Szempont
Így nem lett költő Gelu Păteanu
30 éve halt meg Gelu Păteanu. Volt egy nagy pillanat a székelyföldi Etéden a nyolcvanas évek vége felé, amikor a falu fontos irodalmi központtá is válhatott volna, de senki nem ismerte fel – bár jóllehet, fel sem ismerhette – ennek a lehetőségét.
Ha spórolnunk kell, elsők között a kultúrafogyasztásról mondunk le
Könyvjelző-sorozatunk legújabb részében Izer Janka írót, Kovács Újszászy Péter, illetve Gere Nóra Éva költőket kérdeztük.
Fedezze fel a március 15-ei események legfontosabb helyszíneit!
Kövesse végig a forradalom helyszíneit, ahol Petőfi és a márciusi ifjak történelmet írtak!
Szilágyi István a lét végső kérdéseit feszegette
Az egy éve elhunyt Kossuth-díjas íróra emlékezünk, akinek életműve a magyar irodalom egyik különleges, egyedi hangú kincsestára marad.
Mennyire ismered az irodalom nagyasszonyait?
Ünnepeljük a Nemzetközi Nőnapot egy izgalmas irodalmi kalandozással! Kvízünk a magyar és világirodalom kiemelkedő női alkotóit, múzsáit és irodalmi alakjait helyezi középpontba.
Az irodalommal legyőzzük a halált
Könyvjelző sorozatunk legújabb részében Shrek Tímea írót, pedagógust, Szente Anita írót, irodalomterapeutát, illetve Pál Dániel Levente író-költőt, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgját kérdeztük.
Nem kell betegnek lennünk ahhoz, hogy jobban legyünk!
„A művészetnek ne legyenek korlátai – / Se ütem, se vonal, se szín.” – Karinthy gondolata a művészetről akár a művészetterápia mottója is lehetne. De legalábbis útmutatója. Sorozatunk legújabb részeiben alkotók, tudományos kutatók és művészetterápiás szakemberek mondják el, hogy mi mindenre használhatjuk a művészeteket.
Ez a könyv egészen új színben tünteti fel Petőfi és Júlia szerelmét
Bemutatták a Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című művet. Gyimesi Emese kötetével egy izgalmas és olvasmányos kutatói munka született.
Bolyai drámái nem gyönyörködtetni akartak, hanem tanítani
Ki volt Bolyai Farkas? Erre a kérdésre kis túlzással ezerféleképpen felelhetnénk. Matematikus, drámaíró, fizikus, gazdálkodó, borász, filozófus, és még sorolhatnánk. Átütő sikereket főként a matematikában ért el; ugyanakkor szomorújátékai értékes adalékai a magyar irodalomtörténetnek.
Miért káros, ahogyan a természetről gondolkodunk?
Hogyan alakítható ki az ember és a természet közötti harmónia? Irodalmi nagyjaink idézeteit gyűjtöttük össze.
Krasznahorkai és a magyarok
Ha hihetünk a 444-nek, akkor Krasznahorkai László legutóbbi interjújában, amit a svéd Svenska Dagbladetnek adott, sötét képet festett Magyarország jelenlegi állapotáról.
A kultúra csak fájdalomból születhet
Az anyanyelv – figyelmeztetett Csoóri – elveszhet idehaza is, „ha nem az igazat fejezzük ki vele, ha nem a legsürgetőbb, legizzóbb álmainkat bízzuk rá”.
Török Sophie kalandos élete bármelyik mai bulvárlapban megállná a helyét
Hetven éve ezen a napon hunyt el Török Sophie, a költőóriás Babits Mihály felesége, aki hányattatott sorsából egyedül az irodalmon keresztül látta a kiutat.
A Vuk és a Tüskevár írójára emlékeznek a múzeumok
Január 25-én, szombaton ingyenes családi napon emlékeznek meg a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményei a Vuk és a Tüskevár írójáról.
Ezt jelenti az „írói munka”, kedves ChatGPT
Milyen hatással van – és milyen hatással lehet a jövőben – a digitális technikai fejlődés, a mesterséges intelligencia az irodalom minőségére? Könyvjelző sorozatunk legújabb részeiben erre a kérdésre keressük a választ, melynek körvonalazásában ezúttal kortárs alkotók segédkeztek.
Jegyzetek a magyar kultúra napjára 2025-ben
Az idei év bőséges kapaszkodót biztosít egy bolond világban elbizonytalanodott magyarnak. Olyan cölöpemberek születésnapját ünnepeljük, mint Nagy László, Márai Sándor, Klebelsberg Kuno, Jókai Mór.