba

A Phaidon új kortárs festőművészeti perspektívákról szóló kiadványában kaptak helyet Keresztesi Botond munkái.

A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő művész, Keresztesi Botond munkái kerültek be a nemzetközi szinten is magasan jegyzett Phaidon Kiadó Vitamin P4 – New Perspectives in Painting című albumába. A hírt az alkotót képviselő Longtermhandstand galéria tette közzé.

A Phaidon Press globálisan az egyik legfontosabb kiadó a vizuális kultúra területén, amely a képzőművészet, a design és a fotográfia berkein túl divattal és építészettel foglalkozó kiadványok megjelenéséért is felel.

Bár a Facebook-poszt szerint Keresztesi az első magyar név a katalógussorozatban, a Telex Karakter cikke emlékeztet, hogy korábban már a textilművészetre fókuszáló kiadványban is szerepelt magyar származású művész Kiss Adrian személyében.

Keresztesi Botond lapunknál legutóbb tavaly októberben szerepelt azon a listán, amelyet a világhír kapujában álló magyar képzőművészek névsorából állítottunk fel. Akkor szerzőnk, Kocsis Katica ezt írta róla: „Keresztesi Botond a magyar festészet posztdigitális fordulatának egyik kulcsfigurája. Képein a videójátékok, internetes képtöredékek, futurisztikus motívumok és mitológiai utalások egyetlen, sűrű vizuális hálóban találkoznak. Az elmúlt években földrajzilag is kitágult a horizontja: Európa után Hongkongban és Kínában is bemutatkozott, ahol képi nyelve különösen rezonál az ottani vizuális kultúrával. (…) Keresztesi Botond több mint egy évtizede dolgozik együtt Bencze Péterrel, a Longtermhandstand vezetőjével.”

Keresztesi korábban Személyesen című sorozatunkban is szerepelt, de a műtermébe is ellátogattunk már.

Fotó: Kállai Márton

Ez is érdekelheti

A legértékesebb kortárs magyar festő műve is felbukkan a Virág Judit Galéria aukcióján

A hazai kortárs festészet legértékesebb nemzetközi sztárjai lesznek a Virág Judit Galéria május 19-i aukciójának főszereplői.

Olyan, mint egy kapcsolat, vagy valóban az?

Kivel beszélgetünk, ha imádkozunk? Ha álmodunk? Ha elképzelünk egy beszélgetést, vagy fejben teljes vitákat folytatunk le? Valódi kapcsolatba léphetünk, ha nem tudjuk pontosan, ki – vagy mi – válaszol? Mi történik, ha egy gép felel? Spitzer Fruzsina képzőművész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnöke az alkotásai által nem válaszokat ad, hanem egy határhelyzetbe visz: oda, ahol az ember és a gép közötti kapcsolat megtapasztalható.

Kovács Gabriella titokkal övezett, burjánzó univerzumai

A Vasas Székházban található műtermében találkozunk vele, ahová nemrég költözött át a Nyolcésfélből. Kovács Gabriella meséli, hogy négy év után nem volt könnyű maga mögött hagyni a napsütötte festőtermet és az ottani közösséget, de mostanra az új épületben is megtalálta azokat az alkotókat, akikkel rezonál. A költözés új munkaritmust is hozott, miközben nemrég zárult Agavé című kiállítása a Hybridart Space-ben.

Összeszőve – történelmi szőnyegek és kortárs művek válnak hidakká a HAB tárlatán

A HAB Összeszőve-kiállítása a régmúlt idők szőnyegeit, textiljeit, szövött emlékeit és a kortárs festményeket állítja párbeszédbe. A térben és időben létrejövő dialógusok hidakat emelnek idősíkok és kultúrák között: a múlt és a jelen egymást értelmezve, egymásba kapaszkodva jelenik meg. A kiállítás kurátorával, Kocsis Katicával beszélgettünk.