Csáth Géza

Őszi levelek szüretről, szerelemről, megfázásról és függőségről

Feltettük a kérdést, mit csinált Ady, Petőfi, Csáth és társaik egy ugyanilyen őszi napon száz vagy kétszáz évvel ezelőtt.

Szeptember 11-én történt

Ma ünnepli negyvennyolcadik születésnapját Varró Dániel József Attila-díjas költő, műfordító. Tizenkét évesen kezdett verselni, első önálló kötete, a Bögre Azúr 1999-ben jelent meg, azóta számos műfajban megmutatta már a tehetségét a hazai közönség előtt: versek, gyermekversek, színdarabok, valamint műfordítások fűződnek a nevéhez.

(Szép)irodalmi békák

A békák meglepően gazdag irodalmi örökséget hagytak a magyar költészetben és prózában: hol időjósként, hol költői képként, hol pedig ijesztő víziókban bukkannak fel.

Hat magyar film, amelyet Cannes-ban is nagyon szerettek

Nyakunkon a cannes-i filmfesztivál! Ez alkalomból hoztunk hat olyan magyar filmet, amely a francia Riviérán is bemutatkozott.

Weiner Leó művészetét választékos ízlés és biztos kéz jellemezte

Száznegyven éve, 1885. április 16-án született Budapesten Weiner Leó kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, akinek különösen a kamarazene-oktatás volt a szívügye. Weiner Leó a múlt századi zene konzervatív ágának volt a képviselője, aki a dallam és harmónia fontosságát hangsúlyozta.

Budapesti séta a 140 éve született Kosztolányi Dezső nyomdokain

Ó én szeretem a bús pesti népet címmel indít városnéző sétát Kosztolányi Dezső életének fontos budapesti helyszíneire március 29-én az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum. A költő születésének 140. évfordulója alkalmából rendezendő eseményen Kosztolányi ifjúkorának éveit és szövegeit idézhetik majd meg az érdeklődők.

Február 13-án történt

1917-ben ezen a napon tartóztatták le kémkedés vádjával Párizsban Mata Harit, majd – bár nem voltak egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a németeknek kémkedett – halálra ítélték és 1917. október 5-én kivégezték. A holland táncosnő személye alaposan megmozgatta a filmkészítők fantáziáját: 1920-ban Asta Nielsen, 1931-ben Greta Garbo, 1964-ben Jeanne Moreau, 1972-ben Gábor Zsazsa, 1985-ben pedig Sylvia Kristel főszereplésével forgattak filmet róla.

Hogyan találkoztak magyar szerzőink a halállal?

Öngyilkosság, halálmenet, betegségek – így hagytak itt bennünket a kedvenc költőink és íróink.

Verselő pedagógussal és daloló folkrendőrökkel éltük túl a világvégét

A moziban világvégét néztünk, a Budapest Parkban rádiót hallgattunk, de a kastélyban is jót játszottunk e heti cikkeink tanúsága szerint.

Melyik szépirodalmi alkotónk volt vegyész, vagy vándorszínész?

Ki volt a könyvünket megíró és az oldalak mögé rejtőző személy? E kérdés nyomán gyűjtöttük egybe hat magyar alkotó polgári foglalkozását.

Szeptember 11-én történt

„Nem akartam erőszakosan, mindenáron ezt a pályát, viszont nagy őszinteséggel és lelkesedéssel vágytam rá, és sikerült” – nyilatkozta egy, a lapunknak adott interjúban Gallusz Nikolett színésznő, aki ma ünnepli születésnapját.

Február 13-án történt

„Csak egyet nem lehet / megértetni senkivel, / hogy semmit nem lehet / megértetni senkivel” – az idézet az ezen a napon elhunyt Tandori Dezső költőtől származik. Irodalmi tevékenysége mellett a madarak iránti szeretete is ismert: a sérült állatokat befogadta otthonába és gyógyította.

Mutatkozzunk be a városunknak!

Hicsik Dóra Szabadka épületeinek, s azok régi lakóinak barátja. Jó járni vele az utcákat, hisz biztos minden szegletről van egy jó története. Volt magyartanár, ám egy véletlennek köszönhetően rátalált igazi szakmájára, így lett könyvtáros. A véletlenek, mint mondja, meghatározták életét.

„Szabadkai vagyok” – mondták ők

Ha Szabadka híres szülötteit vesszük sorra, az első, aki eszünkbe juthat, valószínűleg Kosztolányi Dezső lesz. De mellette még sok polgára vált híressé a szecessziós Szabadkának, s nélkülük nem lenne ma a város az, ami. A teljesség igénye nélkül most bemutatunk néhányat közülük.

„Bátrabb, merészebb, szabadabb, szókimondóbb” – A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Budapestre érkezik

A szabadkaiak a Bethlen Téri Színházban három nap alatt három előadást mutatnak be a budapesti közönségnek. Az Úr nevében és a Lovas Ildikó regényéből készült Amikor Isten hasbarúg Urbán András rendezései, míg a színház legfrissebb produkciója, A föld fia Hegymegi Máté munkája.

A Kosztolányi család és Csáth Géza hagyatékával bővült a Pannon Egyetem gyűjteménye

A Kosztolányi család és Csáth Géza hagyatékának egy részével gazdagodott a Pannon Egyetem gyűjteménye. A kéziratokból, levelekből álló hagyatékban fényképek, személyes iratok is találhatók.