Ady Endre
Ady a dekadens, önpusztító költő?
Ady legnagyobb fájdalma nem a dekadens vagy beteges minősítések, hanem a líráját visszatérő vádként érő „érthetetlen” jelző volt.
November 22-én történt
1878. november 22-én halt meg Rózsa Sándor, a legismertebb alföldi betyár, akit egyes legendák a szegények védelmezőjének, nekik önkényesen igazságot szolgáltató a magyar Robin Hoodnak tartanak. Mindezzel együtt az egyik legkegyetlenebb magyar bűnöző volt, akinek mintegy harminc gyilkosság és számtalan rablás terheli a bűnlajstromát. Rózsa és társai amnesztiáért cserébe az 1848–49-es szabadságharcban is részt vettek, és sikereket arattak szokatlan harcmodorukkal.
Őszi levelek szüretről, szerelemről, megfázásról és függőségről
Feltettük a kérdést, mit csinált Ady, Petőfi, Csáth és társaik egy ugyanilyen őszi napon száz vagy kétszáz évvel ezelőtt.
Régészkedés és múltidéző séta Sárospataktól Szentendréig
Háromszáz esztendő viselettörténete Sárospatakon, kortárs grafikai kiállítás Szentendrén, múltidéző épületséta, könnyűzenei mesterkurzus és családi régészkedés Budapesten – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Nézzen be Ady Endre és Boncza Berta fürdőszobájába!
Ha a Kultúra.hu bulvárlap lenne, ez a cikk így kezdődne: Ady Endre a cselédlánya nélkül még a meleg fürdőt se tudta magának elkészíteni. Pedig ez volt az igazság, ami nem csupán rá, de jó néhány kortársára is állt.
Ady Endre fotója egy antikváriumban bukkant fel
Az 1899-ben készült kép kikiáltási ára hatszázezer forint.
Évfordulós tárlatvezetés az Ady Emlékmúzeumban
Az Elbocsátó szép üzenet megjelenésének évfordulója alkalmából személyes hangvételű tárlatvezetést rendez az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) május 17-én a költő egykori pesti otthonában berendezett Ady Emlékmúzeumban.
Hogyan tisztálkodott Ady és Csinszka?
A városi vízhasználat háztartási eszköztárát mutatta be Ady Endre és Boncza Berta egykori lakásának fürdőhelyiségén keresztül az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Nagyvárosi vízhasználat és privát higiénia – Ady Endre és Boncza Berta fürdőszobája című programja az Ady Emlékmúzeumban.
Fedák Sári nevét az operettrajongók és az ultizók is gyakran emlegetik
Hetven éve, 1955. május 5-én hunyt el Fedák Sári, a múlt század egyik legnagyobb operettszínésznője. A hat nyelven beszélő primadonna igazi díva volt a színpadon, mindenkit megbotránkoztatott, mégis imádták, ruháit pedig leutánozták.
Remény, vér és virágzás
Az első május elseje története a méltó élethez és időhöz való emberi jogért folyó harc egyik mérföldköve.
Patyik Fedon dalaira Cseh Tamás is elismerően csettintene
A Cseh Tamás szellemiségét megidéző, de a magyar énekes-dalszerzői stíluson túlmutató Regős–Vértesi-szerzőpáros első lemeze kiforrott szerzői hangú, magabiztos debütálás, amely a magyar költészet napján nálunk hallható először.
Erre az irodalomórára Babits is rábólintana
A Centrál Irodalmi Zsúr nemcsak tanít, de meg is idézi a Nyugat szellemét. És tán a pogácsát rágcsáló diákok között a következő Ady is ott lapul.
Reviczky Gyula hangulatát Jászai Marinak sikerült végleg elrontania
Százhetven éve, 1855. április 9-én született Reviczky Gyula költő, író, akit a magyar irodalomtörténet az impresszionista, szimbolista költészet előfutárának tekint. Reviczky utolsó nagy szerelme a kor egyik legkiválóbb színésznője, Jászai Mari volt, akivel együtt fedezték fel és fordították Ibsent a magyar közönség számára.
„Házassági évforduló” az Ady Emlékmúzeumban
Száztíz évvel ezelőtt vette feleségül Ady Endre Csinszkát, azaz Boncza Bertát. A jeles évforduló alkalmából az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatvezetést rendez március 29-én a költő egykori pesti otthonában berendezett Ady Emlékmúzeumban.
Őseikért, magukért és értünk harcoltak – nemcsak karddal, hanem szavakkal is
Tíz olyan költeményt válogattunk össze, amelyek felelevenítik a március 15-i eseményeket.