évforduló
Április 19-én történt
Ma ünnepli ötvenharmadik születésnapját Vida Péter Jászai Mari-díjas, Karinthy-gyűrűs színész, humorista, akit többek között a Katona József Színház, a Miskolci Nemzeti Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a Nemzeti Színház és a Thália Színház előadásaiban, valamint számos filmben és tévésorozatban láthattunk. Mindemellett rendszeresen szinkronizál, hangjátékokban szerepel és a Rádiókabaré állandó közreműködője, de színházi rendezőként és televíziós műsorvezetőként is kipróbálta már magát az elmúlt években.
Április 18-án történt
2023. április 18-án hunyt el Török Ádám Máté Péter-díjas magyar énekes, fuvolista, dalszövegíró. A magyar rockzenei élet ikonikus alakja már gimnáziumi évei alatt zenélni kezdett, 1968-ban a Dogs énekese lett, majd megalapította a progresszív, blues- és jazz-rockot játszó Mini együttest. Később számos más formáció – többek között a Mini RC., a Mini Akusztik Trió, illetve a Török–Tátrai Tandem – tagja volt, és olyan emlékezetes szerzemények fűződnek a nevéhez, mint a Gőzhajó, a Vissza a városba, a Kell a barátság és a Kereszteslovag.
Hetvenéves Takács-Nagy Gábor, Bartók műveinek egyik leghitelesebb előadója
Április 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Takács-Nagy Gábor Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, aki szerint egy karmesternek három dolgot kell csinálnia: a jelenlétével, tanácsaival inspirálni, a mozdulataival segíteni a muzsikusokat, és önbizalmat adni nekik.
Április 17-én történt
„Az élet nagyon bonyolult azok számára, akik túlságosan gyávák és óvatosak! Éppen azoktól a sorsdöntő problémáktól futamodnak meg, melyeket legkönnyebb lett volna megvívniuk” – fogalmazta a 2003. április 17-én elhunyt Muráti Lili színésznő, akit az 1930-as és 40-es években a kor egyik legszebb, legizgalmasabb és legmodernebb színésznőjének tartottak, és akinek olyan emlékezetes filmek fűződnek a nevéhez, mint A csúnya lány, a 120-as tempó, Az éjszaka lánya, az Ez történt Budapesten, a Házassággal kezdődik és a Kölcsönadott élet.
Április 16-án történt
„A színház gyógyterápiának is kiváló. Kijátszhatjuk magunkból az apróbb-nagyobb problémáinkat. Egy-egy arra alkalmas feladatban kiadhatjuk a dühünket, a szomorúságunkat, a fájdalmunkat, ahogyan az örömeinket is. A színház mindenre jó!” – fogalmazta a ma ötvenharmadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Schell Judit, akit többek között a Radnóti Miklós Színház, a Nemzeti Színház és a Thália Színház előadásaiban, valamint a Csak szex és más semmi, Az ember, aki nappal aludt és a Nejem, nőm, csajom című filmekben láthattuk.
Április 15-én történt
„Nem tudom, hogy van-e egyáltalán visszavonulás a színészetben. A színházban ugyanis van gyerekszerep, fiatalszerep, középkorú- és öregszerep. Végtelen a lehetőség” – fogalmazta a ma kilencvenkettedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színész, Bodrogi Gyula. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a József Attila Színház, a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, illetve a Hattyúdal, a Szomorú vasárnap, a Bevégezetlen ragozás, a Megint tanú, a Csak semmi pánik és a Ma este gyilkolunk című filmekben láthattunk.
Április 14-én történt
„Rendszerint sokkal több összefüggés, nyelvi játék, mélység és sekélység található a szövegben, mint amennyit az író beletett. Egy más szempont szerint ezt úgy is lehet fogalmazni, hogy az rossz jel a munka minőségét illetően, ha csak az van a könyvünkben, amit beletettünk” – fogalmazta az 1950. április 14-én született – és 2016-ban elhunyt – Kossuth- és József Attila-díjas író, Esterházy Péter, a Termelési-regény, a Bevezetés a szépirodalomba, a Hrabal könyve, A vajszínű árnyalat, a Harmonia cælestis és a Hasnyálmirigynapló szerzője.
Április 13-án történt
Ma ünnepli hetvenegyedik születésnapját Bornai Tibor zenész, dalszerző, akit legtöbben a KFT billentyűs-énekeseként ismernek, pedig a Bogyó, a Kentaur, a Küllőrojt, az Almárium, a Baba Yaga, a Tesztoszteron, az Ultramarin és a Komoly férfiak elnevezésű formációkban is zenélt, számos szólólemezt jelentetett meg, dalokat komponált Mácsai Pálnak, Kern Andrásnak, Somló Tamásnak, Nagy Natáliának, Koncz Zsuzsának, Eszményi Viktóriának és Ács Enikőnek, továbbá három musical, több filmzene és jó néhány könyv megírása is a nevéhez fűződik.
Április 12-én történt
„Amióta gyerekem van, néha már nagyon két lábon állok a földön, és sose vagyok önfeledt. Soha nem tudom úgy elengedni magam, ahogy gyerekkoromban – talán csak a gyerekemmel néha –, folyton agyalok, és meg akarok felelni, de minek? A színpad az igen, az kivétel, az ott egy álom, nem valóságos világ, ott bármi lehetséges” – fogalmazta a ma negyvenhatodik születésnapját ünneplő Danis Lídia színésznő, akit többek között a Vígszínház és a Szegedi Nemzeti Színház előadásaiban, illetve A Hídember, a Genezis és a Csandra szekere című filmekben láthattunk.
Április 11-én történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Pálfi György Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, akit a 2002-ben Ozorán, a helyi lakosok közreműködésével, dialógusok nélkül forgatott Hukkle, illetve a Parti Nagy Lajos írásai nyomán készült Taxidermia című filmekkel ismert meg a nagyközönség, később pedig olyan mozik fűződtek a nevéhez, mint a Szabadesés, Az Úr hangja, a Mindörökké, a Nem vagyok a barátod és a Final Cut – Hölgyeim és Uraim. Legutóbbi alkotása, a Tyúk sem mindennapi produkció, hiszen a főhősét egy valódi háziszárnyas alakítja.
Április 10-én történt
1962. április 10-én halt meg Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas magyar–amerikai filmrendező, aki a filmtörténet hajnalán még színészként az elsők között kezdett némafilmezéssel foglalkozni Dániában, majd a húszas évek elején Ausztriában és Németországban forgatott, végül 1926-ban az Egyesült Államokban telepedett le, ahol – Michael Curtiz néven – több mint száz filmet forgatott. Híresebb munkái A tolonc, a Szodoma és Gomorra, A holnap hősei és a Casablanca voltak, utóbbiért 1944-ben Oscar-díjat kapott a legjobb rendező kategóriában.
A színész, akit a tenyerén hordoz a szakma – Gáspár Sándor 70
Április 9-én ünnepli hetvenedik születésnapját Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész. A székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatát erősítő sokoldalú művész a színpadon kívül több mint nyolcvan játék- és tévéfilmben játszott.
Renault-logó, Pompidou-portré, Bowie-lemez-borító – 120 éve született Victor Vasarely
Százhúsz éve, 1906. április 9-én született Victor Vasarely magyar származású francia festő, az op-art irányzat legnagyobb hatású képviselője.
Április 9-én történt
„A sors maga a szükségszerűség, amely véletlenekben jelentkezett. Minden szó, amit kiejtünk, önmagában véletlen, akármilyen következményekkel jár is. De kövesd csak nyomon kiejtett szavaidat, meg nem gondolt cselekedeteidet, kövesd nyomon a saját tudatos és nem tudatos lelki életedben... ki fog derülni, hogy nagyon is indokolt volt, hogy ezt vagy azt mondtad vagy tettél” – vélte az 1999. április 9-én elhunyt József Attila-díjas író, irodalomtörténész, Hegedüs Géza, A mámor zendülői, a Bálványrombolók és Az állam én vagyok című kötetek szerzője.
Április 8-án történt
„Ha valaki éltében ürességet talál, órái hasztalanul s unalommal folynak, s ő nemigen érti s tudja: mire való, mért van s mért él? Bizonyára elfelejté vagy soha eszébe sem juta, hogy van hazája. Nem öli az unalom, kevés lesz annak a huszonnégy óra, s nem untatja azt a kora nyári hajnaltámadat, ki honja ügyében fáradoz. A legszentebb kötelesség teljesítésének érzése tölti be az élet minden helyezetiben édes megelégedéssel a hív hazafit, legyen herceg, legyen zsellér!” – fogalmazta az 1860. április 8-án elhunyt Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”.