Az ember tragédiája
Betiltották, végül a bemutatója napja lett a magyar dráma ünnepe
Ma van a magyar dráma napja, amelyet 1984 óta tartanak meg Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve.
Lábon lőtte magát a kortárs zenei világ azzal, hogy szakított a tonalitással
Fiatalon lúdtollal írt kottát, ma már mindent számítógépen készít. Gyöngyösi Levente elárulta, miért szakított a 20. századi zenei nyelvvel, és azt is, hogy egy román rendezőtől mit tudott meg Madáchról.
Arany János javítgatta Az ember tragédiáját
Miután Madách Imre 1860-ban elkészült Az ember tragédiájával, eljuttatta Arany Jánosnak, aki javasolt néhány apróbb módosítást a drámai költeményben.
Újragondolják a Semmit és a Tragédiát a Budapest Bábszínházban
Nagyszabású születésnapi koncerttel ünnepelte fennállásának 75. évfordulóját a Budapest Bábszínház vasárnap. A jubileumi eseményen jelentették be a következő évad bemutatóit.
Jankovics Marcell utolsó könyve a Biblia ősparkjába invitál
Megjelent Jankovics Marcell utolsó, torzóban maradt, de még így is monumentális munkája, a Jelképek és jelentések a Bibliában. Sok régi barát, tisztelő jelenlétében és közreműködésével mutatták be.
Madách-koncertet ad az AWS a Vígszínházban
Idén ősszel ismét budapesti kőszínház színpadán látható az AWS zenekar: a népszerű metálbanda november 2-án a Vígszínházban ad akusztikus koncertet.
Tízévesen már négy hangszeren játszott Bozay Attila
Huszonöt éve, 1999. szeptember 14-én halt meg Bozay Attila Kossuth-díjas zeneszerző. Termékeny pályafutása során tanított, kísérletezett, és olyan irodalmi művek nyomán komponált, mint a Csongor és Tünde vagy Az ember tragédiája.
A Bélaműhely hangjaira cincálja a Tragédiát
A hagyományos koncert kereteit lebontó Bélaműhely a zenélés ősi, felszabadító és közösségi élményéhez vezeti vissza a közönséget. Ezúttal egy izgalmas projektbe fogtak: július 11-én 19 órától az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében készülnek Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállításhoz készülő közösségi zenei játékkal.
Hat legendás magyar rajzfilm a Macskafogótól Ruben Brandtig
Mézga család, Dr. Bubó, Szaffi és Fehérlófia: ezek az alkotások mindenkiben kedves emlékeket idéznek fel. A Nemzeti Filmintézet idén meghirdette az animáció évét – idézzük hát fel a legnagyobbakat!
Március 26-án történt
„Sakkozó törökével” bolonddá tette a fél világot – 1804-ben ezen a napon hunyt el Kempelen Farkas tudós és feltaláló, az egyik utolsó polihisztor. Nemcsak sakkautomatája, de beszélőgépe miatt is emlékezünk rá, melynek élethű és működő mása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen látható.
Hatvan év, három évtized a rendezői székben
Március 8-án ünnepli hatvanadik születésnapját Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
A Madách-univerzum nyomozói
Az egyművesnek tekintett szerző, aki remeteként élt, és tönkrement házassága miatt általánosságban rossz véleménye volt a női nemről. Madách Imre élete és életműve azonban jóval izgalmasabb, sőt rejtélyesebb ennél, mint azt majd’ két tucat irodalomtörténész bizonyította.
Hogyan készítsünk időkapszulát?
Ki ne akart volna gyerekkorában kincsre lelni? Kincseket érő emlékeket, tárgyakat összeválogatni és elrejteni még jobb. Az időkapszula-készítés ezt az élményt kínálja, akár idegeneknek, akár jövőbeli énünknek szánjuk.
Az ember tragédiájának ezerféle arca
Vidnyánszky Attila 1998 óta több változatban is megrendezte Madách Imre halhatatlan művét. A Magyar Nyelvőr 4. számában megjelent interjúban Kornya István, a Nemzeti Színház magazinjának főszerkesztője arról kérdezte, hogy annak idején hogyan ismerkedett meg a művel, rendezőként pedig milyen felfogásban közelít hozzá.
Vízióból drogos képzelgés – A Katona József Színház EMBTRAG című előadásáról
A nézők hazamennek két felvonás között, vagy az üléshez szegezve nézik végig a háromórás társadalomszatírát. Székely Kriszta rendező erősen elrugaszkodik Madách eredetijétől, de ezt nyíltan és vállaltan teszi. Az eredmény: zavarba ejtő, némileg túlzó és legfőképp megosztó.
„Mondottam, lábnyom, mértéked legyen nulla”
Az eszkimó szín apokaliptikus vízióját helyezte a középpontba a Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb interaktív kiállítása.