divattörténet
Júliusi látnivalók a Magyar menyasszony kiállításon
Még szűk két hónapig látható a Magyar menyasszony kiállítás a Nemzeti Múzeumban. A nagy sikerű tárlaton ebben a hónapban napjaink tervezőinek menyasszonyi ruháit is bemutatják.
Amit az öltözékünk elárul rólunk
Stílus vagy státusz? A divat nemcsak az identitást erősíti, hanem megkülönbözteti az egyént a tömegtől. A ruházkodásra épülő ipar komoly gazdasági erő, öltözködésünk pedig kulcsszerepet játszik a kultúrákban.
Ez volt ám a Szépvilág!
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, Szépvilág című kiállítása különös időutazásra hív: a korabeli német és magyar nyelvű divatlapok és az öltözködési kultúra által visz az 1840-es évek Pestjének sokszínű, forrongó világába.
Kivillanó női térdek és díszmagyar
Az első világháború idején munkába álltak a nők, a húszas évekre pedig teljesen megváltozott a társadalmi helyzetük. Megjelent az önálló, modern, önmagáról gondoskodni tudó és akaró nő. A Dresszkód: art deco című kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött ruhák és viseletkiegészítők segítségével a két világháború közötti női divatot és a megváltozott életmódot kívánja bemutatni.
Menyasszonyok régiül és modernül
Milyen a magyar menyasszony? Hol ilyen, hol olyan. Válságban, békében, nehéz sorsban és jómódban is tündököl, feltalálja magát, újrahasznosít. A Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása a menyasszony körül forog; hol sietve, hol ráérős tempóban.
Két kiállítás a fogyasztói szokásokról
A múzeumok nemcsak kulturális ereklyék őrzői, de a jövő formálásának eszközei is lehetnek, ha a környezettudatosság felé mozdulnak el, és látogatóikat is a fenntarthatóság kultúrájának megteremtésére ösztönzik. Íme két kiállítás, amelyek a fogyasztói szokásokat állítják a középpontba.
Zoób Kati rovata – A divat és a giccs
A giccs mint esztétikai fogalom az 1860-as években bukkant fel a korai iparosodáshoz és a burzsoázia felemelkedéséhez kötődő jelenség jellemzőjeként. Azóta a giccs kifejezés a rossz ízlés, a különcség és a negatív értelemben vett túlzás szinonimája.
Zoób Kati rovata: Közlekedés és divat
A divat olyan jelentős szerepet játszik a kultúránkban, hogy saját vizuális jelrendszerével mindenre reagál. A kerékpár és az autó megjelenése például olyan erőteljesen befolyásolta a nők öltözködését a praktikusabb, nagyobb szabadságot adó irányzatokkal, hogy valójában forradalmasította a divatot.
Zoób Kati rovata: A neoklasszicista öltözködés
A francia forradalom politikai, társadalmi és kulturális hatása olyan erős volt, hogy az 1789 és 1799 közötti időszakban a leghétköznapibb tárgyak és szokások is a konfliktusok jelképeivé, az emberek álláspontjának szimbólumaivá váltak. A forradalmárok az informalitást és egyszerűséget képviselő ruháikkal is felrúgták a tizennyolcadik század beidegződéseit, miszerint az öltözködés a társadalmi, gazdasági státuszt közvetíti. 1804-ben Napóleon császárrá koronázásával megkezdődött a rend helyreállítása. Bár uralkodását számos külföldön vívott háború jellemezte, sikeresen stabilizálta az országot, helyreállította a francia gazdaságot – különösen a textilipart.
Zoób Kati rovata: A szabadság mint személyiség
Szabadság a divatban a tógától a nadrágkosztümig.
A ruhád megmondja, hova tartozol! – A viselet mint kulturális szimbólum
Oltai Kata Only Skin Deep előadásában a 20. századra koncentrálva a viselet és a társadalmi elköteleződés vagy ellenállás kapcsolatait vizsgálta néhány példán keresztül.
Rotschild Klára, a divatkirálynő
Rotschild Klára életét és munkásságát mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása.
Milyen ruhákat viselt Erzsébet királyné?
Divattörténeti kiállítás a Gödöllői Királyi Kastélyban