építészet

Koncertek és táncház színesítik a Pajtakult és a Fonó konferenciáját

Szeptember 28–29-én konferenciát rendez a Pajtakult és a Fonó, amelyben két panel szervezőjeként a Kárpát-medencei Kultúrpajta és Tündérkert Hálózat is részt vesz. A rendezvényen a pajtaépítészet aktuális kihívásai és zenei szakmai kérdések is terítékre kerülnek.

Korszakos jelentőségű magyar építésznők, nem mindennapi életutak

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) egy évvel ezelőtt indította kutatási programját, amelynek fókuszában 25 magyar építésznő életműve áll a legkorábbi, tervezőként és kivitelezőként dolgozó ismert példától a kortárs alkotókig.

Befejeződött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház felújítása

Befejeződött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház 2017 óta tartó, teljes körű felújítása. A templomot Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentelte újra a szerdai szentmisén.

Az Andrássy úton, Nemo kapitány Nautilusában

Valljuk be, sokáig reménytelennek tűnt az egykori Állami Balettintézet felújítása. Évtizedeket kellett várnunk, hogy még mindig némi ünnepélyességgel most végre leírhassuk: idén nyáron befejeződött a MÁV egykori nyugdíjintézeteként is ismert ingatlan helyreállítása.

Kós Károly-életműdíj a legkiválóbb építészeknek

A magyar építészet jelentőségének és megbecsültségének jeléül Kós Károly-életműdíjat alapított az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), amellyel a szakmai kiválóságot és a közösségépítő életutat ismerik el.

Séta a cifra paloták közt – a kecskeméti szecesszió nyomában

Kecskemét nemcsak egyetlen cifra palotával büszkélkedhet, hanem számtalan szecessziós épület ékesíti. A városházától az Úri Kaszinóig, a Cifrapalotától a polgári házakig megannyi gyönyörű épülettel találkozhatunk szerte a városban. Építészeti válogatásunkkal a kecskeméti art nouveau nyomába eredtünk.

A Népstadion velünk marad – 1953. augusztus 20-án adták át a Népi Stadiont

Bár nagy tömegeket befogadni képes stadion igénye már az újkori olimpiák kezdőpillanatában felmerült, majd 1913-ban ismét komolyan szóba került, a megvalósulásra végül 1953. augusztus 20-ig kellett várni. Az odáig vezető út azonban nem volt sem zökkenőmentes, sem rövid.

Már a második emeletnél látszott, hogy ferde, mégis tovább építették

Nyolcszázötven évvel ezelőtt, 1173. augusztus 9-én kezdték meg Pisában a székesegyház tornyának építését. Alig jutottak el a második emeletig, amikor már látszott, hogy a torony nem teljesen függőleges... A nyolcemeletes torony befejezésekor 1,4 méterrel tért el a függőlegestől, ez ma 3,9 méter.

Pávák és hermelinek Terézváros utcáin

Meztelen nőalak a homlokzaton, pitypangminta az üvegablakon, darumadarat formázó lépcsőkorlát: Terézváros utcáin különleges mintákat fedezhet fel az, aki nem csak a lába elé néz. Az Iparművészeti Múzeum várostörténeti sétáján azt is megtudtuk, hogy melyik Budapest legszebb szecessziós épülete.

Egri modern

A kortárs építészet kedvelői számára igazi kincsesbánya az Építészfórum online szakportál interaktív térképe, amelyen az utóbbi két évtizedben létrejött, több mint 200 iránymutató épület szerepel. Ennek segítségével jártuk be a hevesi megyeszékhely épített újdonságait. Közülük mutatunk néhányat.

„Nem jellemző az ipari múlt büszke felvállalása” – Kapusi Krisztián várostörténész a népek miskolci olvasztótégelyéről

Krisztiánt nagyfokú realitásérzék, tárgyszerűség jellemzi, és rosszallóan beszél az olyan lokálpatriótákról, akik lírával pótolják a tartalmat. De amikor azok csoportjának tagjaként említi magát, „akik itt maradtunk”, abból nem lehet nem kiérezni a Miskolc iránti engesztelhetetlen ragaszkodást.

Szecesszió a Viharsarokban – Építészeti séta Gyulán és Békéscsabán

Alföldi városaink fellendülése, iparosodása egybeesett a szecessziós építészet fénykorával. A Viharsarok nagyobb városaiban, Gyulán és Békéscsabán is szebbnél szebb szecessziós épületek találhatók.

„Sugallja és be is teljesíti a szellemi és fizikai nyitottságot” – Horn Márton a Zene Házáról

Horn Márton intézményigazgató harmadmagával kezdte el a Magyar Zene Háza (MZH) koncepciójának kialakítását. A csapat a nyitás, 2022. január 22. óta eltelt másfél évben jócskán megnőtt, a ház a vártnál is jobban pörög. Miért és mennyire? Hogy tartható a tempó? A kérdésekről vele beszélgettünk.

A Nagykörút nagykönyve: N. Kósa Judit Nagykörút – Történelmi séta Pest főutcáján című kötetéről

Melyik volt az első ház a körúton? Kik építtettek itt, és milyen volt egy itteni lakás felszereltsége? Mióta jár a 6-os villamos? N. Kósa Judit Szép magyar könyv díjat nyert, Nagykörút – Történelmi séta Pest főutcáján című kötetéből nemcsak ezekre, de a nagy Tafler-dilemmára is fény derül.

A ház mint lakható szobor – Székely Pierre szobrász-építész portréja

100 éve, 1923. június 11-én született Székely Pierre magyar-francia szobrász és építész, a francia Becsületrend kitüntetettje.

A szecesszió gyöngyszemei a hazai építészetben

Budapest igen gazdag szecessziós műemlékekben, elég csak a Postatakarékpénztárra, a Gresham-palotára vagy a Zeneakadémia épületére gondolni. De a korszak magyar szecessziós építészetének számos emléke áll alföldi, dunántúli és határon túli városokban is, Debrecentől Szolnokon át Szabadkáig.