Szoboravató, kiállítások, múzeumpedagógia

Csók István festőművész születésének 150. évfordulója és kiemelkedő munkássága előtt egy emlékév keretében rója le tiszteletét az ország. ?Ha végigtekintünk ezen az életművön, akkor megállapíthatjuk, hogy nem tékozolta el azokat a lehetőségeket, amelyeket magával hozott.? Ki tudta aknázni a tehetségét és megalkotta mindazt, amit küldetésként kapott. Egy európai szintű életművet hagyott ránk, amelyre méltán lehetünk büszkék ? emlékezett meg Csók Istvánról Dr. Puskás Imre, kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár február 2-án a művész síremlékének megkoszorúzása alkalmából.

Az emlékév tovább folytatódott, február 14-én a cecei családi kúria előtt adták át a Csók Istvánt kalapban ábrázoló szobrot, február 27-én pedig L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke bemutatta a festőművész tiszteletére kibocsátott emlékérmét. ?Ez a 150. évforduló az utóbbi években kevésbé a művészettörténet fókuszában lévő, igen nagy életműre hívja föl a figyelmet? ? mondta el az államtitkár.

Csók, a derűs élet festője címmel nagyszabású tárlat nyílt február 13-án, a Várkert Bazár Testőrpalotájában. Az emlékkiállítás kurátora Gärtner Petra. A festmények a székesfehérvári Szent István Király Múzeumból, a Nemzeti Galériából, a Szépművészeti Múzeumból, a kaposvári Rippl-Rónai múzeumból, a szegedi Móra Ferenc múzeumból, a pécsi Janus Pannonius és a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumból, illetve magángyűjtőktől származnak.

A kiállítást folyamatosan tematikus kísérő programok tették népszerűbbé. Valentin-nap alkalmából a Szabad, a CSÓK akcióval várták a párokat, nőnapra a Múzsa CSÓKjával, gyermeknapra a CSÓKolom, bejöhetek? című programmal készültek. A Múzeumok Éjszakáján pedig CSÓK, a család címmel Palotainé Kali Gabriella, a festőművész jogutódja és Csók Sándor, a művész unokaöccse mesélt a festőművész életéről.

A programokat szakmai konferencia-beszélgetés is kísérte. ?Kereste a maga útját: erős volt rajta a nyomás, főleg az, amit ő tett a saját vállára. Az útkeresés főleg munkássága első évtizedében volt fontos a számára, nagyon sok kétséggel küszködött? ? nyilatkozta a festőről a kurátor az április 8-i beszélgetésen.

A július 5-ig látogatható tárlatot a BúcsúCSÓK akció zárta, amelynek keretében az utolsó látogatók jutalomban részesültek, de az 5. a 10. és a 15. ezredik vendéget is megünnepelték. ?Szoktam olvasgatni a vendégkönyvet és azt látom, nagyon hálásak az emberek, hogy olyan kiállítás nyílt meg a Várkert Bazárban, amely elsősorban szórakoztatni akar és kikapcsolódást nyújtani a szépség és derű nyelvén? ? fogalmazott a kiállításról Rodics Eszter, a Csók István Emlékév főszervezője, aki egy izgalmas múzeumpedagógiai kiadványt is szerkesztett a tárlat mellé.

A Csók István Emlékév népszerűsítésére június 24-én vándorkiállítás indult útjára, amelynek első állomása a Tatai Vár volt, később Balatonfüredre, Keszthelyre, Székesfehérvárra, Győrbe és Pusztakengyelbe is ellátogatnak. Novemberben pedig állandó kiállítás nyílik a Cecei Csók István Emlékházban, ahol a család kúriája is végre megtekinthető lesz. Az emlékévet a már megújult síremlék mellett február 1-én zárják majd, a festőművész halálának 55. évfordulóján.