évforduló
November 23-án történt
Ma ünnepli ötvennegyedik születésnapját Pokorny Lia színművész, akit többek között a Pinceszínház, az Atlantis Mozgásszínház, a Budapesti Kamaraszínház, a Bárka Színház és a Centrál Színház előadásaiban, a Szakítópróba, a Poligamy és a Valami Amerika 3. című filmekben, a Kisváros, a Társas játék és A mi kis falunk című sorozatokban, valamint a Beugró című televíziós műsorban láthattuk.
Ady a dekadens, önpusztító költő?
Ady legnagyobb fájdalma nem a dekadens vagy beteges minősítések, hanem a líráját visszatérő vádként érő „érthetetlen” jelző volt.
November 22-én történt
1878. november 22-én halt meg Rózsa Sándor, a legismertebb alföldi betyár, akit egyes legendák a szegények védelmezőjének, nekik önkényesen igazságot szolgáltató a magyar Robin Hoodnak tartanak. Mindezzel együtt az egyik legkegyetlenebb magyar bűnöző volt, akinek mintegy harminc gyilkosság és számtalan rablás terheli a bűnlajstromát. Rózsa és társai amnesztiáért cserébe az 1848–49-es szabadságharcban is részt vettek, és sikereket arattak szokatlan harcmodorukkal.
Negyedszázados évfordulót ünnepel a pécsi világörökség
Idén különleges jubileumot ünnepel Pécs: huszonöt éve került fel Pécs – anno Sopianae – ókeresztény temetője az UNESCO világörökségi listájára. A negyedszázados évforduló alkalmából a Zsolnay Örökségkezelő NKft. 2025. december 1. és 2026. január 4. között tematikus sétákkal, különleges tárlatvezetéssel, egyedi borkóstolóval és jelentős kedvezményekkel várja a pécsieket.
November 21-én történt
„A világot úgy szeretem venni, ahogy van. Az angyalokat nem tudom elképzelni ördögök nélkül, világosságot a sötétség nélkül, föld felettit a föld alatti nélkül. Csak az egészet” – fogalmazta az 1916. november 21-én született – és 1995-ben elhunyt – Kossuth-díjas író, költő, műfordító, Csorba Győző.
Makovecz Imre forradalmat hozott az építészetbe
Kilencven éve, 1935. november 20-án született Makovecz Imre Kossuth- és Ybl Miklós-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett építész, a magyar organikus építészet iskolateremtő személyisége, többek között a paksi Szentlélek-templom, a makói Hagymaház, az egri uszoda és az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja alkotója.
November 20-án történt
„Aki nem ismeri a múltat, nem ítélheti meg a jövőt. A múlt az a talaj, amelyen állunk. Tanítómesterünk megmutatja, hogy milyen hibákat nem szabad újra elkövetni és mit kell tenni” – fogalmazta az 1912. november 20-án született – és 2011-ben elhunyt – utolsó Habsburg-trónörökös, Habsburg Ottó. Az utolsó magyar király és osztrák császár, Boldog IV. Károly fia politikusként, közíróként tevékenykedett és a páneurópai piknik egyik kezdeményezője volt.
November 19-én történt
„Az, hogy egyszerűen tudjon írni az ember, bátorság kérdése is, mert nagyon könnyen le lehet bukni, ha ellenben bonyolult fogalmi és elméleti nyelvvel bástyázza körül a mondandóját, könnyen elbújik benne a hülyeség” – állította az 1927. november 19-én született – és 2023-ban elhunyt – Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista, Lator László.
November 18-án történt
„Amikor az ember valami olyat alkot, amitől felcsillan a szeme, akkor azt folytatni kell. Ha jól csináljuk, abból születnek meg a kiemelkedő, meghatározó slágerek” – fogalmazta a 2020. november 18-án elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas billentyűs, zeneszerző, Benkő László, aki amellett, hogy a legendás Omega zenekar oszlopos tagja volt, hosszú pályafutása alatt számos szólóalbumot is megjelentetett.
November 17-én történt
„Hiszek a klasszikusok modernségében. Hiszek a tiszta beszéd ábécéjében és a magyar nyelv Arany János-i törvényeiben. Hiszem, hogy az élményt és szórakozást nyújtó színház az ország munkakedvének pénzben ki sem fejezhető ösztönzője és emberi fejlődésének formálója” – vallotta anno színházi credójában az 1911. november 17-én született Kossuth-díjas színművész, Básti Lajos.
November 16-án történt
Ma ünnepli hetvenharmadik születésnapját Gálffi László Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, akinek nevéhez olyan alakítások fűződnek, mint Shakespeare Othellójában Jago szerepe és Katona József Bánk bánjának címszerepe, de a Kenguru, a Férfiakt, A szivárvány harcosa, az Utóélet és a Semmelweis című filmekben is láthattuk.
November 15-én történt
„Ha valaki sokat ír, az önmagában nem jelent semmit. Se rosszat, se jót. Gyorsan is lehet olyat írni, ami maradandó. A könyvtárak pedig tele vannak lassan írt rossz könyvekkel” – állapította meg a 2024. november 15-én elhunyt író, műfordító, eszperantista, Nemere István, akinek több mint nyolcszáz könyve jelent meg, és ezzel ő lett a világ legtöbb művet jegyző írója.
Majdnem orvos lett és álmaiban ma is operál Kútvölgyi Erzsébet
November 14-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Kútvölgyi Erzsébet Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, aki 1971 óta tagja a Vígszínháznak, de olyan emlékezetes filmekben is láthattuk, mint a Napló apámnak, anyámnak, a Franciska vasárnapjai, A londoni férfi, a Casting minden vagy az Átjáróház.
November 14-én történt
„Minden tudományban tanulhattam volna eleget és szépet, de a fizikában tanulok és egyszersmind mulatok, gyönyörködöm is” – fogalmazta a neves természettudós, feltaláló bencés szerzetes, a kísérleti fizika kiváló művelője és oktatója, Jedlik Ányos, akinek 1859-ben ezen a napon készült el egyik leghíresebb találmánya, a dinamó.
Klebelsberg Kuno sorsdöntő kultúrpolitikai reformokat hajtott végre
Százötven éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kuno gróf, a két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2025-öt Klebelsberg Kuno-emlékévvé nyilvánította.
Bernáth Aurél az absztrakttól indulva érkezett meg a realizmushoz
Százharminc éve, 1895. november 13-án született Bernáth Aurél kétszeres Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas festő, grafikus, művészpedagógus, művészeti író, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Riviéra, a Köd, a Csendélet sakktáblával, az Alice az erkélyen és A munkásmozgalom kezdete az építőiparban.