Dráma
Minden szava igazság, és minden szava hazugság
Visky András Júlia című drámája a szerző édesanyjának története, de nem csak: beszél szerelemről, várakozásról, hitről – és hogy mi minden másról, arról anyák napja alkalmából a szerzővel és a Júliát először játszó Szilágyi Enikővel beszélgettünk.
Szakonyi Károly darabjának üzenete aktuálisabb, mint valaha
Szakonyi Károly Adáshibájában a Bódog család a televízió előtt veszíti el önmagát – a darab üzenete ma is aktuális, csupán a bálvány neve változott: tévé helyett okostelefon.
Sokoldalú, eredeti, madarandó – Bereményi Géza 80
Január 25-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Bereményi Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, Balázs Béla-díjas filmrendező, Cseh Tamás szerzőtársa, a Legendárium, a Vadnai Bébi és a Magyar Copperfield írója, A tanítványok, az Eldorádó, A turné és A Hídember rendezője.
Ratkó József drámai katedrálisa
Negyven éve jelent meg Ratkó József Segítsd a királyt! című drámája István király fiának haláláról – nyelvi ereje a Bánk bánéhoz mérhető, költői magasságok és nyers szókimondás találkozása.
Háy János: A színház mindig tele volt és lesz is blöffel
A színház tele van elviselhetetlen produktumokkal, művészieskedő szemfényvesztéssel, szórakoztatásnak álcázott vicceskedő blöffel.
Hogyan alkalmazható a hálózatelmélet az irodalomtudományban?
Hogyan segíthetik a hálózati elemzések az irodalmi művek értelmezését, és vajon hozzájárulhat-e ez a megközelítés a jövő irodalomoktatásához is?
Háy Gyula a leggyengébb darabjáért kapott Kossuth-díjat
Százhuszonöt éve, 1900. május 5-én született Háy Gyula Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Tiszazug, a Mohács, az Attila éjszakái, az Isten, császár, paraszt, illetve a Színhely: Budapest, Idő: Tíz év előtt.
A Termelési-regénytől a Hasnyálmirigynaplóig – 75 éves lenne Esterházy Péter
Hetvenöt éve, 1950. április 14-én született Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a kortárs magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja, többek között a Termelési-regény, a Bevezetés a szépirodalomba, A vajszínű árnyalat, a Harmonia Cælestis és a Javított kiadás című kötetek szerzője.
Happy end nélkül végződnek, mégis imádjuk Andersen meséit
Kétszázhúsz éve, 1805. április 2-án született Hans Christian Andersen dán író, a világ meseirodalmának egyik legnagyobb alakja, A rendíthetetlen ólomkatona, A hókirálynő, A rút kiskacsa, A fülemüle, A király új ruhája, A csalogány és A kis gyufaáruslány szerzője.
Dühöngő ifjúság a Nemzeti Színházban
A neves angol drámaíró, John Osborne Dühöngő ifjúság című darabját tűzi műsorára március 16-án és 18-án a Nemzeti Színház. Az ötvenes évek Angliájában, a hidegháború kezdeti éveiben játszódó dráma többek között az egymás iránti felelősség ma is aktuális kérdéskörét feszegeti.
Bernarda Ballada a Hagyományok Házában
Federico García Lorca talán legjelentősebb drámája, a Bernarda Alba háza alapján készült a Fitos Dezső Társulat Bernarda Ballada című előadása, amelyet február 22-én tekinthetnek meg az érdeklődők a Hagyományok Háza színháztermében.
Halálra éheztethették a Shakespeare-t is megihlető II. Richárdot
Hatszázhuszonöt éve, 1400. február 14-én halt meg II. Richárd Plantagenet-házi angol király, aki 1377-ben tízévesen került a trónra, és akinek története William Shakespeare-t, az európai irodalom talán legnagyobb hatású drámaíróját is megihlette.
Bemutatják az Örkény-ösztöndíj színműveiből készült válogatást
A 2003-ban megjelent Hamincból öt kötet után újabb válogatás lát napvilágot az Örkény István drámaírói ösztöndíj színműveiből.
Arthur Millernek az életében is bőven akadtak drámai fordulatok
Húsz éve, 2005. február 10-én halt meg Arthur Miller amerikai drámaíró, Az ügynök halála, a Kallódó emberek, a Salemi boszorkányok és a Pillantás a hídról című darabok szerzője, aki alkotásaiban, megnyilatkozásaiban mindig felemelte szavát a társadalmi visszásságok ellen.
Bolyai Farkas számos felismerését mások nevéhez fűzi az utókor
Kétszázötven éve, 1775. február 9-én született a Nagyszebenhez közeli Bólyán Bolyai Farkas, az első jelentős magyar matematikus, Bolyai János apja. Bolyai Farkas igazi polihisztor volt, a matematika mellett többek között filológiával, rajzzal, erdészettel és zeneelmélettel foglalkozott, drámákat és tankönyveket írt. Elszigeteltsége miatt felismerései sajnos nem váltak közkeletűvé, így azokat mások nevéhez fűzik.